A demokrata párti elnökjelölt - New York állam szenátora, Bill Clinton volt amerikai elnök felesége - évi 110 milliárd dollárt szánna az új biztosítási rendszerre. Összehasonlításul: az iraki háború Amerikának heti kétmilliárd dollárjába kerül, az éves katonai kiadások végösszege pedig meghaladja az ötszázmilliárd dollárt. George W. Bush elnök októberben újabb ötvenmilliárdot akar kapni a háború folytatására.

Hillary Clinton demokrata és republikánis ellenfelei egyaránt kapva kaptak a reményteli elnökjelölt ötletén: senki előtt nem titok, hogy az egykori "aktivista" Hillary Clinton fiatalabb korában - október 26-án lesz hatvanéves -, 1993-94 táján, Bill Clinton elnök feleségeként már előállt egy forradalmi egészségbiztosítási tervvel, amely csúfosan megbukott.

Akkoriban roppant bonyolult elképzelést terjeszett elő 1342 oldalon, és azt körvonalazta, hogy a munkáltatók tömörüljenek regionális szövetségekbe, vásárolják meg a biztosítási szolgáltatásokat. A fiatal Hillary teljes kontroll alá vonta volna az egészségügyi kiadásokat, az "ellenőrzött verseny" bonyolult rendszere keretében megalkotta volna a Nemzeti (Országos) Egészségügyi Tanácsot, amely megregulázná az Egyesült Államok teljes egészségbiztosítási rendszerét.

Abban a rendszerben a munkáltatók fedezték volna alkalmazottaik egészségbiztosítását - és csak a tippelni lehet, miként lett volna szavatolható, hogy az alkalmazottak befizessék a rájuk eső költségeket.

Az egészségbiztosítás rendszere nem csak azt jelentené, hogy a biztosítás fedezékébe vonják az ellátatlanokat. A háromszázmilliós Egyesült Államokban az egészségügy átszervezése azt is jelenti, hogy teljesen át kell alakítani a gazdaság egyhetedét - mutatott rá a The New York Times. A történet arról is szól, hogy "újra meg kell határozni a kormányzat szerepét a 21. században".

Az elmúlt jó néhány év alatt történt változások arra is utalnak, hogy Hillary Clinton politikai elképzelései nagyon sokat változtak. Az amerikai lap úgy jellemezte ezt az átalakulást, hogy Hillary Clinton "nem a revolúció, hanem az evolúció híve lett". Alázat, mindenki meghallgatásának óhaja, a vezetői ösztön, a konszenzus és a kompromisszum képessége lett a sajátja - mondják hívei (és vonják kétségbe ellenfelei). Azt mondja magáról, hogy "kommunitárius", azaz közösségi ember, aki maga köré gyűjti a különféle gondolkodású másokat, leülteti őket egy nagy és kerek asztalhoz, és megegyezik velük.

Gyenge pontok

Amikor még csak First Lady volt, végeláthatatlan üléseket tartott üzletemberekkel, biztosítókkal, orvosokkal, nővérekkel, szűk látókörű technokratákkal. Akkor még úgy gondolta, hogy a teljes biztosítási rendszernek minden részletre ki kell térnie. Ma már úgy gondolja, hogy a bonyolult elképzelések részleteit a törvényhozásnak kell kigondolnia. Annak idején még megrótta azokat az embereket, akik elégedettek voltak az érvényben lévő rendszerrel. Most őket nem bántja, viszont kiemeli, hogy az új egészségbiztosítási rendszer milyen előnyökkel járhat az "újaknak". Tervei szerint a társadalmi szerződés lényege nem sokat fog változni: marad a munkáltatói szerződéseken alapuló egyéni biztosítás. Most azonban az emberek több lehetőség közül választhatnának, a szegényebbek adóhitelt kaphatnak, a hátrányos helyzetűek és a gyerekek élvezhetnék a rendszer előnyeit. A lényegen nem változtat az sem, hogy Hillary Clinton agyában a rendszer az egyéni biztosításon alapul, és a verseny letöri majd az árakat. Az adóhitel pedig lehetővé teszi, hogy a szegényebbek is megvásárolják maguknak azokat a szolgáltatásokat, amelyekre szükségük van.

