A Lezsák Sándor tanyáján felállított hatalmas sátorban folyó egész napos beszélgetés, vita végén nyilatkozatot fogadtak el, amelynek számos megállapítása akár ma is születhetett volna.
A dokumentum szerint "A magyarság történelmének egyik súlyos válságába sodródott. Népmozgalmi erejében megroppant, önhitében és tartásában megrendült, kohéziójának kapcsai tragikusan meglazultak, önismerete megdöbbentően hiányos. Összeomlással fenyegető gazdasági válságnak néz elébe". A dokumentum a tekintetben is időszerű lehet 2007-ben, hogy a magyarság példátlan széttagoltságáról beszél, s a nemzet közösen vállalható jövőképét hiányolja.
Az országot megrázó társadalmi-gazdasági válság, a demokrácia, a politikai intézményrendszer elégtelensége és más okok miatt a résztvevők szerint mérlegelni kell a kilábalás és a kikerülhetetlen megújhodás, az igazán hatékony reformok módozatait. Hangsúlyozta a nyilatkozat, hogy olyan kereteket kell létrehozni, amelyben a társadalom valódi partnerként vehet részt a közmegegyezés kialakításában, mert csak együttesen lehet leküzdeni a válságot.
A társadalmi párbeszéd keretéül a Magyar Demokrata Fórum létrehozását javasolták a folyamatos és nyílt párbeszéd színteréül. 1987-ben tehát az MDF-nek mint társadalmi szervezetnek, pártnak még csak a csírái jöttek létre, hiszen csupán egy év múlva, 1988-ban választott országos elnökséget, tisztségviselőket és alkotott szervezeti és működési szabályzatot a fórum.
A résztvevők névsorában tallózva megállapíthatjuk: akkor még közös platformon volt a magyarság perspektíváit illetően Bozóki András, Konrád György, Gombár Csaba, Sándor Iván, Bihari Mihály, Lengyel László vagy Pomogáts Béla Csoóri Sándorral, Csengey Dénessel, Csurka Istvánnal, Áder Jánossal, Szabad Györggyel, Pozsgay Imrével vagy Jeszenszky Gézával. 1987 szeptemberében még - konszenzussal - kizárólag a pártállami rendszert tartották hibásnak a szociális és pénzügyi csődhelyzetért, s nem kaphattak teret olyan abszurd vélemények, mint a felelősségnek az egész társadalomra, minden egyes emberre való szétterítése.
A lakiteleki első összejövetelen - a 2002-ben az Antológia kiadó gondozásában megjelentetett hiteles jegyzőkönyv tanúsága szerint - a kommunista rendszer bátor bírálata, az új lehetőségek megmutatása volt a legfontosabb. A pártállami rezsim ugyanis - az utólagos, mesterkélt visszavetítésekkel ellentétben - egyáltalán nem halódott, ami az erőszakapparátus harci bevetését illeti. Erről rendre tanúskodtak a március 15-i, október 23-i terrorisztikus rendőri fellépések.
A lakiteleki gyűlés számára Pozsgay Imrének, a Hazafias Népfront főtitkárának, az MSZMP belső reformellenzéki prominensének jelenléte némi védettséget adhatott. A rendőrség azonban jelentős erőkkel állt készenlétben a környéken, s az érkezőket, majd a távozókat sűrűn zaklatta igazoltatásokkal. A lakiteleki találkozó az európai értelemben vett legmodernebb politikai kezdeményezés volt annak idején, mivel más ellenzéki mozgalmakkal ellentétben nem viselt magán belterjes, még kevésbé elitista, szektás jegyeket, hanem a legszélesebb társadalmi összefogásra törekedett.
A Magyar Nemzetből 1987 őszén az egész ország értesülhetett a rendszerrel szemben alternatívát felmutató zászlóbontásról a Pozsgay Imrével készült interjúból.
Lakitelek volt a politikai pluralizmus kezdete, ami után már nem lehetett a szellemet a palackba visszatuszkolni. Itt fogalmazták meg a nyilvánosság előtt először, hogy a demokratikus szocializmus illúzió, és ekkor hangzott el első ízben, hogy többpártrendszerre van szükség a monolit állampárttal szemben. Ma már az idők távlatából elhomályosul, milyen veszélyes volt az egypártrendszer dogmájának megkérdőjelezése. Egy amerikai tévétársaságnak adott interjújában Kádár János MSZMP főtitkár 1986-ban is még leszögezte: Nagy Imre legfőbb bűne, amiért az akasztófát megérdemelte, a többpártrendszer bevezetése volt.
Programok ma és a hét végén. A lakiteleki találkozó emlékezete címmel tartanak visszaemlékezést ma délelőtt 11 órától a Polgárok Házában, a VIII. kerületi, Visi Imre utca 6.-ban. Kiss Gy. Csaba irodalomtörténész és Lezsák Sándor, a Nemzeti Fórum elnöke vezetésével bemutatják a lakiteleki konferencia videofelvételéről készült DVD-t is. Szeptember 29-én, szombaton reggel 10 órától a Lakiteleki Népfőiskolán Európa és a magyarság esélyei címmel tartanak jubileumi tanácskozást, amelyre szintén várják az érdeklődőket. Előtte 9 órától Kiss-Rigó László szeged-csanádi megyés püspök és a házigazda, Lezsák Sándor köszönti a vendégeket a Szent István-kápolnánál.
A konferencián délelőtt Fekete Gyula megnyitója után a húsz évvel ezelőtti lakiteleki összejövetel szervezői, Bíró Zoltán, Csoóri Sándor, Csurka István, Für Lajos, Kiss Gy. Csaba, valamint Lezsák Sándor tartanak előadást. A délután két órától este fél hétig tervezett második részben többek között Morvai Krisztina, a Civil Jogász Bizottság társelnöke, Pozsgay Imre egyetemi tanár, Széles Gábor, az MGYOSZ elnöke, Vízi E. Szilveszter, az MTA elnöke, Orbán Viktor, a Fidesz elnöke és Bábel Balázs kalocsa-kecskeméti érsek mond beszédet. A lakiteleki ünnepi program vasárnap délelőtt kiállításokkal, könyvbemutatókkal, istentiszteletekkel zárul.
Megyeri Dávid, Magyar Nemzet
fidesz.hu