Bódis András írása, Heti Válasz,2003.március 28
Vajon igaz-e, hogy "Zsanett nyitott, a fiúkkal flörtölő magatartása a műsorkészítők számára szórakoztatónak tűnt, s ezért intézték úgy, hogy a nézők az első körben ne őt szavazzák ki"? - kérdik kísérleti alanyaiktól az egyik liberális pedagógiai műhely nagyágyúi. Ami meghökkentőbb: a valóságshow-k szókészletéből összetákolt kérdés egyenesen A kompetenciaközpontú, egyszintű érettségi-felvételi vizsga koncepciója című tanulmányból való. Az általános műveltség mérésére szolgáló, Zsanettel édesített mintafeladatok után váltanak a szerzők: a lapunk birtokába került érettségikoncepció szerint a nagykamaszokat politikai nyilatkozattételre is "kényszerítenék". Kádár János önjellemzéseit, Kiss Elemér ex-kancelláriaminiszter parlamenti beszédeit kellene vesézgetniük, majd - a jászladányi ügy kapcsán - azon merenghetnének, hogy "őszinte híve-e a kormányzat (és az SZDSZ) a szabad iskolaalapításnak".
Hivatalos liberálisok
Való világ vagy Big Brother (no persze nem George Orwell Nagy Testvére), Kádár, Kiss Elemér és az SZDSZ - ezek tehát a XXI. század gyermekeinek szánt érettségi feladatok kulcselemei. "Viccnek is rossz!" - legyinthetnének a sűrűn lekonzervatívozott tanárhadak. Ám a Zsanett-Elemér-tematika komoly emberektől származik - az Eötvös József Szabadelvű Pedagógiai Társaságnál "fusizó" szakmabeliektől, akik nem mellékesen épp a nemzeti alaptanterv (NAT) átgyúrásán is fáradoznak. Ezek után talán nem meglepő, hogy a valóságshow-érettségi a Soros Alapítvány bukszáiból finanszírozott NAT 2002 elnevezésű vitaanyag téziseire, követelményrendszerére épül.
A NAT 2002 nem a tárca hivatalos dokumentuma, csak afféle civil liberális remekmű - érzékeltette a minap Hiller István, az Oktatási Minisztérium (OM) politikai államtitkára. A nagyfőnök, Magyar Bálint azonban mindezt valószínűleg másképpen látja: nemrégiben ugyanis a minisztérium egyik háttérbázisánál - a Kiss Árpád Országos Közoktatási Szolgáltató Intézménynél (KÁOKSZI) - létrehozatta az alaptanterv-átírást koordináló operatív csoportot, melynek vezetője a Soros-féle NAT 2002 szerkesztésében jeleskedő Vass Vilmos lett. A KÁOKSZI-t miniszteri megbízottként irányító - és az OM-apparátusban is feltűnő - Parti Zoltán szintúgy NAT 2002-szerző, a Magyar Bálintot tanácsadóként segítő Mihály Ottó pedig a Zsanett-érettségi vezető szakértője. (A Magyarország mindannyiunké! mottóval ékesített MSZP-program egyik alkotójaként is ismert Mihály Ottó neve a bűnügyi krónikákban is fellelhető. A Horn-ciklusban ugyanis - ekkortájt az Országos Közoktatási Intézet vezetőjét tisztelhette benne a nagyérdemű - 300 millió forint közpénz folyt át a kezei alatt egy fantomcéghez, az Ok-tat Kft.-hez.
A névsorolásból egyetlen dolog következik: bár Hiller olvasatában a NAT 2002 nem hivatalos tárcadokumentum, az opus alkotói mégis hivatalosságokká emelkedtek az OM-ben. Másképpen: a Soros által támogatott avantgárd-liberális élcsapat minisztériumi infrastruktúrával bástyázta körül önmagát. Az 1995-ös, illetve a mostani alaptantervreform atyjaként jegyzett Báthory Zoltán ugyan jelenleg nem OM-alkalmazott (miként 1994 és 1998 között, amikor közoktatási helyettes államtitkár lehetett), csak egyszerű SZDSZ-bizalmas - ugyanakkor nyilván imponál neki, hogy a NAT operatív csoport a Báthory utcában székel. A NAT 2002 "politikailag korrekt" hangszereléséért Báthoryn kívül a Fővárosi Önkormányzat oktatási bizottságának SZDSZ-es alelnöke, a Magyar nyelv és irodalom fejezet szerzője, Kissné Spira Veronika felel. A két szabad demokrata szakértő mellett az MSZMP KB Párttörténeti Intézetében, a Horn-kormány NAT-műhelyeiben, illetve az MSZP programgyáraiban érlelődő Knausz Imrét is az új alaptanterv-terv - valamint a valóságshow-kból merítő érettségi-koncepció - főideológusának tartják.
