"A koalíció most rossz irányba tett lépést, mert a rendszer kiépítése és működtetése sok időt, energiát és pénzt emészt majd föl, miközben lényegében áll az OEP" - állítja Németh György közgazdász szociológus. Az SZDSZ szerint 2010-re 22 helyett hat-nyolc szereplő marad. Olyan rendszert létrehozni, amelyben a kezdetektől centralizációs folyamat játszódik le, hiba. Ráadásul nincs olyan épeszű magánbefektető, aki úgy lép be a piacra, hogy közben tudja, egy év múlva esetleg ki kell szállnia. Németh György szerint ez csak akkor képzelhető el, ha magas lelépési pénzt kap, amire az önkéntes nyugdíjpénztárak esetében több példa is volt.

A rossznál jobb?
Tény azonban, hogy lehetett volna rosszabb alkut is kötni. A szakember szerint a liberálisok régebbi kompromisszumos javaslata, az egy állami és sok versengő magánbiztosító módot adott volna az utóbbiaknak az egészségesek, a kisebb kockázatúak kimazsolázására, míg a betegek, a nagyobb kockázatúak az állam nyakán maradtak volna. A lefölözés most is működni fog, de egymás kárára.

Még nem tudni, jól jár-e a lakosság. Az új rendszer sok problémát megoldhat, de még több újat hívat életre. Egy viszont biztos: a zászló a médiának áll. Németh György szerint a pénztárak hatalmas tagtoborzó kampányokat indítanak, de a kampányok költségeinek a számláját nekünk nyújtják be, és működni fog az írott és elektronikus sajtó öncenzúrája, mivel senki sem akarja elveszíteni a semmiből jött bőkezű hirdetőt. A magánnyugdíjpénztáraknál is ugyanez a folyamat zajlott le, s a kormány csak tíz év után számolt le a verseny minden megoldó illúziójával, és állított fel költségkorlátokat.

Most a várakozás időszakát éljük, hiszen a törvénytervezetet október második felében ígérte a parlament elé terjeszteni a koalíció. A szakember úgy látja: leleplező erejű lesz a szöveg, várhatóan a potenciális befektetők minden kockázatcsökkentő garanciát megkapnak.

Nem olcsóbb
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének adatai szerint a Magyarországon megtelepedett biztosítótársaságok adminisztrációs költségszintje - tehát működési költségeik és profitjuk együttes összege - 31,6 százalék. "Aki azt gondolja, hogy ezek a számok az egészségbiztosításban majd jelentősen változnak, az nagyot fog csalódni. Ha nem változnak, akkor az azt jelenti, hogy az ezerötszázmilliárdos kassza csaknem egyharmadát elviszi a működtetés és a profit. Azzal, hogy a habot most a koalíciós partnerek kicserélték a tortán, s a modellre más mázt festettek, vagyis hogy a biztosítási tortát nem hét régióra, hanem 22 megyére osztották le, a lényeg nem változott meg" - mondta Gilly Gyula orvos-közgaszdász, a téma szakértője. Még akkor sem, ha öt évig nem vihetik ki a profitot a biztosítók. "Ebből két dolog következik. Az egyik, hogy be sem szállnak az üzletbe, a másik, hogy a pénzt nem profitként teszik zsebre, hanem költségként számolják el" - mondta a szakértő, hozzátéve, hogy az állam 51 százalékos jelenléte nem a kontrollt, hanem a profit garantálását jelenti.

Nagy a profitéhség
Nemcsak az a baj a több-biztosítós modellel, hogy drága a fenntartása, és hogy a biztosító profitéhes, hanem az is, hogy a történelemben még soha sehol nem sikerült megakadályozni az úgynevezett "lefölözést", hiába tiltották tűzzel-vassal a törvények. Vagyis nem sikerült megakadályozni, hogy az üzleti biztosítók ne tudjanak megszabadulni az igazán nagy költséggel járó betegektől, s az ő gyógyításuknak a kiadásai ne másik biztosítóra szálljanak át, vagy ne maradjanak az állam nyakán.

