- Simor András jegybankelnök szerint "gusztustalanul" nagy szerencsénk volt, hogy elkerültük az államcsődöt. Bokros Lajos volt pénzügyér ezt hazánk uniós felvételének és a világpiacon korábban tapasztalt pénzbőségnek tulajdonítja. Ön szerint mennyire vagyunk biztonságos távolban az államcsődtől?

- Még egy idézettel bővíteném a felsorolást: Gyurcsány Ferenc balatonőszödi beszédéből tudjuk, hogy a csődöt trükkök százainak köszönhetően sikerült elkerülnünk. Trükközni azonban nem lehet a végtelenségig. Az Európai Unió is világossá tette, hogy nem hajlandó asszisztálni a magyar költségvetési adatok kozmetikázásához. Ami pedig a korábbi pénzbőséget illeti: mára kezd megszűnni a világpiac likviditása. Az amerikai kamatemelés, a másodlagos jelzálogpiac összeomlása miatt bizonytalanság van az egész világgazdaságban. Egyre kevesebb az a forrás, amiből a rosszul gazdálkodó államok meg tudják finanszíroztatni működésüket. Az elmúlt öt év gazdaságpolitikai kudarcának árát viszont valamennyien fizetjük - a magas kamatokon és a magas közterheken keresztül. Az eladósodás olyan méreteket ölt a lakosságnál, a vállalkozásoknál és az önkormányzati szektorban, ami előbb-utóbb akár dél-amerikai típusú hitelválsághoz is vezethet.

- Nem a Gyurcsány-csomag javára írja, hogy elkerültük az államcsődöt?

- A korábbi út nem volt tovább járható. A kormány eljutott addig a pontig, ahol már életveszélyes lett volna közlekedni. Nem volt más választás 2006-ban: a kabinet vagy beleviszi az országot az államcsődbe, vagy kísérletet tesz a válság kezelésére. Egy bevételközpontú kiigazítás azonban - természetéből adódóan - csak átmeneti lehet. Két-három év múlva ugyanebben a helyzetben lesz a magyar államháztartás, ha nem történnek strukturális változások.

- Elvállalná az ország válságmenedzselését? Mit tenne most Veres János pénzügyminiszter helyében?

- Először is: nem kerültünk volna ebbe a helyzetbe. Másodszor: annyi kény szerpálya van ma a magyar gazdaságban - a jelenlegi kormánynak köszönhetően -, hogy nincs igazán mozgástér. Nemcsak a csődhelyzetből kell kikeveredni, hanem az unió által kétszer már visszadobott konvergenciaprogramot is be kell tartani. A gazdaságpolitika most apránként nyeri vissza hitelességét. Bárki legyen is a pénzügyminiszter, mindenek előtt a befektetői bizalom erősítésére és a fiskális konszolidáció végrehajtására kell törekednie. Az persze nem lehet perspektíva, hogy Magyarország utolsóként vezesse be az eurót a vele együtt csatlakozott államok közül. Abban lenne mozgástere egy másik pénzügyi vezetésnek, hogy mozgósítsa és megerősítse azt a kis- és középvállalkozói réteget, amely célkitűzéseiben, profitfelhasználásában, beruházási terveiben azonos hullámhosszon tud gondolkodni egy nemzeti stratégiát kialakító kabinettel. Ma minden szabad forrást elvonnak a hazai vállalkozásoktól. A Gyurcsány-kormány tavaly megemelte az egyes adótételeket, és szigorú adókontrollt vezetett be. Szerencsésebb lett volna, ha inkább a közterhek csökkentésével próbálja meg a feketegazdaságot kifehéríteni.

- Erre mondja azt a miniszterelnök, hogy nem lehet egyszerre a gazdaságot rendbe tenni és az adókat csökkenteni. A Fidesz - a szűk mozgástér ellenére - egyszerre követeli a gazdaság rendbetételét s a kiadások növelését.

- Megtalálni az egyensúlyt és az ahhoz vezető utat: ez a gazdaságpolitika feladata. Úgy kell csökkenteni az adókat, hogy az ne rogyassza be a költségvetést, s úgy mérsékelni a járulékterheket, hogy az egészségbiztosítás kasszáját ne tegye tönkre. Ugyanakkor gazdaságfejlesztési szempontok alapján növelni lehetne olyan kiadási tételeket, amelyek visszahozzák bevételi oldalon a befektetett állami tőkét. A Széchenyi-terv ezt igazolta. Számtalan programot - Smart Hungary, Európa-terv, Start és hitelprogram, száznapos programok, Fészekrakó, 48 pont, Pólusprogram - indított a szocialista kormány. Ezek azonban csak szavak szintjén maradtak, nem voltak lebontva konkrét intézkedésekig. Ilyen programokhoz szükség van a kamarára, a gazdaság szereplőire. A vállalkozói szektor likviditási problémáit nem lehet pusztán kamattámogatásokkal, tőke nélküli programokkal megoldani. A vállalati csődök, a megszűnő vállalkozások számában elsők vagyunk Közép-Európában. Az 1,2 százalékos gazdasági növekedésünk, a magas munkanélküliségi rátánk nem azt mutatják, hogy sikeres gazdaságpolitikát folytatna a kormány.

