A kormányhoz tartozó nacionalista erő, a Ján Slota vezette Szlovák Nemzeti Párt (SNS) indítványa nyomán immár ilyen dokumentummal védelmezett dekrétumok alapján a háború utáni Csehszlovákiában a magyarokat és a németeket megfosztották állampolgárságuktól, kitelepítették, csehországi kényszermunkára hurcolták el őket, s történt mindez a kollektív bűnösség elvei szerint, amely elv az Európai Unió számára deklaráltan elfogadhatatlan.

Slota pártja a szlovák parlamenti pártok erőteljes támogatásával, a Magyar Koalíció Pártja (MKP) törekvései ellenében érte el a dekrétumok érinthetetlenségének törvényesített védelmét.

Az indítványozó szerint a parlamenti határozatra azért van szükség, mert a szlovákiai magyarok politikai képviselői és egyes magyarországi szervezetek időnként a dekrétumok felülbírálását szorgalmazzák, és jóvátételi igényeket hangoztatnak.

A 150 tagú törvényhozás 141 jelen levő képviselője közül százhúszan a határozat mellett szavaztak, egy képviselő nem szavazott. A határozat ellen csak a Magyar Koalíció Pártjának húsz képviselője - a teljes magyar frakció - szavazott.

A dekrétumok kérdésében a szlovák politikai színtéren tartós a nézetazonosság: értelmezésük szerint a - tucatnyi rendelkezésében ma is hatályos - dekrétumok a II. világháború utáni európai rendezés, a "nácitlanító" intézkedések részét képezik, ezért most a megerősítő határozat az 1945-1948 között meghurcoltak kollektív háborús bűnösségét is megerősítő szándékot igazol, jóllehet a határozat preambulumában helyet kapott egy mondat, amely szerint ezzel együtt "a kollektív bűnösség elvét elutasítja" a parlament. Ezt az MKP is megszavazta, de a továbbiakat már nem.

Bárdos Gyula, az MKP frakcióvezetője az MTI-nek ezt mondta: "Bármennyire is hihetetlen, de tény: három évvel Szlovákia uniós csatlakozása után a szlovák törvényhozás ma megerősítette a kollektív bűnösség elvét." Bárdos cinikus és álszent ellentmondásnak minősítette, hogy miközben a szlovák honatyák megpróbálnak elhatárolódni a kollektív bűnösség elvétől, a határozat harmadik
pontjában leszögezik, hogy a dekrétumokból "eredő jogi- és tulajdonviszonyok megkérdőjelezhetetlenek, érinthetetlenek és megváltoztathatatlanok".

Az MKP a közelmúltban ismét felvetette a dekrétumok megnyitásának kérdését, ezzel együtt pedig a meghurcoltak jelképes kártérítésének szükségességét, majd egy szlovák-magyar megbékélési indítvány - kölcsönös bocsánatkérést is felvető - szövegtervezetét juttatta el mindkét parlament házelnökének, illetve a parlamentek valamennyi frakciójának. Noha magyar részről egyértelműen békülékenységet jelző vélemények hangzottak el, a szlovák politikai erők a leghatározottabban elzárkóztak attól, hogy bármely magyartól is bocsánatot kérjenek, ellenben igen határozottan adtak hangot annak, hogy a magyarok igenis bocsánatkéréssel tartoznak a szlovákoknak. Robert Fico kormányfő egyenesen "égbekiáltó pimaszságnak" nevezte azt az elvárást, hogy a szlovákok is kövessék meg a magyarokat.

A csütörtöki szavazást követően Csáky Pál, az MKP elnöke elmondta: "A szlovák parlament ma hatvan évvel forgatta vissza Szlovákia történelmének óramutatóit. Sajnálatosnak tartjuk, hogy a szlovák honatyák ilyen dokumentumhoz adták a nevüket, jóllehet a határozatnak törvényi jogereje nincs, ilyen tekintetben egy darab papír csupán, amely azonban letagadhatatlanul tanúsítja a mai modern Európában elfogadhatatlan gondolkodást."

MTI - fidesz.hu