Batthyány László Dunakilitin született 1870. október 28-án. Hatéves volt, amikor családja a nagy dunai árvíz elől a köpcsényi (ma: Kittsee, Ausztria) birtokra költözött. Apja rövidesen elhagyta őket. Megrendült egészségű anyja fiatalon, 39 évesen halt meg.

Ettől kezdve gyakran mondta: orvos lesz, és ingyen gyógyítja majd a betegeket. Ennek ellenére először mégis bölcsésznek tanult, orvosi oklevelet később szerzett. Egyetemi évei alatt kötött házasságot a mélyen vallásos Coreth Mária Terézia grófnővel. Házasságukból 13 gyermek született, közülük három meghalt.

Klinikai sebészeti gyakorlatát követően 1902-ben az apjától örökölt köpcsényi kastélyban magánkórházat alapított. Ingyen, emberszeretetből - ha kellett, még az úti költséget is fizetve - gyógyított mindenkit, aki hozzá fordult. 1915-ben megörökölte nagybátyja vagyonát, körmendi kastélyát, a Strattmann nevet és a hercegi címet. Trianon után, amikor Köpcsény Ausztriához került, hetvenágyas magánkórházát átadta Burgenland tartománynak, családjával körmendi birtokára költözött, s ott egy modern, 25 ágyas szemészeti magánkórházat létesített. Ide is a legszegényebb néposztályhoz tartozó szembetegek jöttek gyógyulni. Ingyen kezelte őket. Csak azt kérte: imádkozzanak el érte egy Miatyánkot.

1929 szeptemberében hirtelen rosszul lett. Novemberben a bécsi Löw szanatóriumban hólyagrákkal operálták, de már késő volt. Sógornőjének, Magdalena Coreth bencés nővérnek diktált levelében összegzi a betegápolási és gyógyító élettapasztalatát, és fogalmazza meg hálaadó imáját Isten szeretetéért, családjáért és az orvosi hivatásért. "Életem egyik fő feladatának tűztem ki, hogy orvosi működésemmel a szenvedő emberiségnek szolgálatot tegyek és ezáltal a jó Istennek tetsző dolgokat cselekedjem" - írta.

1931. január 22-én hunyt el Bécsben. A körmendi kastély kápolnájában ravatalozták fel, hogy betegei is elbúcsúzhassanak tőle, majd a németújvári (ma: Güssing) családi sírboltban helyezték végső nyugalomra.

Boldoggá avatását 1944-ben Bécs akkori bíboros-érseke, és a szombathelyi megyéspüspök kezdeményezte. 1987-ben csatlakozott ehhez a kismartoni püspökség. A Szenttéavatási Kongregáció illetékes testülete tavaly, május 7-én tárgyalt arról a csodás gyógyulásról, amely 1989-ben Magyarországon, Batthyány-Strattmann László égi közbenjárására történt.

Az eset egyházmegyei kivizsgálása 1995-ben, és 1996-ban történt. A boldoggáavatási eljárás utolsó állomását jelentő tavalyi tanácskozáson elfogadták az egyházmegyében készült állásfoglalást, és arra a következtetésre jutottak, hogy Batthyány égi közbenjárására adta meg Isten a gyors, teljes, és tartós gyógyulást. A döntésről a Kongregáció titkára értesítette II. János Pál pápát, aki elrendelte a csodás esetről szóló dekrétum közzétételét, amelyet a jelenlétében, tavaly július 5-én hirdettek ki.

A rendszerváltozás után a magyarság köréből a Szentatya most negyedikként Batthyány Strattmann Lászlót fogja boldoggá avatni. Előtte Apor Vilmos győri püspök, Romzsa Tódor munkácsi görög katolikus püspök, valamint a kassai vértanúk életszentségét ismerte el a pápa hasonló módon. A Szenttéavatási Kongregáció előtt van Mindszenty József hercegprímás, az erdélyi Márton Áron püspök, valamint két partiumi vértanú-püspök, Bogdánffy Szilárd, és Scheffler János ügye.

E két, nálunk kevésbé ismert partiumi püspök a II. világháborút követő román kommunista diktatúra áldozatai volt. A románok ugyanis a világháború után az egyházat el akarták szakítani Rómától, és kínai mintára nemzetegyházat szerettek volna létrehozni. Azonban egyikük sem vállalta, hogy egy pápa nélküli nemzetegyház feje legyen. Ezen kívül a nyilasok által a Dunába lőtt Salkaházi Sára szociális testvér, illetve a Rákosiék által gerjesztett kommunista gyűlölet áldozatául esett Marcell atya ügye is a Szenttéavatási Kongregáció döntésére vár.

Jezsó Ákos, mno, 2003. március 22.