Soros összetartozás
"Amikor két évvel ezelőtt az Eötvös társaság keretei között elkezdtük a munkát, alapvetően a törvényességi szempont vezetett bennünket" - állítják a NAT 2002 szerzői. Mint fogalmaznak: azért kellett lépniük, mert a közoktatási törvény előírja az - egyébként általuk konstruált - 1995-ös nemzeti alaptanterv háromévenkénti felülvizsgálatát. Ezt a Fidesz-kormány szerintük kétszer is elszabotálta. A polgári párt oktatáspolitikusai ugyanakkor úgy emlékeznek, hogy éppen az 1998-as felülvizsgálat eredményeként, vagyis a szakma akaratából született meg a kerettantervi szabályozás - amely tartalommal töltötte meg a gumifogalmakkal operáló NAT-ot. Miközben tehát Báthoryék - "felvilágosult" liberálisok módjára - a "minimális központi tanterv" és a helyi tanszabályozás szabadsága mellett érveltek (s közben szolid megvetéssel illették a "konzervatív" tanárokat, akik szerintük csak a tananyagra koncentrálnak, a gyerekek szociális képességeivel, való világra nevelésével pedig nem törődnek), a jobbközép koalíció próbálta keretek közé szorítani az intézményesített káoszt.
A tavalyi kormányváltás után Báthoryék újra felállhattak a Soros pénzelte kispadról, és állami pályán kezdtek focizni. Miután egy Wekler Ferenc SZDSZ-es képviselő fémjelezte alapítvánnyal közösen elköltötték a Soros-pénzt (minő meglepetés: az előző ciklusban a mai koalícióügyi államtitkár, Horn Gábor volt a Soros Alapítvány közoktatási programjának egyik kurátora), NAT 2002 című tanulmányukkal azonnal beférkőzhettek az OM házilapjába, az Új Pedagógiai Szemlébe. A tantervguruk kezdeményezése nyomán az OM (és háttérintézményei) internetes honlapjain "vad" társadalmi vita indult, majd hirtelen az "ügy" mellett kezdett érvelni a szintén Soros-függő Történelemtanárok Egylete is. (Az egylet szellemi vezetője a NAT 2002-be is bedolgozó Knausz Imre, elnöke pedig Miklósi László, a Soros Alapítvány társadalomismeret szakkuratóriumának egykori tagja.)
Miközben Báthoryék a minisztérium és a szakma meggyőzésén ügyködtek, arra is maradt idejük, hogy beszédes szókapcsolatokat alkossanak az előző négy év jellemzésére: konzervatív restauráció, újraközpontosított iskolarendszer, vakvágányra futott reformhullámvasút, balkáni modell. Magyar Bálinthoz hasonlóan ők is sűrűn kezdtek hivatkozni a vitatott érvényességű PISA 2000 vizsgálatra, melyből "kiderült": a modern életvitelhez szükséges ismeretek és képességek terén a magyar tanulók bizony gyatrán teljesítenek. Ideje tehát merítenünk - mondták - az észak-európai, nordikus országok decentralizált pedagógiai kultúrájából.
A közoktatási törvénybe csempészett kötelező NAT-felülvizsgálatot ennek megfelelően teljes átdolgozásnak akarta érteni a Soros-team. Ez praktikusan annyit jelentett, hogy az alaptantervben foglalt tíz műveltségi terület tartalmi követelményeit kiigazították, indítványozták a kerettantervek kötelező jellegének megszüntetését, új szabadságjogot kreáltak "helyi tanterv-, tananyag- és taneszköz-választás szabadsága" néven, igényt formáltak a "hagyományos tárgyak integrációjára és/vagy interdiszciplináris megjelenítésére" - majd mindezt elnevezték EU-konform flexibilis szabályozási rendszernek.
Lényeg a lényeg: az OM támogatását így-úgy élvező NAT 2002-csapat bevallottan üresre facsarná a jelenlegi közoktatást. Miként Sió László, az előző kormány oktatási államtitkára fogalmazott lapunknak: az azért nem járja, hogy akadnak olyan minisztériumi hivatalnokok, akik teljes egészében az iskolákra bíznák, hogy hol mit tanítanak. "A tantárgyak egyensúlyának megteremtése, legalábbis a keretek szintjén, az állam feladata. Hogy a gyerek mit tanul az adott iskolában, nem múlhat azon, hogy a kémia- vagy az énektanár képes-e megvédeni a tárgyát mondjuk a mateklobbival szemben" - állítja. A Fidesz oktatáspolitikusa szerint a magyar közoktatás tartalmi és metodikai megújulása elindult - ezen az úton kell továbbmenni, nem pedig rögeszmésen vizionálni.
A történelem vége?