David Brooks, a The New York Times szerzője szerint Hillary Clinton "kommunitárius elképzelésének" vannak gyenge pontjai. Az elnökjelölt szenátor úgy képzeli, hogy az egészségbiztosítás érdekében a vállalatok, szolgáltatók, biztosítók, kormányzati szervezetek majd egy nagy mágikus körbe tömörülnek, kizárólag a szükséget szenvedők érdekében. Amerikában azonban ott vannak még a szövetségi államok, amelyek talán fütyülnek Hillary Clinton "központosító elképzeléseire". Aztán ott vannak a biztosítók is, amelyek - Brooks szerint - nem fognak éppen rohanni, hogy kockázati tényezőket rejtő embereket biztosítsanak. A biztosítók kreativitása korlátlan, ha arról van szó, hogy ne fizessenek nyakra-főre.

A hagyomány az hagyomány

S végül ott vannak a páciensek. Talán idővel csökkennek a biztosítási költségek, de a páciens akkor majd elvárja, hogy az "olcsó" MRI- vagy CT-vizsgálatokból többet kapjon, több gyógyszert szedjen, nívósabb szolgáltatásokban legye része, és a költségek emelkednek.

Az egész rendszer keretét persze a gazdaság adja, a növekedés és a fejlődés. Ha az egészségügyi reform nem keresi meg azt a pénzt, amelyet szolgáltatások, adóhitelek, juttatások révén kiad, akkor hosszabb távon az egész rendszer kudarcra van ítélve.

A lényeg mégis az, hogy a demokrata Hillary Clintonnak van egészségbiztosítási terve, miközben a most kormányzó republikánusoknak nincs. A jövőre esedékes törvényhozási és elnökválasztási csatában egyelőre a külpolitikai kérdések, vannak az előtérben, elsősorban Irak. De a hagyomány az hagyomány: az Egyesült Államokban nem lehet választási csatát nyerni külpolitikával. Az amerikai választók zömét saját környezete érdekli.

Hillary Clinton még idejében célozta meg az amerikaiakat leginkább érdeklő és érintő egyik kérdést, miközben megnyugtatta a középosztályt: ha nem akar, ne változtasson eddig szokásain, de vegye fontolóra az általa javasolt új elképzeléseket. Nincs tehát kényszerű változtatás, amely miatt a korábbi "Hillarycare" elbukott.

Hillary Clinton tervéről azt mondják, hogy egyben politikai érettségének, vezetői képességének bizonyítéka is. Ehhez képest érdekes, miként reagáltak vetélytársai a demokraták és a republikánusok oldalán. Barack Obama szenátor - Clinton talán legfőbb ellenfele az elnökjelöltségért vívott harcban - értékelte ugyan a tervet, de a személyiséget, a vezetőt hiányolta mögüle, azaz nem a lényeggel foglalkozott. Az ugyancsak demokrata John Edwards is azt mondta, hogy neki is van terve (nem részletezte), és ha elnökként nem tudná elfogadtatni, akkor az elnököt az összes törvényhozóval együtt megfosztaná az egészségbiztosítástól.

Mitt Romney, a republikánusok egyik esélyes elnökjelöltje talán a többiek véleményét is kifejezte: Hillary Clinton az európai bürokráciáktól vett példát, nem hisz a piacgazdaságban, sem pedig a szövetségi államokban. Romney, Massachusetts volt kormányzójaként, maga írta alá a törvényt, amely minden helyben lakó polgárt kötelezett az egészségbiztosításra.

Beismerő vallomás

Hillary Clinton Iowa államban terjeszette elő tervét. Elmondta, a terv "százszázalékosan az enyém, és a Pennsylvania Avenue mindkét végén [a Fehér Házban és a törvényhozásban] szerzett tapasztalataimon alapul". S miközben a First Ladyként jegyzett első tervéhez a kudarc érzete párosult, a CBS felmérése arra utal, hogy Hillary Clinton, New York állam szenátora a kudarcból sikert kovácsolt: a biztos demokrata szavazók 61 százaléka hiszi úgy, hogy ő képes ebben az ügyben helyes döntéseket hozni. Barack Obama csak 42, John Edwards 39 százalékot kapott.

Hillary Clinton tett még egy beismeréssel is felérő vallomást: papíron lehet bámilyen jó a terv, de ezt nem azt jelenti, hogy megkapja a szükség politikai támogatást. Szerinte "Az érdekkörök nem egykönnyen adják fel pozícióikat a jelenlegi diszfunkcionális rendszerünkben."

Magyar Hírlap


fidesz.hu