A Biztonsági Tanács szerdán tartott rendkívüli ülést a testület európai tagjainak kérésére. A tagok megosztottsága miatt azonban a testület nem adott ki hivatalos nyilatkozatot, amelyben elítélte volna a mianmari tüntetések erőszakos megtorlását.

Az Egyesült Államok és az Európai Unió arra kérte a BT-t, hogy ítélje el a békés tüntetések erőszakos elfojtását, és vegye fontolóra szankciók elrendelését. A mianmari katonai kormányzattól pedig azt követeli, hogy kezdjen párbeszédet Aung Szan Szú Csi (Aung San Suu Kyi) Nobel-békedíjas ellenzéki vezetővel és az etnikai kisebbségekkel.

Kína azonban világosan közölte, hogy nem ért ezzel egyet. "Meggyőződésünk, hogy a szankciók nem használnak az ilyen helyzetekben" - jelentette ki Vang Kuan-ja (Wang Guangya), Kína ENSZ-nagykövete. Kínával egyetért Oroszország is abban, hogy az emberi jogok kérdéseinek nincs semmi köze a békéhez és a stabilitáshoz, márpedig a Biztonsági Tanácsnak akkor van joga beavatkozni, ha veszély fenyegeti a békét és a stabilitást.

"Kína és a BT más tagjai számára a (mianmari) helyzet bizonyos problémákat vet fel, de a jelenlegi szakszban ezek a problémák nem fenyegetik a regionális és a nemzetközi békét és biztonságot" - mondta a kínai diplomata a BT ülése után.

Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár az ENSZ-közgyűlés 62. ülésszakán tartott nyitóbeszédében kedden jelentette be, hogy rövidesen különmegbízottat küld Mianmarba. Megbízottja, Ibrahim Gambari azonban még nem kapott vízumot a mianmari hatóságoktól, noha már szerda este szeretett volna elutazni az ázsiai országba.

MTI - fidesz.hu