A szenzációs régészeti leletre azután találtak rá, hogy "elindultak" egy legenda nyomában - mondta a szakember.

A történet ugyanis arról szól, hogy bár Álmost, a hét vezér egyikét (Árpád apja) kivégezték, nem érte el a Kárpát-medencét, nővére itt élt, és őt ősanyaként tisztelték. A legenda egy csodás asszonyról beszél, aki varázslatos tulajdonságokkal rendelkezett, sámán volt és gyógyító - fűzte hozzá Arady Zsolt.

A legenda részletei kapcsán azt mondta: a magyarok ősatyjának tartott Álmosnak volt egy nővére, egy táltos-asszony, akit később, valószínűleg az Árpáddal kialakult konfliktus vagy hatalmi harc miatt a mai Borsod-Abaúj-Zemplén megye területére száműztek. Halála után a sírhelyének különleges erőket tulajdonítottak, de létezésére mindeddig hitelt érdemlő bizonyíték nem került elő.

Kifejtette: a több mint egy éve tartó kutatás eredményeképp a leírások és egy térkép alapján "tájolták be" az ásatás helyét, így bukkantak rá a meglepően épen maradt csontmaradványokra.

Korábban egyébként a sírból már előkerült egy bronz tükörtartó és egy aranygyűrű, ami azt mutatja, hogy női sírhely, illetve arra is utal, hogy nemesi származású lehetett az eltemetett személy - mutatott rá a történész.

Arról is beszámolt, hogy mivel centiméterről centiméterre haladnak, vélhetően pár napot igénybe vesz, hogy a teljes lelet előkerüljön.

Véleménye szerint az, hogy a sír kelet-nyugat irányú, szintén erősíti honfoglalás korabeli eredetét, hiszen őseink így temetkeztek.

Hozzátette, hogy egy pécsi szakértővel már felvették a kapcsolatot, aki várhatóan a jövő héten elvégzi a lelet korfelmérését. Addig a sírban talált maradványokat a földben hagyják, hogy azokat ne érje károsodás, illetve gondoskodtak az említett terület őrzéséről, hiszen hatalmas érdeklődés kíséri az ott zajló feltárást.

Pusztai Tamás, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Múzeumi Igazgatóság régészeti osztályának vezetője az üggyel kapcsolatban hangsúlyozta: olyan nincs, hogy a megyei múzeumi igazgatóság nem tud az ásatásról, mindezt egy "óriási kacsának" tartja.

Veres János, a miskolci Herman Ottó Múzeum régésze kérdésére azt mondta: a "megtalált" tükör kísértetiesen hasonlít egy, a múzeumi gyűjteményben lévő szkíta eredeti darabhoz, ami egyébként a Kr. e. 500-as évekből származik, tehát mintegy 1400 év választja el a honfoglalási időktől.

Hozzáfűzte: "legalább honfoglalás kori tárgyakat választottak volna".

MTI - fidesz.hu