- Vajon miért ebbe az irányba viszi az országot a Gyurcsány-kabinet?

- Azért, mert nincs nemzetstratégiája, a gazdaságpolitika terén pedig olyan eszméket követ, amelyeket meghaladott a világ. Az üzleti élet logikáját nem lehet egy az egyben a társadalompolitikában is érvényesíteni.

- Miért nem állít össze a Fidesz egy olyan adó- és költségvetési csomagot, amely alternatíváját adhatná a jelenlegi gazdaságpolitikának?

- Decemberre elkészül a Fidesz új gazdaságpolitikai programja, amelynek célja a gazdasági középosztály megerősítése az adók és a járulékterhek célzott mérséklésével. Radikális adócsökkentésre a jelenlegi gazdasági környezetben nincs lehetőség.

- Már nem él a Fidesz tízszázalékos járulékcsökkentési javaslata?

- A kozmetikázott államháztartási adatok miatt nem lehetett sejteni tavaly, hogy idén - a várt több mint 4 százalék helyett - 2 százalék körüli gazdasági növekedés lehetséges. Az is kiderült, hogy ezermilliárd forinttal nagyobb az államadósság, mint amennyit korábban bevallott a kormány. Közel 70 százalékon áll ez a mutató a GDP-hez viszonyítva. A Fidesz nem tehet úgy, mintha a helyzet nem változott volna meg: korrigálnunk kell a nagyarányú adó- és járulékcsökkentésről szóló programunkat. Szükség van adócsökkentésre, de ez csak célzott formában valósulhat meg. Növelnénk a beruházási célú adókedvezményeket, s az ország válságövezeteiben, a magasabb munkanélküliséggel sújtott térségeiben a járulékoknál, a különböző adótételeknél foglalkoztatási és munkahely-teremtési célú kedvezményeket hirdetnénk meg.

- A kormány közben a második Gyurcsány-csomag összeállításán fáradozik. Milyen megszorításokra számít?

- 2009-ben szükség lehet még egy kiigazító csomagra, de az is megszorítás, amikor az állami vagyont verik dobra. Az elmúlt években ezermilliárd forint vagyont értékesítettek, s igazából nem látszik meg a gazdaságon, hogy mire ment el ez a pénz. Két példa: a Postabank értékesítése 100 milliárd forintos bevételt jelentett az államnak, amiről azt mondták, hogy majd az M5-ös építésére fordítják. Végül a folyó kiadásokra költötték el. A Budapest Airport eladásából származó 460 milliárd forintot egyszerűen feléltük. Az összeg töredékét fordították az államadósság csökkentésére.

- S mi a garancia arra, hogy az FHB értékesítéséből befolyó pénzt az államadósság csökkentésére fordítják?

- Semmi. Nincs garancia.

- Az újabb kiigazító csomag jelentheti az ingatlanadó bevezetését is?

- A kormány eddig azzal söpörte le a Fidesz indítványait, hogy azok nem férnek bele a programba. Úgy ragaszkodott a konvergenciaprogramhoz, mint a Szentíráshoz. Az ingatlanadóról - noha az a programban szerepel - mégis minden aggályoskodás nélkül lemondana. Más néven ugyan, de tartalmában hasonló adó fog megjelenni a következő években. A kabinet a telekáfa bevezetésével, az ingatlanpiaci megszorításokkal, a használt lakások értékesítése utáni adó kivetésével, a lakáshitelek állami támogatásának eltörlésével készül az ingatlanadót kiváltó megoldásra.

- Az EU-s támogatások mennyiben változtathatják meg a helyzetet?

- A kormányzat egyfajta csodafegyverként utal az uniós forrásokra, de ezek 2009-ig érdemi, a gazdaságban mérhető hatást nem fognak kifejteni.

- A miniszterelnök azt ígéri, hogy még az év végére elkészül az euró bevezetésének menetrendje, s 2011-ben leválthatja a forintot a közös európai fizetőeszköz. A költségvetési után a kormány most egy újabb hivatalt hozna létre - Nemzeti Eurókoordinációs Bizottság néven - a folyamat felügyeletére. Önök milyen céldátummal számolnak?

- A 2011-es időpontot túl optimistának tartom. Az elemzői konszenzus 2013-2014 körülire teszi az euró bevezetését. Magyarország ma egyetlen pontját sem teljesíti a maastrichti feltételeknek. Az unió korábban csatlakozott országaiban 1,8 százalékos az átlagos infláció, nálunk ez 8,3 százalék. Az államháztartás esetében a GDP-hez viszonyítva 3 százalék alatti hiányt kellene felmutatnunk. Idén a deficit 6,4 százalék körül alakulhat. Az államadósság bőven meghaladja a 60 százalékot, s a magyar 7,75 százalékos kamatszint is messze elmarad az elvárásoktól. Ha nem változtatunk a gazdaságpolitikai gyakorlaton, s nem sikerül dinamizálni a gazdaságot, helyzetbe hozni a kis- és középvállalkozókat, akkor 2013 előtt nem tudunk csatlakozni az euróövezethez.

Facsinay Kinga - Gyüre József, Heti Válasz

fidesz.hu