A politikus arra a kérdésre válaszolt, milyen következményekkel járhatna Koszovó önállóságának a kikiáltása. Megjegyezte: a háború a múltban gyakori következménye volt az ilyen folyamatoknak. Ez a "legrosszabb forgatókönyv", amelyet el kell kerülni - állította a szerb államfő. Szerinte a koszovói albánok és a szerbek meg tudnának egyezni egy kompromisszumos megoldásban, ha néhány európai és amerikai politikus nem támogatná az albánok igyekezetét a tartomány önállóságának a kikiáltására. Amíg a koszovói albánok
érzik a külföld támogatását, nem lesznek hajlandóak leülni a tárgyalóasztalhoz és kompromisszumot kötni. "Megvárják amíg a tárgyalások csődbe jutnak, majd kikiáltják önállóságukat. Ez a katasztrofális forgatókönyv" - fejtette ki véleményét a szerb elnök, és kompromisszumkeresésre szólított fel.

A szerb államfő szerint a Martti Ahtisaari ENSZ-különmegbízott vezette eddigi tárgyalási folyamat "teljesen hibás" volt, s eredménye egy olyan terv, amely Szerbia számára elfogadhatatlan, mert sérti a nemzetközi jogrendet. Bírálta az Ahtisaari-csapat egyik meg nem nevezett tagjának a kijelentését, miszerint azért kell a koszovói albánoknak függetlenséget adni, mert máskülönben erőszakot alkalmazhatnának.

"Ez buzdítás az összes szeparatista számára, mert e szerint az állítás szerint az erőszak a legjobb eszköz céljaik eléréséhez" - jelentette ki Tadic. Kizártnak tartja, hogy Szerbia Koszovó kérdésében megváltoztathatná álláspontját egy esetleges gyors európai uniós meghívás miatt. "Ez nem lehetséges. Itt semmiféle ilyen üzletről nincs szó" - jelentette ki az elnök, és leszögezte: Koszovó sosem volt önálló köztársaság, mindig csak Szerbia tartománya. Azt is megjegyezte, hogy Szerbia és Csehország álláspontja Koszovó jövőbeli státusát illetően eltér egymástól.

Boris Tadic leszögezte: álláspontjával Belgrád nemcsak Szerbia területi egységét, hanem a régió és Európa stabilitását is védelmezi.

MTI - fidesz.hu