Bár a hat plusz hat osztályos iskolaszerkezetre épülő NAT 2002 radikális változásokat irányozna elő a közoktatási rendszerben, a tanárok sokáig ügyet sem vetettek rá. Úgy tűnt, a szakma csendes beleegyezéssel fogadja az újító törekvéseket. Majd hirtelen porszem csúszott a gépezetbe - hiszen többen vették a bátorságot, és belepillantottak műbe. A Magyar Történelmi Társulat tanári tagozatának prominensei például egyenesen azt olvasták ki a tervezetből: "a NAT 2002 készítői úgy vélik, a továbbiakban nem szükségesek a tantárgyak, így a történelem sem, vannak nagy társadalmi-politikai-közgazdasági témák, s e témákhoz mintegy történelmi példaanyagot rendelnek, mely semmiféle kronologikus, illetve tudományos logikát nem követ". Mások még sarkosabban fogalmaztak: Báthoryék egyes morális kérdéseket - például a másság tiszteletét - kívánják innen-onnan vett történelmi példákkal szemléltetni, és ezzel le is tudnák a történelemoktatást. (A NAT 2002 koncepcióban az Ember és társadalom műveltségkör az egyes tudományterületek - történelem, emberismeret, társadalomismeret - belső logikájától vagy kronológiai rendjétől függetlenül épül fel, tehát a történelem mint önálló tantárgy valóban leértékelődik. Pontosabban: egy iskola tanári kara - a liberalizmus jegyében - akár azt is megtehetné, hogy száműzi, esetleg átkereszteli a történelmet.)
A NAT 2002-ben foglaltak ellenére Magyar Bálint a napokban azt kommunikálta: nincs napirenden a történelemoktatás korlátozása. Hiller István ennél jobban elengedte magát, és kijelentette: több kérdésben nem ért egyet a vitaanyagban foglaltakkal. Sőt, a Heti Válasz kérdésére az Ember és társadalom fejezet szerzője, Knausz Imre is úgy fogalmazott: épelméjű ember nem akarja a történelemtanítás felszámolását, de jelentőségének csökkentését sem. Konkrét kérdésünkre azonban - A holokauszton és a világháborúkon kívül miért nincs más, kötelezően elsajátítandó, néven nevezett történelmi esemény a NAT 2002-ben? - Knausz azt mondta: "Úgy gondolom, olyan NAT-ra van szükség, amelyben egyáltalán nincsenek néven nevezett történelmi események. Sem a régi kánonok bebetonozását, sem újak konstruálását nem tekintjük feladatunknak. Sokkal inkább problémagócokat kell megfogalmazni a történelemtanítás céljaiból kiindulva."
Egy biztos: a NAT 2002 szerint is lesz történelem, csak lehet, hogy nem így hívják majd, és minden iskolában mást fognak tanítani a történelem (esetleg más) címszó alatt. Vagyis igaza van a miniszternek, a tanárnak, a NAT-felelősnek, miközben lehet, hogy senkinek sincs igaza. A történelmi társulat tanári tagozatának - jobboldali elhajlással aligha vádolható - vezetői a bizonytalanságot látva kijelentették: "Így értelmét veszti a történelemtanítás, amit egyes politikai körök nemzetitudat-rombolásnak tüntethetnek föl."
A valóságshow-elemekkel, Kádár-önjellemzésekkel tarkított - Knausz Imre, Mihály Ottó és mások tolla alól kikerült - érettségikoncepció talán még inkább kivívhatja a nemzeti tudatrombolásra érzékeny körök haragját. A terv szerint ugyanis az érettségiző ifjak öt vizsgatárgyat teljesítenének: először önálló mestermunkát kellene készíteniük, majd általános műveltségi vizsgát tennének, amely közvetlenül nem kapcsolódik egyik középiskolai tárgyhoz sem. Az idegen nyelv mellett választhatnának egy nekik szimpatikus műveltségterületet, továbbá egy tetszőleges vizsgatárgyat. Magyarul: az elképzelés szerint, ha jól sakkozik a diák, lazán megúszhatja a magyar-, a történelem-, illetve a matematikaérettségit - miközben kiválóan teljesít életviteli és gyakorlati ismeretekből (mákosguba-készítés, menetrendforgatás). Mindezt persze csak azért, mert a remekbe szabott nordikus modellben nem bifláztatják, hanem az életre nevelik az ifjakat.
Akik ezek után félteni merik a hazai érettségirendszert, megnyugodhatnak: Knausz Imre ugyanis úgy nyilatkozott a Heti Válasznak: csak egy szakmai munkaanyagról van szó, amely egy távolról sem lezárt előkészítési folyamat részeként született, és amellyel kapcsolatban a döntéshozók még nem foglaltak állást. Majd hozzátette: "Ilyen anyagokról nem szokás újságokban nyilatkozni. Megjegyzem, kérdéseket feltenni sem."