fidesz.hu főoldal
Hírek
Interjú
Publicisztika
Európai Unió
Mondatok
"Magyarország pillanatai drágák!"
2007. szeptember 23., 23:15
A Széchenyi Társaság idén huszadik alkalommal koszorúzta meg gróf Széchenyi István szobrát a "legnagyobb magyar" születésnapján, a Magyar Tudományos Akadémia előtt.

Rubovszky András, a Társaság főtitkára elmondta: - 1988-ban csak néhányan vettek részt a megemlékező koszorúzáson, ma már több százan tartoznak a Széchenyi Társasághoz. Véleménye szerint az 1991-es év volt a legemlékezetesebb év, amikor a gróf 200. születésnapját ünnepelte az ország. Ekkor alapították a Széchenyi Társaság díját, az emlékplakettel.

Az idei ünnepi eseményen a koszorúzást követően Marosi Ernő, a Magyar Tudományos Akadémia alelnöke méltatta gróf Széchenyi István gazdag életútját. Ezt követően kiosztották a Széchenyi Társaság 2007. évi díjait: Baldauf Lászlónak, a CBA bolthálózat elnökének, Buzányszky Jenő olimpiai bajnoknak, az Aranycsapat tagjának, Hegyeli Attila pedagógusnak, valamint Szabó Ferenc jezsuita szerzetesnek.

Buzánszky Jenő számos sikeres szereplése mellett tagja volt az 1954-es Világbajnok ezüstérmes csapatnak, 1950 és 1956 között 48 alkalommal ölthette magára a címeres mezt. Elsőosztályú labdarúgóként 1947-től 1960-ig összesen 274 bajnoki mérkőzésen futott ki a pályára - mondta laudációjában Kőrösi Mária egyetemi docens, a Széchenyi Társaság elnökségének tagja. Méltató beszédében hangsúlyozta: - Szinte nincs nap, hogy Buzánszky Jenőt ne hívnák meg itthon, s a világon mindenütt. Felszólalásaival, felkért beszédeivel egyértelműen hirdeti: jó magyarnak lenni! Fáradhatatlanul tevékenykedik a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat nemes feladataiban. E szolgálat egyik kiemelkedő helye Székelyföld, ahol oly tiszteletet és rangot vívott ki, hogy hamarosan Székelyudvarhely díszpolgárává nevezik ki.

Buzánszky egy korabeli riportban így nyilatkozott: "A magyar labdarúgás legfényesebb időszakában az Aranycsapat neve világszerte ismert lett, s nekik köszönhetően sok külhoni ember kereste, s találta meg a térképen, megcsonkított hazánkat, Magyarországot. Magyarország ebben az időben labdarúgó világhatalom lett. Azóta is csodálattal emlékeznek világszerte az Aranycsapat sikereire és eredményeire."

- Egyszerű csemegekereskedő számára igen nagy megtiszteltetés e kitüntetés. Az elismerés nem csak nekem szól, hanem munkatársaimnak, a CBA tulajdonosoknak, akikkel együtt alkottuk meg és vittük sikerre szövetségi rendszerünket - mondta Baldauf László, a díj átvételét követően. A CBA bolthálózat elnöke hangsúlyozta: - Globalizálódó világunkban a rendszerváltást követően két lehetőség adódott az élelmiszer kereskedők számára, vagy alkalmazottai lesznek a hazánkba bejövő multinacionális élelmiszerláncnak, vagy sok egyéni kiskereskedő összefog, szövetséget alkot, és a sok kis üzlet összforgalmával, együttes erejével megfelelő pozícióhoz jut és állni tudják a versenyt a világ legnagyobb multiláncaival szemben.

Mi ez utóbbit választottuk és 15 év elteltével 3200 üzlettel, 30 ezer munkatárssal meghatározói lettünk a hazai élelmiszer piacnak - mondta Baldauf László, akit büszkeséggel tölt el, hogy a magyar CBA szövetségi rendszer Közép-Európában követőkre talált, immár tíz országban van együttműködési megállapodásuk.

