John Nichols budapesti brit nagykövet és Garamhegyi Ábel, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium államtitkára tegnap írta alá azt a megállapodást Budapesten a brit nagykövetségen, amellyel Magyarország csatlakozott a megújuló energiai és energiahatékonysági együttműködéshez.

A 2003 októberében brit kezdeményezésre indult együttműködés a megújuló energia hatékony felhasználásának elterjesztését tűzte ki célul világszerte. Jelenleg 220 partnere van, köztük a világ legfejlettebb országai, az Európai Unió, számos bank és civilszervezet. A csatlakozással a magyar kormányzat, a szaktárcán keresztül pedig a magyar vállalkozások is hozzáférhetnek a világon a megújuló energiaforrások felhasználásának gyakorlatát felvonultató legnagyobb adatbankhoz. John Nichols az aláírás után lapunknak úgy nyilatkozott, hogy a londoni kormány támogatni fogja a szakemberek közötti tapasztalatcserét, de pénzesőre ne számítsunk.

A britek hagyományosan a világ élvonalába tartoznak a megújuló energiahasznosításban. Az egyik legújabb projektben kommunális hulladékból fejlesztenek hidrogént, az pedig a londoni tömegközlekedés járműveinek hajtóanyaga lesz.

A magyar lehetőségek ettől igen messze vannak. Garamhegyi Ábel, a szaktárca államtitkára emlékeztetett, hogy az unió 2020-ra húszszázalékos megújulóenergia-felhasználást ír elő ugyan, de hazánk csak 14-16 százalékot tud teljesíteni. A magyar szint jelenleg 4,7 százalék körül mozog, szemben az EU-25 6,3 százalékos átlagával.

Garamhegyi szerint a lemaradás elsősorban a vízi erőművek hiánya miatt alakult ki, a hazai földrajzi fekvés miatt nem alkalmazhatunk ilyen energiatermelőket, szemben hegyvidékekben bővelkedő szomszédainkkal. Magyarországon elsősorban a biomasszának lenne jövője, persze csak akkor, ha nem lesz olyan aszály, mint az idén. Emellett a szélerőművekre is számíthatunk, ha még néhány alapvető műszaki problémát sikerül megoldanunk.

A hetvenes-nyolcvanas években a magyar kormány hatalmas kedvezményekkel támogatta a szovjet gáz hazai elterjesztését az utolsó faluig is. Ez oly jól sikerült, hogy ma gázfüggőségünk az uniós átlagnak csaknem a duplája. A megújuló energiaforrásokat nyilván úgy lehet meghonosítani, ha a kormányzat hosszú időn át folyamatosan biztosít ehhez kedvezményeket. Az államtitkár lapunknak úgy nyilatkozott, hogy nem adókedvezményekben gondolkodnak, hanem a fogyasztók takarékosságát ösztönző pályázatokban, szerinte ugyanis az a legolcsóbb energia, amelyet nem kellett felhasználnunk, mert megtakarítottuk, vagyis meg sem kellett termelnünk.

Szalontay Mihály, Magyar Hírlap


fidesz.hu