"Bármennyire is hihetetlen, de tény: három évvel Szlovákia uniós csatlakozása után a szlovák törvényhozás tegnap megerősítette a kollektív bűnösség elvét" - így reagált tegnap Bárdos Gyula, a felvidéki Magyar Koalíció Pártjának (MKP) frakcióvezetője arra a pozsonyi parlamenti döntésre, amelynek következményeként a Benes-dekrétumokat nem lehet már visszavonni.

A határozatot a kormányhoz tartozó nacionalista erő, a Ján Slota vezette Szlovák Nemzeti Párt (SNS) indítványa nyomán fogadták el a szlovák honatyák. A most így védelmezett dekrétumok alapján a háború utáni Csehszlovákiában a magyarokat és a németeket megfosztották állampolgárságuktól, kitelepítették, vagy csehországi kényszermunkára hurcolták. Mindez a kollektív bűnösség elve szerint történt, amely elv az Európai Unió számára deklaráltan is elfogadhatatlan. Slotáék a szlovák parlamenti alakulatok erőteljes támogatásával, az MKP törekvései ellenében érték el a dekrétumok érinthetetlenségének törvényesített védelmét. Az indítványozó szerint a parlamenti határozat azért szükséges, mert a szlovákiai magyarok politikai képviselői és egyes magyarországi szervezetek időnként a dekrétumok felülbírálását szorgalmazzák, és jóvátételi igényeket hangoztatnak.

Csáky Pál, az MKP elnöke szerint a döntéssel Szlovákia hatvan évet ment vissza az időben. Megjegyezte , hogy a dokumentumnak törvényi jogereje nincs, s "csak egy darab papír csupán, amely azonban a modern Európában tarthatatlan gondolkodást tanúsítja".

A Fidesz elfogadhatatlannak nevezte, hogy a szlovák parlament a kollektív bűnösség elvét erősítette meg - közölte a párt külügyi kabinetjét vezető Németh Zsolt. A Fidesz megdöbbenéssel értesült a döntésről, s barátságtalan lépésnek tartja, hogy minderre azután került sor, hogy az MKP javaslatára a magyarországi parlamenti pártok nyilatkozatot írtak alá a megbékélésről.

A szlovák parlament csak az alkalmat várta a döntés meghozatalára - nyilatkozta lapunknak Szarka László történész. Lehetséges háttérként említette, hogy a szlovákok tartanak a vagyonjogi kérdésektől, az MKP békéltető kezdeményezését pedig összekapcsolják az autonómiától való félelemmel. Szerinte a döntéssel "a szlovák nemzetállam történelmi panteonját rakják össze, ami időnként panoptikummá válik, ennek fontos elemei a dekrétumok". A határozat szerinte fékezi az időnként beindulni látszó megbékélési folyamatot.

Az Európai Parlament képviselői is tiltakoztak a döntés ellen. Bauer Edit felvidéki néppárti, Gál Kinga magyar néppárti, Ewa Klamt és Manfred Weber német néppárti, valamint Kósáné Kovács Magda magyar szocialista képviselő levelet írt Jean-Marie Cavadához, az EP állampolgári jogokkal foglalkozó bizottsága elnökéhez. Kérték, hívja fel Hans-Gert Pöttering elnök figyelmét a szégyenteljes határozatra.

"A magyar kormány elutasítja a kollektív bűnösség elvét, és sajnálatosnak, a két ország közös érdekeivel és az unió elveivel ellentétesnek tartja a döntést" - közölte a kormányszóvivő. Daróczi Dávid a miniszterelnök szavait tolmácsolva hozzátette, Magyarország a megbékélés pártján áll a feszültségkeltéssel szemben, ezért nem támogat olyan lépéseket, melyek a megbékéléssel ellentétesek.

Magyar Hírlap


fidesz.hu