A kunczésodás jele volt például a minden lében kanál alkotmányjogász, Kolláth György sutkája a rendőrterror kilőtt szemű áldozatainak rovására. A véleménydeformáló médiaértelmiség kultúrfölénye megingathatatlan tudatában ítél meg élőket és holtakat, gyakran a másik oldal iránti empátia hiányából fakadó embertelenséggel (Para-Kovács Imre, Tóta W. Árpád, Veress Jenő, Bolgár György, Avar János, Váncsa István, Havas Henrik, Vágvölgyi B. András és társaik alkotják a balliberális Kuruc.info virtuális szerkesztőségét).

Következésképpen azon az oldalon nincs igény a moderált véleménynyilvánításra, a nyugati kultúra, a liberális demokrácia sáncain kívülre helyezett ellenfelekről bármi leírható, még az is, hogy üdvös lenne a likvidálásuk, közéjük kellene lövetni, vagy éppen: körbevizelik a Kossuth teret.

Ehhez képest apróságnak tetszik, amit most szóvá tenni kollegiális kötelességem. Az Élet és Irodalom legutóbbi számában a publicistaként szebb napokat megélt Megyesi Gusztáv élcelődik lapunkon Helyesbítés címmel, nem is alap nélkül.

P. T. monogrammal írt múlt heti cikkünk ugyanis megnevezte azt a céget, amelyik megnyerte az idei október 23-i ünnepségek lebonyolítására kiírt állami tendert. Csakhogy eredményt még nem hirdettek, a cikkben a három évvel korábbi nyertes neve szerepelt. Amint a csúnya és kínos tévedést észleltük, azonnal helyesbítettünk.

Magas labda ez a konkurenciának, amit Megyesi Gusztáv le is ütött - fordított esetben mi sem teszünk másként. Az ÉS szerzője korrektül leírja a történteket, még azt is megjegyzi, hogy mással is megesik hasonló tévedés.

Normális világban ezzel a dolog el is van intézve, állapítja meg, mégis folytatja, amivel kívül helyezi magát ezen a normális világon: "... ámbár megjegyzem, hogy ez a P. T. monogram bizonyos Pilhál Tamás újságíró nevét takarja, és abban a Magyar Nemzet-es kollegák is egyetértenek, hogy ilyen vezetéknévvel újságírói, sőt bármiféle szellemi munkával járó tevékenységet folytatni igen kockázatos."

Szeretném csak úgy barátilag megkérdezni: ugyan mi szükség volt erre a megjegyzésre? Ha Megyesi Gusztávnak problémái vannak Pilhál Györggyel, a Magyar Nemzet Tollhegyen rovatának szerzőjével, az ellenérzéseit nem képes másként formába önteni?

Ezért elveri a port azon, akiről csupán annyit sejt - helyesen -, hogy közeli rokona az utált szerzőnek. Apák és fiúk liberális módra? Ez volna a nagy ballib kultúrfölény? Kapott ezért vállveregetést a kollégáktól, prémiumot a főszerkesztőtől? Csettint-e Nádas, Esterházy, amikor ilyesmit olvas?
Idézett cikke végén Megyesi Gusztáv a Hajógyári-szigeten beszédet mondó Orbán Viktorral szembeni ellenérzéseinek is hangot ad, érvkészlete lehengerlő: "egy alacsony ember állt a szónoki emelvényen".

Nincs több kérdésem. Csak egy kérésem: az ÉS következő számában helyesbítsék azt a valótlan tényállítást, hogy szerzőjük "gondolatával" lapunk munkatársai is egyetértenek.

Szerető Szabolcs, Magyar Nemzet


fidesz.hu