Mahmud Ahmedinedzsad iráni elnök az ENSZ közgyűlésének 62. ülésszakára érkezett, amelyen - mint minden évben - az államfők és küldöttségvezetők tizenöt percben, mindenféle megkötöttség nélkül elmondják "rituális" beszédeiket.
Az iráni elnök megkapta végül az amerikai vízumot, de New Yorknak is csak a szűk, az ENSZ székházát övező körzetére szólt. Biztonsági okokból megtagadták tőle, hogy meglátogassa a Világkereskedelmi Központ helyét - az ikertornyokat 2001. szeptember 11-én iszlamista terroristák pusztították el.

ENSZ-beli beszéde előtt a Columbia Egyetem elnöke - hosszas belső viták és külső tiltakozások után - a szólásszabadság okán megadta Ahmedinedzsadnak a jogot, hogy beszédet mondjon, és szembesülhessen a hallgatóság kérdéseivel. Lee C. Bollinger, a Columbia elnöke úgy mutatta be Irán elnökét a hallgatóságnak, mintha utólag cáfolni akarná a meghívás jogosságát. "Elnök úr, ön magán viseli a kisszerű és kegyetlen diktátor minden jegyét. Ön vagy pimaszul provokatív, vagy pedig megdöbbentően műveletlen." Három méterre tőle Ahmedinedzsad fagyos arccal hallgatott, és maradt.

Az egyetemen kívül több ezren tiltakoztak Irán elnökének látogatása ellen. Egyikük transzparensén a felirat: "Bollinger, kész balszerencse, hogy Bin Ladent nem tudtad elérni."

Ami ez után következett, arról felemásan számoltak be a hírügynökségek. A tárgyszerű tudósítások mellett megjelentek olyan újságcímek, melyek szerint "a Gonosz leszállt". A The Washington Post az iráni elnök "valótlanságshow-járól" írt. A CNN amerikai hírtelevízió azt emelte ki, hogy az iráni elnök "megkérdőjelezte, kik voltak valójában érdekeltek a 9/11-es merényletben, védte azt a jogát, hogy megkérdőjelezze a holokauszt történetét, és tagadta, hogy Iránban lennének homoszexuálisok - nem úgy, mint az Egyesült Államokban".

Az iráni államfő szerint "ha a holokauszt valóban a mi korunk valósága, a megtörtént történelem, akkor miért nem folynak megfelelő kutatások a téma más aspektusból való feltárására?" Mahmud Ahmedinedzsad nem válaszolt igennel vagy nemmel arra a kérdésre, hogy - mint korábban kijelentette - le kell-e törölni Izraelt a térképről. "Palesztina népe szabad választáson döntsön jövőjéről" - mondta.
Ami az iráni atomprogramot illeti, az elnök szerint az illetékes Nemzetközi Atomenergia-ügynökség újra és újra megállapította: Irán tevékenysége békés célokat szolgál, és semmiféle "elhajlást" nem tapasztalt. "Azok a politikusok, akik atombombát akarnak, politikailag elmaradottak, gyengeelméjűek" - mondta. Az iráni elnök megkérdőjelezte azt, "ahogyan ma a világot vezetik és igazgatják".

Mahmud Ahmedinedzsad sűrű programjára hivatkozva sok kérdést megválaszolatlanul hagyott, sok másikkal kapcsolatban pedig szokásos taktikáját alkalmazta: visszakérdezett, mit tenne hasonló helyzetben az amerikai kongresszus.

Újra karnyújtásnyira

Tegnap az ENSZ székhelyén megindult a diplomáciai nagyüzem. Ennek előzményeként George W. Bush amerikai elnök egy órán át tárgyalt Mahmud Abbasszal, a Palesztin Hatóság elnökével. Az amerikai elnök kijelentette, hogy a palesztin állam elérhető, karnyújtásnyira van, és Izrael, valamint Palesztina békében élhet egymással. Mahmud Abbasz kijelentette: "Van hitünk, és bizakodunk." Novemberben Washingtonban a közel-keleti békefolyamat új fejezete kezdődhet meg.

Magyar Hírlap


fidesz.hu