Baldauf kijelentette: - Az egyre agresszívabb árpolitikát folytató multiláncokkal szemben egy hatásos fegyverük van: a szövetségbe tömörülés, a sok kiskereskedő egysége, szakmai ereje. Széchenyi István intelme és vallomása, mely szerint Magyarország pillanatai igen drágák, ez a reformkorban és most is igaz! Ezért fájó az elmúlt öt év, mely elvesztegetett idő hazánkban. A kormányon lévő politikai elit erkölcsi és gazdasági válságba sodorta az országot. Különösen nehéz helyzetbe kerültek a hazai kis- és középvállalkozások - mutatott rá a CBA üzletlánc vezetője.

Hegyeli Attila a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége oktatási felelőse köszönő beszédében kitért rá, a díjat nem csupán ő kapta, hanem az a közösség, aki Moldvában, Csángóföldön immár nyolcadik éve missziót teljesít azzal, hogy magyarul és a magyar kultúra szeretetére próbálja megtanítani a csángó gyermekeket.

Szabó Ferenc káprázatos életútját Kőrösiné, Merkl Hilda, a Prohászka Ottokár Katolikus Gimnázium igazgató asszonya ismertette. Szabó Ferenc nemrég megjelent portré kötetében (Csillagfényben) így összegzi eddigi életét: "Haszontalan szolgák vagyunk, azt tettem, amit hivatásom és tehetségem szerint tennem kellett. Deo Gratias!"

Szabó Ferenc 1931-ben született Zala megyében. Teológus, filozófus, irodalomtörténész, költő, műfordító, tanár, szerkesztő. A pécsi jezsuitáknál érettségizett, Egerben és Szombathelyen készült szerzetesi hivatására. 1951-ben a rendek és a szeminárium feloszlatása után Zalaegerszegen volt ruhagyári munkás, majd Budapesten jelentkezett az Idegen Nyelvek Főiskolájára. Ezt követően az ELTE Bölcsész karán francia-magyar szakon tanult. 1953-ban jelentkezett a jezsuita rendbe. 1956. novemberében, sok sorstársával együtt el kellett hagynia az országot. Egyetemi tanulmányait Belgiumban folytatta és filozófiából, később teológiából szerzett licenciátust. 1962-ben szentelték pappá Brüsszelben. Két évvel később Párizsban az Institut Catholique-ben teológiai doktorátust szerzett. 1967-től 92-ig Rómában, a Vatikáni Rádió magyar adásának szerkesztője, majd 1972-től vezetője. 25 éves tevékenysége során értelmezte és népszerűsítette, a II. Vatikáni Zsinat tanításait, több ezer rádióadást szerkesztett és vezetett.

Az aktuális témák mellett és között a hit és hitetlenség kérdései, a világ kihívásaira adott válaszok álltak a középpontban. A magyar nyelven sugárzott adások a kommunizmus évei alatt különösen fontos missziós jelentőséggel bírtak, támaszt jelentettek a katolikus egyház üldözött tagjai számára. Hangját jól ismertük, műsorait sok százan rendszeresen hallgatták.

A rendszerváltás után, 1992-ben tért haza és a Jezsuita Rendben folytatta kulturális és hitbeli missziós munkáját Magyarországon. A rend sokoldalú tevékenysége méltán nevezhető valódi országépítésnek.

Szabó Ferenc több mint harminc kötet és számtalan tanulmány szerzője. Kőrösiné Merkl Hilda rámutatott Szabó páter több évtizede folytatott Prohászka kutatásainak fontosságára, melynek régóta várt summázata októberben jelenik meg a XX. század egyik szellemóriásáról.

A Távlatok című világnézeti, kulturális és lelkiségi folyóirat főszerkesztője és állandó szerzője az erkölcsi megújulás fontosságát hangsúlyozta köszönő beszédében.

Frigyesy Ágnes - fidesz.hu