"A kívánatos ügyfelek becsalogatásának, illetve a nem kívánatos ügyfelek elriasztásának ezernyi trükkje van azokban az országokban, ahol áttértek a magánbiztosítós modellre. A legjobb trükk például az, hogy azokban a térségekben, ahol sok beteg él, nem nyitunk irodát, nem toborzunk ügyfelet. Aztán ott van az árukapcsolás. A fiatal, magas jövedelmű, makkegészséges ügyfelet azzal is magunkhoz csábíthatjuk, ha például a társüzletág kedvezményesen kínálja a cascót vagy a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítást - teszi hozzá Gilly Gyula. - A biztosítók versenye, amely majd kikényszeríti a jobb minőségű, magasabb színvonalú ellátást, talán a legnagyobb blöff, amit a több-biztosítós modell PR-ja hangsúlyoz. A piaci hiba, vagyis egy-egy biztosító csődje éppen azért következik be, mert az üzleti biztosító nem képes elégséges pontossággal megítélni, hogy a kockázatközösségében nem betegednek-e meg túl sokan. Következésképp azt sem tudható előre, mi miért, milyen tartalommal történik az orvos és betege között, és azt sem, hogy az ellátás szakmai tartalma, gyakorisága indokolt volt-e. Épp azért vezették be a vizitdíjat, az ápolási napidíjat, hogy ezzel is féken tartsák a notórius orvoslátogatót, mert a biztosító nem tudja megítélni, mi miért történik a szolgáltató és a beteg között. Semmilyen alapja nincs tehát annak - véli a szakértő -, hogy a biztosítók versenye kényszeríti ki a szolgáltatások minőségét. A verseny egyébként is csak a fiatalokért, a magas jövedelműekért és a makkegészségesekért folyik."

Az alku
Politikai egyezség született az egészségbiztosításról a koalíciós partnerek között hétfő este. A rendszer alapegysége a megye lesz, a Közép-Magyarország régióban (Budapest és Pest megye) pedig négy pénztár alakulhat meg. Az adott pénztár azért a megyéért lesz felelős, amelyikben alapítási jogot szerzett, de toborozhat biztosítottakat a megyén kívül is. Egy megyében egy pénztár lesz, és ennek az állam 51 százalékos tulajdonrészén kívül egy biztosító vagy egy különböző szereplőkből összeálló konzorcium
lehet a kisebbségi tulajdonosa. Egy pénztárhoz ötszázezer-másfél millió biz­tosított tartozna. A Közép-Magyarország régió körülbelül 2,7 millió lakosa négy pénztárhoz tartozna. Az új egészségbiztosítási rendszert 2008 januárjában vezetnék be. Az első fél évben szabadon toborozhatnak a pénztárak biztosítottakat. Egy megyéért egy pénztár lesz a felelős, de ez nem jelenti azt, hogy a megye minden lakójának ahhoz a pénztárhoz kell tartoznia. Mindenki szabadon dönthet, hogy melyik pénztár fedezze az egészségbiztosítási ellátását, és évente át lehet jelentkezni máshova.

Lehetőség
Fidesz-megoldás:
- egy nemzeti egészségbiztosító
- elnöke elszámoltatható az Országgyűlés által
- a felügyelőbizottságot az Országgyűlés választja
- kötelező, jövedelemarányos befizetés

MSZP-vélemény:
"Továbbra is egységes marad az egészségbiztosító, kötelező, egységes járulékfizetéssel és egységes szolgáltatási csomaggal" - mondta lapunknak Kökény Mihály, az Országgyűlés egészségügyi bizottságának szocialista elnöke. Mint mondta, az OEP az Egészségügyi Minisztérium alá tartozik, főigazgatóját nem számoltathatja el az Országgyűlés. A Fidesz felügyelőbizottság létrehozására vonatkozó javaslatáról Kökény elmondta: nem biztos, hogy célszerű túlpolitizálni a dolgot. "Volt már tb-önkormányzat és parlament által választott felügyelőbizottság, de egyik sem vált be. Az általunk favorizált rendszer (egy biztosító - több pénztár) depolitizálná és a napi ügyekben kevésbé szolgáltatni ki a rendszert a napi politikai széljárásnak." Kökény Mihály szerint a befektetőknek elég ösztönző a két-három százalékos profit, ahol meg visszariaszt a korlát, ott az állam fedezi az egészségügyi pénztár kiadásait.

Máté T. Gyula, Bán Károly, Niczky Emőke, Wiedemann Tamás
Magyar Hírlap


fidesz.hu