A Rákos Mezeje Zrt. a rendszerváltoztatás óta gyümölcsöző kapcsolatokat ápolt a mindenkori önkormányzati vezetőséggel. A kilencvenes évek elején - egy nagyobb ingatlan külterületből belterületbe vonásáért cserébe - egy értékes, a városközponthoz közeli ingatlannal ajándékozta meg nagyvonalúan az önkormányzatot. Értékelhető ez úgy is, hogy lekenyerezték a döntéshozó testületet, de úgy is, hogy a felek összeegyeztették a közösség érdekét a földtulajdonoséval.

Ennek tükrében érthetetlen mindaz, ami a Szőlőhegy övezeti átsorolása, illetve a szabályozási terv elfogadásakor történt a Rákos Mezeje Zrt. és az előző baloldali városvezetés között. A tervezett lakópark építése már 2002-ben heves lakossági tiltakozást váltott ki. A beépítés ellen több civil szervezet és ezernél több, a környéken lakó polgár tiltakozott aláírásával. Azzal érveltek, hogy a szükséges infrastrukturális beruházásokat az önkormányzat nem képes vállalni. Rákosmentén még mindig vannak csatornázatlan területek, földutak. A több ezer embert befogadó lakópark jelentősen megnövelné a már amúgy is túlzsúfolt közlekedést. A BKV már korábban jelezte, hogy a beruházás miatt nem tervezi új buszjáratok indítását.

A múlt heti önkormányzati ülésen több, az előző testületben is tevékenykedő képviselő elmondta: a rendezési terv elfogadása során eljárásjogi szabálysértések történtek, amit a törvényességi felügyeletet ellátó közigazgatási hivatal nem észlelt. Most az a furcsa helyzet állt elő, hogy a testületnek az előző testület által alkotott, ám mégis a saját önkormányzati rendeletét kellene megtámadnia törvénysértés miatt az Alkotmánybíróság előtt. Mindezt azért, hogy az önkormányzatot ne lehessen kártérítésre kötelezni, ha az érvényes rendelete ellenére - változási tilalmat elrendelve - mégsem adná ki az építési engedélyeket.

Az új tulajdonos - a lakóparkot építtető cég - képviseletében váratlanul megjelent az ülésen Tomcsányi Tamás ügyvéd is, aki sokatmondó gesztussal kiosztotta az önkormányzat saját érvényes rendeletét és a lakópark látványterveit. Mint kiderült: elvileg ezernégyszáz lakás is építhető a területre. Az eredeti, 2004-es tervezet szerint legfeljebb 340 lakást lehetett volna felépíteni, ám a 2005-ben készült újabb terv már kétszer annyit enged meg, a végül elfogadott pedig nem is szab meg maximumot, az csupán a beépíthetőségi szabályokból következtethető ki. Végül 2005 nyarán, az uborkaszezon végén ezt szavazta meg a szocialista-szabad demokrata többségű testület. Mint szekrényből a csontváz, úgy bukott ki az ülésen a Rákos Mezeje százmilliós "egyoldalú felajánlásának" az ügye. Az egyik képviselő úgy emlékezett, hogy a Rákos Mezeje az ingatlaneladásból befolyó pénzből fizetne, egy másik felszólaló szerint az önkormányzat ingatlant kapott volna ebben az értékben a telekmegosztás után. Az ki sem derült, hogy termőföldáron vagy az övezeti átsorolás utáni megnőtt értéken számolták volna a terület nagyságát.

Az új tulajdonos képviselője nem is reagált a Rákos Mezeje százmilliós ajánlatára. Úgy tűnt, neki ahhoz semmi köze. A volt szocialista alpolgármester, Kis Lajos szerint a testület feladata lenne érvényt szerezni a kötelezettségvállalás teljesítésének. Elhangzott olyan vélemény is, hogy "a Rákos Mezeje ajánlata elhalt, az az előző testületnek szól" - bármit jelentsen is ez.

Torkos Matild, Magyar Hírlap


fidesz.hu