A művész életének 53. évében, szeptember 18-án hunyt el.

A Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztjével kitüntetett zenész, aki 1995 és 1996 között a 100 Tagú Cigányzenekar művészeti vezetője volt, több mint három és fél éve kómában feküdt. A budapesti Péterfy Sándor utcai kórházban kezelték, ott érte a halál.

A neves hegedűművészt szerdán 13 órakor a rákoskeresztúri Új köztemetőben helyezik végső nyugalomra. Ravatalánál és sírjánál a 100 Tagú Cigányzenekar valamennyi tagja, számos cigányzenész és művész játszik majd, utolsó útjára több, a szertartásra hazaérkező világhírű muzsikus is elkíséri.

ifj. Járóka Sándor 1954. szeptember 30-án született Budapesten, a Józsefvárosban. Apja nyomdokain haladva - aki prímás, zenekarvezető volt - már kilenc éves korától kezdve zenekarokkal lépett fel. Előbb a Kígyósi zeneiskolában, majd hat évig az OSZK Stúdióban, Égerland István zenetanárnál tanult hegedülni, de a Rajkó zenekarnak is növendéke volt.

Édesapjával, Járóka Sándorral, a népművészet mesterével 1971-ben hathetes amerikai koncertkörúton vett részt, majd hazaérve saját zenekart alakított, így mindössze 18 évesen robbant be a cigányzenei életbe.

Zenekarának egymást követő sikerei hatására nemzetközi pályája is magasan ívelt felfelé, számtalan külföldi meghívásnak tett eleget, az Egyesült Államokban, Kanadában, Hollandiában, Németországban és Ausztriában is több hónapos koncertkörutat tartott.

ifj. Járóka Sándor nemcsak a cigányzenében, hanem a tánczenében és a dzsesszben is jeleskedett, a hegedű mellett basszusgitáron is játszott, zeneszerzőként nótákat, csárdásokat, slágereket is komponált, amelyeket ma is gyakran játszanak különféle stílust képviselő zenekarok.

Számos lemezfelvételei közül Apáról fiúra című lemeze aranylemez, míg korábbi feleségével, Bangó Margittal közös lemeze kétszeres platinalemez lett.

A cigánymuzsikusok társadalma, elismerve a prímás tehetségét és személyiségét, úgy látta, hogy a Járóka-dinasztia folytatásaként méltó utódja apjának, idősebb Járóka Sándornak, akit 1973-ban Detroitban prímáskirálynak koronáztak. Az 1985 áprilisában elhunyt legendás zenész helyére lépve ezért 1994-ben, szintén az Egyesült államokban, a prímások királyává koronázták a cigányzenészek.

ifj. Járóka Sándort idehaza is számos kitüntetéssel jutalmazták, 2003-ban a Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztjével tüntették ki.

A zenész súlyos cukorbetegségben szenvedett; három és fél évvel ezelőtt kómába esett, és többé nem tért magához. A család az utolsó percig bízott felépülésében, ezért gyógyításának elősegítése érdekében alapítványt hoztak létre, majd zenész barátai és a családtagok szervezésében az idén februárban jótékonysági koncertet rendeztek a Művészetek Palotájában kórházi kezelésének segítésére. A család gondos ápolása és a Péterfy Sándor utcai kórház orvosainak, ápolóinak kezelése ellenére szeptember 18-án meghalt.

Kolompár Orbán, az Országos Cigány Önkormányzat elnöke - a magyarországi cigányság nevében kifejezve részvétét - korábban úgy fogalmazott: ifj. Járóka Sándor prímáskirály magára hagyta a magyarországi cigányságot és zenész dinasztiákat, nemcsak a cigányság, hanem a többségi társadalom is az egyik legnagyobb kulturális értéket képviselő személyiségét veszítette el.

Kiemelte: a prímáskirály unikum volt a cigány közéletben és a zenésztársadalomban egyaránt, távozása hatalmas űrt hagy a magyar, illetve a cigány kultúrában.

MTI - fidesz.hu