Az észt külügyminiszter tegnap az ETV észt televízió Terevisioon című reggeli műsorában bejelentette: elutasítják a Nord Stream társaság kérelmét az ország felségvizein a tengerfenék kutatására. Urmas Paet szerint ezt a döntést az ország gazdasági érdekei diktálták.

Az Északi Áramlat néven ismert projekt keretében az oroszországi Viborg és a német Greifswald között ezerkétszáz kilométer hosszú csővezetéket fektetnének le a Balti-tenger medrében. A projekt megvalósítására megalakult Nord Stream társaságban a német BASF vegyipari cégnek és az E.ON energetikai vállalatnak egyaránt 24,5 százalékos részesedése van, míg a többségi ötvenegy százalékot az állami ellenőrzésű orosz gázóriás, a Gazprom birtokolja. A csővezeték finn, svéd és dán területi vizeken futott volna az eredeti tervek szerint. Kiderült azonban, hogy a finn vizekben a tengerfenék túl egyenetlen, ezért a Nord Stream az észt kormányhoz fordult.

Az Északi Áramlat tervét már kezdettől fogva ellenezték a balti államokban és Lengyelországban. Oroszország ugyanis a balti kikötőkön és Lengyelországon át juttatta el eddig energiahordozóit a kontinens nyugati felére, illetve a világpiacra. A tranzitbevételek kiesése mellett stratégiai jelentősége is van ennek a megkerülő hadműveletnek, hiszen az orosz energiaszállítás jelenleg függ attól is, hogy Moszkva jó viszonyt tud-e fenntartani a tranzitországokkal, amelyek kezéből eltűnik ez a fontos ütőkártya, ha az oroszok közvetlenül kijutnak a nyugati piacokra.

Emellett, ha 2012-től üzemelni fog az évi ötvenötmilliárd köbméter exportjára képes vezeték, akkor tovább nő Európa orosz energiafüggése. A projekt ellenzői szerint ugyanakkor ez a beruházás rengeteg környezetvédelmi kockázatot is rejt.

Mindezek az ellenérvek azonban nem tántorították el a német kormányt attól, hogy teljes mellszélességgel támogassa a tervet. Berlin az európai energetikai reformot illetően is Moszkva egyik leghűségesebb szövetsége.

Michael Glos német gazdasági miniszter tegnap határozottan elutasította az Európai Bizottságnak az energetikai monopóliumok felszámolására irányuló törvényjavaslatát. A bizottsági reformterv szerint ugyanazok az energiát termelő vállalatok nem birtokolhatják az elosztó hálózatot is. Ez ugyanis pontosan olyan módon torzítja a piacot, mint ha a közúti fuvarozó vállalkozások tulajdonában lennének az autópályák.

A törvényjavaslat azt is kiköti, hogy csak azok a külföldi vállalatok szerezhetnek részesedést az európai energetikai tortából a jövőben, amelyek anyaországában már lezajlott ez a piaci elválasztás.

A Gazprom orosz gázóriás előtt ezzel be is zárulnának Európa kapui - de a német E.ON az északi vezetéket nyersanyaggal tápláló Juzsno-Russzkoje szibériai gázmezőben is részesedést szeretne szerezni, és cserében hajlandó kiskaput nyitni az orosz vállalatnak. Sajtóértesülések szerint a magyarországi gázüzletág kisebbségi részesedése mellett az E.ON egy brit erőművet is megvásárolna, amiből szintén juttatna tulajdonrészt orosz partnerének.

Szalontay Mihály, Magyar Hírlap


fidesz.hu