"Ha Írországban a kilencvenes években nem tettek volna érdemi lépéseket a tudásalapú társadalom megteremtésére, akkor az ír tudományos tanács szerint országuk ma nem lenne más, mint a multinacionális világ egyik telephelye" - mondta Vizi E. Szilveszter, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke a hazai innovatív vállalatok lehetőségeiről tartott tegnapi konferencián, amelyet a Heti Válasz szervezett meg. Szerinte Magyarországnak követnie kell Írország példáját, máskülönben olcsó munkaerőnkkel tudunk csak kitűnni az uniós tagállamok sorából.

Vizi E. Szilveszter szerint öt éven belül a jelenlegi egy százalék helyett a GDP 2-2,5 százalékát kell innovációra fordítani, ám ezzel még nem oldottuk meg a problémákat. Át kell alakítani az adórendszert, hogy fejlesztésekre ösztönözze a vállalkozásokat. Az üzleti szektor ugyanis keveset fordít kutatás-fejlesztésre.

Az Akadémia elnöke kiemelte, hogy a felsőoktatási képzés nincs összhangban a gazdaság kihívásaival. Jó bizonyíték erre, hogy a természettudományi karokon és a mérnökképzésben tanulók aránya együttesen 12,2 százalék, míg az uniós átlag 24 százalék. Magyarországon már most akkora a mérnökhiány, hogy nem tudjuk kielégíteni a vállalati szféra igényeit.

A rendezvényen több szakembertől bírálatot kapott a magyar kormány innovációpolitikája. Fodor István, az Ericsson Magyarország elnöke szerint az elmúlt években rátelepedett a tudományra a politika. Szabó Gábor, a Magyar Innovációs Szövetség elnöke az állandóság hiányát kérte számon a döntéshozókon. Megemlítette a 2003-ban bevezetett innovációs járulékot, amelyet a kormány most össze szeretne vonni több kis adóval.

Szerinte ezzel a kabinet megkérdőjelezi az innováció prioritását, nem beszélve arról, hogy az állam a tervek szerint a jövőben nem járulna hozzá az innovációs alaphoz.

Pártos Ferenc, a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal elnöke szerint a Magyarországon a kutatás-fejlesztés területén hiányzik a koncentráció. Számos tudás- és innovációs központ alakult az elmúlt években, ám a fejlesztések eredményei mégsem találnak utat a nemzetközi piacra. A hivatal elnöke szerint az innovációs pályázati rendszert úgy kell átalakítani, hogy a támogatások zöme a sikeres kutatóközpontokhoz jusson el. Egyed Géza, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium szakállamtitkára kevésbé borúlátó. Felhívta a figyelmet a Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb adatára, amely szerint a múlt esztendőben a GDP egy százalékát fordítottuk innovációra, szemben a 2005-ös esztendő 0,9 százalékával. A vállalati szektor hozzájárulása is nőtt, 39 százalékról 43 százalékra. A szakállamtitkár irreálisnak nevezte az Európai Unió célkitűzését, amely 2010-ben már a GDP három százalékát fordítaná innovációra.

A magyar stratégia 2010-re 1,4 százalékkal, 2013-ra pedig 1,8 százalékkal számol.

Kiss Gergely, Magyar Hírlap


fidesz.hu