A kormány 677 millió forintos külön támogatást juttat mintegy negyven határon túli, nemzeti jelentőségű intézménynek és programnak. A külhoni magyarság támogatásának új elemét a miniszterelnök tegnap mutatta be Budapesten. Gyurcsány Ferenc a határon túli magyar közösségek egységének fontosságát hangsúlyozta, s kiemelte: az egység követelménye felülírja a különbségek felmutatásának érdekét, és aki az összetartozást megbontja, az a határon túli magyar közösségek gyengítését éri el.

Lapunk szombaton közölte, hogy zavart keltett a kormány támogatási terve, mégpedig Eszéken, ahol a magyar közösség megosztásával vádolja a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közössége (HMDK) a budapesti támogatási politikát. A szervezet ugyanis előre tudta, amit tegnap Gyurcsány Ferenc hivatalosan is bejelentett: nem az egy évtizede a HMDK által működtetett Horvátországi Magyarok Oktatási és Művelődési Központja kapott hétmillió forintot, hanem a horvátországi Magyar Egyesületek Szövetsége (MESZ), hogy tájházként felújítson egy romos épületet. A HMDK ügyvezető elnöke, Jakab Sándor ezért vélte úgy, hogy "a magyar kormány a horvátországi parlamenti választások közeledtével kiválasztottját, a MESZ-t kedveli inkább, s ez megoszthatja a magyar közösséget".

Mint Gyurcsány Ferenc tegnap bejelentette, a támogatott intézmények végleges listájára felkerült az erdélyi Sapientia Egyetem, az intézmény kétszázmillió forintos támogatása még további összegekkel is kiegészül. Ötvenhatmilliót kap a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége a csángók iskolán kívüli anyanyelvi oktatására, valamint huszonötmilliót a kolozsvári Szövetség a Szórványért Alapítvány szórványkollégiumok működési támogatására. Más összegekkel kiegészített harmincmillió forintot kap a felvidéki Selye János Egyetem is.

A kormányfő megjegyezte: a kabinet szándéka előnyben részesíteni a tartósan az Európai Unió határain kívül eső régiókat, a Vajdaság és Kárpátalja magyarságát. A zentai Bolyai Gimnázium tizenöt-, a szabadkai Kosztolányi Gimnázium tíz-, az ugyancsak szabadkai Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar húszmillió forintra számíthat. A beregszászi II. Rákóczi Ferenc Magyar Főiskola számára tizenötmilliót, valamint egyéb költségvetési támogatást ígértek, s hét-, illetve nyolcmillió forintot juttatnak a Munkácsi Főiskola magyar tagozatának, illetve az Ungvári Nemzeti Egyetemnek.

Szisztematikusan szétverték a támogatási rendszert

A határon túli magyarok támogatási rendszere a 2002-es választások óta gyökeresen megváltozott. Tizenhat év után a Gyurcsány-kormány tavaly decemberben megszüntette az Illyés Közalapítványt (IKA), amely 1990-ben jött létre, s megszűnéséig a határon túliak támogatási rendszerének "zászlóshajójává" nőtte ki magát. Az Orbán-kormány alatt jelentősen megnőtt az IKA támogatásainak összege, s közben kiépült az alapítvány határon túli irodai láncolata is. Ugyanakkor több tízezer határon túli családnak folyósított támogatást, melyet a gyermekek oktatására fordíthattak. A 2002-es kormányváltás után sajtóhadjárat indult az alapítvány ellen, s közben az oktatási-nevelési támogatások lebonyolítása a Határon Túli Magyarok Hivatalához (HTMH) került át. Párhuzamosan a kormányzat létrehozta a Szülőföld Alapot. A kettős állampolgárságról tartott, 2004. decemberi népszavazási fiaskó előtt megszűnt a Magyar Állandó Értekezlet (Máért), majd idén januárban a HTMH-ra került lakat. A kormány tavaly megszüntette a Teleki László Alapítványt is, amely a szomszédságban zajló aktuális politikai témák feltárásával foglalkozott. Az idén márciusban megszűnt az Új Kézfogás Közalapítvány is. Az új támogatási rendszer gerincét képező Szülőföld Alapot az idén júniusban az Állami Számvevőszék túlbonyolítottnak minősítette, s még létrejötte előtt pesszimistán nyilatkoztak róla a határon túliak is.

Dudás Károly 2004-ben a Vajdasági Magyarok Szövetségének alelnökeként az utolsó Máért-gyűlés után a következőképpen fogalmazott: "Mi mindannyian üdvözöltük a kormány bejelentését a Szülőföld Alap létrehozásáról, de azt is pontosan tudtuk, hogy erre a lépésre a kormányt a kettős állampolgárságról tartott népszavazás ténye kényszerítette, s hogy a kabinetnek referendum nélkül eszébe sem jutott volna hasonlóval előrukkolni. A mi számunkra a Szülőföld-program csak a kettős állampolgársággal, a magyar útlevéllel kiegészülve teszi lehetővé itthoni építkezésünket, az autonómiaépítést és az otthonteremtést."

Kristály Lehel, Magyar Hírlap


fidesz.hu