Gyöngéd születés, háborítatlan szülés, anyai méltóság - ezek a fogalmak több mint tíz évvel ezelőtt bukkantak föl nálunk, s összekapcsolódtak az otthoni szülés, illetve az emberséges és meghitt kórházi körülmények kialakításának igényével. Magyarországon csupán néhány tíz év telt el a hivatalosan utolsó s a nem hivatalosan első, tervezett otthoni szülés között. (A kötelező kórházi szülést az ötvenes évek legelején vezették be, s a kilencvenes években már néhány baba ismét otthon jött világra.)

Az orvosok sem egységesen ítélik meg a kórházon kívüli születést. Többen is úgy vélik, hogy ha zavartalan a várandósság, jó a fölkészítés, akkor minimális a szülési kockázat. Doktorra csak akkor van szükség - mondják -, ha szülés közben váratlan nehézség adódik, illetve ha a kórházon kívüli szülés előre látható bonyodalmak miatt szóba sem jöhet. Ilyen lehet egyebek között a patológiás vagy többes terhesség, a baba mérete, rendellenes fekvése, az édesanya súlyos betegsége. A szakmai kollégium másképp vélekedik: állásfoglalása szerint a legtöbb szövődmény váratlanul és kiszámíthatatlanul lép föl, ezért a szülészet sürgősségi fölkészültséget, tárgyi és személyi hátteret igénylő szakma. Ezért, valamint a hiányos infrastruktúra miatt sem javasolják az otthoni szülések visszaállítását.

Mindenki másképp viszonyul

Az Egészségügyi Minisztérium adatai szerint Magyarországon szabályozatlan körülmények között évente ötszáz-hatszáz anya ad életet gyermekének otthon, ami fél százalékot jelent. Az európai átlag ennél lényegesen magasabb: egy-két százalék. A kórházakban tavaly 97 ezer szülésből negyven csecsemő - többek között koraszülött - életét nem sikerült megmenteni, a szabályozatlanság miatt az otthon szülésről nincs ilyen hivatalos adat.

Az otthon szülés megítélése Európában korántsem egységes. Szlovákiában, Csehországban, Lengyelországban, Luxemburgban és Svédországban nincs is lehetőségük a kismamáknak ezt választani. Az egészségügyi rendszer főképp azzal szorítja vissza a kórházon kívüli szülések arányát, hogy nem téríti meg a költségeit.

Németországban egyre gyakoribb az otthon szülés, de még mindig nem haladja meg a három százalékot. Az utóbbi évtizedekben sokszor és sokat változott a gyermek világra hozásának szokása. Míg az ötvenes években az otthon szülés volt jellemző, húsz évvel később már alig akadt anyuka, aki ne ment volna kórházba, noha Berlin (és Bonn) soha nem tiltotta az otthoni szülést. A nyolcvanas években kezdett változni a helyzet: egyre több anya érezte úgy, hogy barátságosabb környezetben szeretné világra hozni gyermekét. Az otthon szülések számának emelkedésével párhuzamosan a kórházak is családiasabb szobákat próbáltak biztosítani, akárcsak Magyarországon.

Nagy-Britanniában minden ötvenedik kismama otthon hozza világra gyermekét. Bár a brit kormány támogatja, az egészségügyi törvény nem rendelkezik az otthon szülésről. Várhatóan 2009-ben módosul a jogszabályi háttér.

Az otthon szülés európai fellegvára Hollandia, ott minden harmadik anyuka ezt választja. A társadalom, a kormányzat és az orvosok hozzáállásában nincs számottevő különbség, mindenki támogatja a lehetőséget. Hollandia egyike annak a tíz országnak, ahol a szülés-születés körüli halálozások aránya a legalacsonyabb.

Korszerűbb a kórházi szülés

Franciaországban és Belgiumban - bár a törvények adnak rá lehetőséget - kevesen választják az otthonszülést. Kötelező kórházba vonulnia az anyának, ha az előzetes vizsgálatok eredményei szerint komplikációkra lehet számítani, de a jó egészségben lévő nők is ritkán választják az otthoni szülést, mert idejétmúltnak tartják.

Magyar Hírlap


fidesz.hu