Fenyves a "csupán" százezer főt meghaladó közönségünket tekinti "politikailag támogatott udvari elit"-nek. Kevés ország mondhatja el magáról, hogy a tömegek érdekeiért küzdő egyik szakszervezete szerint százezer embernek megadatott bekerülni az elitbe. Köszönjük az elismerést.
"Protokollkultúra"-ként említi a több mint kétszáz fellépőnket, köztük Ránki Dezsőt, Markó Ivánt, Vásáry Tamást, a kaposvári színház társulatát és még sorolhatnám, nem beszélve a rengeteg fiatal tehetségről. Igen, ők mind olyan művészek, akik méltó reprezentánsai a magyar kultúrának. Ők a hazai kultúra protokolljai.
"Parádé"-nak minősíti kétszáz művész előadását és kiállításainkat, köztük a világszenzációnak számító Örmény gyűjtemény bemutatását. Annak a harminc éve megszakadt hagyománynak az újraélesztését, amit a Károlyi-kerti koncertek jelentettek. Vélhetően a nyomda ördöge okozta, hogy kimaradt az "s" betű, mivel rendezvényeink közönségsikere nyugodtan nevezhető parádésnak.
Miután a KKDSZ választott vezetője - értelmezésem szerint - maximálisan elismerte kétéves munkánk eredményét, tisztelettel szeretném felhívni a szakszervezet szíves figyelmét arra a tényre, hogy a Károlyi-palota Kulturális Központ állami közintézmény, ahol szintén közalkalmazottak dolgoznak. Amennyiben az érdekképviseletért folytatott heroikus küzdelmük nem köti le minden energiájukat, kérem, emeljenek szót egy kicsit értünk is.

Fodor Mónika, Károlyi-palota Kulturális Központ levele a Népszabadság 2003. március 25-i számában