Az észak-atlanti katonai szövetség a Milosevic-rezsim elleni légicsapások idején 1028 fürtös, más néven kazettás bombát dobott le 219 célpontra - derül ki azokból az adatokból, amelyeket kedden adtak át a NATO-nál akkreditált szerb nagykövetnek. A legtöbb Koszovóra, a többi pedig Nis, Kopaonik, Kursumlija, Sjenica, Kraljevo, Sabac és más térségekre hullott. A Vajdaságban hagyományos bombákkal rombolták le az újvidéki hidakat, az olajfinomítót, az Újvidéki Televízió székházát és a többi, stratégiai célponttá nyilvánított objektumot. Még nem tudni, hogy a különben nemzetközileg tiltott harci eszközből hányat dobtak Montenegróra.

Belgrád februárban kérte a NATO-főparancsnokságtól a fenti adatokat, hogy meggyorsítsák a visszamaradt bombák felkutatását. Eddig Norvégia jelezte szándékát, hogy hozzájárul a költségekhez, de a szerb kormány reméli, hogy más NATO-tagállamok is segítséget nyújtanak a rendkívül drága művelethez. A belgrádi Zvezdara városrészben például egy öt méter mélyen levő bomba kiemelése mintegy 250 ezer euróba kerül. Számítások szerint húszmillió euróra lesz szükség a teljes feltáráshoz. Eddig hárommillió négyzetméternyi területen 231 fürtös bombát találtak, de még legalább hatvan bomba maradt negyven helyen. A veszélyes eszközök megtalálását nehezíti, hogy némelyik igen mélyen befúródott a földbe. Feltételezik, hogy a bombák egy részének páncélzata szegényített urániumból készült, és sugárfertőzést okoz. Az 1999-es, három hónapig tartó NATO-légicsapások alatt az amerikai, a brit és a holland légierő gépeiről ledobott fürtös bombák összesen 380 ezer robbanószerkezetet tartalmaztak. Ezek kis ejtőernyővel ereszkedtek le, és csak később robbantak fel. Az áldozatok között igen sok volt a civil és a gyermek. Nisben 1999 májusában tizennyolcan vesztették életüket, miután ledobtak egy kazettás bombát. Az esetet az akkori belgrádi rezsim a NATO egyik legnagyobb bűntényének nevezte.

Időközben New Yorkba, a szerbek és albánok első közvetlen tárgyalására tartó vezetők nyilatkoztak Koszovót illető szándékaikról. Kiderült, hogy elképzeléseik homlokegyenest ellentétesek. Vojislav Kostunica szerb miniszterelnök, aki a már New Yorkban tartózkodó Boris Tadic államfővel együtt vezeti a szerb küldöttséget, közölte: világosan meg akarják mondani, hogy a dél-szerbiai tartomány nem lesz független. Veton Suroi ellenzéki pártvezető, a koszovói küldöttség tagja ezzel szemben kijelentette, hogy bármit javasoljon is a szerb kormány, az albánok nem fogadnak el semmit a függetlenségen kívül. "Nem kérünk engedélyt a függetlenségre, 95 vagy 97 százalékos autonómia sem kell - mondta a koszovói politikus -, csak azért megyünk, hogy felajánljuk a független államok közti jószomszédi viszonyt."

J. Garai Béla, Magyar Hírlap


fidesz.hu