- Az ellenzék bástyája lett Debrecen. Érzi-e, hogy a kormány emiatt bünteti a várost?

- Kezdjük a repülőtér fejlesztésével. Ez az egész régió fejlődésének egyik kulcskérdése. Pártállástól függetlenül a reptér fontosságának megítélésében teljes az egyetértés. A repülőtér önkormányzati tulajdon, nagyon örülnék, ha kézzelfogható kormányzati segítséget kapnánk. Egyedül Debrecen vette meg a repülőterét az államtól, az összes többi repteret visszakapták az önkormányzatok. Mi eddig 3,6 milliárd forintot fordítottunk a fejlesztésre és a korábbi kármentesítésre. Megjegyzem, hogy Lengyelországban 21 regionális repülőtér van, Romániában 27, Magyarországon kormányhatározat van arról: két minisztérium adjon javaslatot Debrecen és Sármellék állandó vámúttá és állandó határátkelőhellyé minősítésére. Úgy tűnik, hogy az a gazdasági lobbi, amelynek érdeke Ferihegy monopolhelyzetben tartása, még mindig erősebb, mint a pártok akarata.

- Az autópálya ügyében gyorsabb haladást érdemelne az egész régió. Most ott tartunk, hogy a korábbi lassító törekvéseket sikerült megakadályoznunk, de nincs konkrét időpontja az autópálya és a várost elérő autóút átadásának.

- Ha az idei évet tekintem: a kormány által megígért költségvetési fedezetpótlás nem teljesült. A hiány 900 millió forint. A közalkalmazotti béremelés fedezetének megteremtése érdekében a város beruházási és városüzemeltetési terveinek egy részét is feláldozta, vagy későbbre halasztotta. Amiből nem engedtünk, az a város növekedési pályán tartása: erre a célra a költségvetés tíz százalékát fordítottuk az elmúlt években, idén is ennyi jut beruházásokra.

- Ám ennek érdekében hitelt is felvesznek és kötvényit is kibocsátanak.

- 1998-ban 2,8 milliárd forint volt a város adósságállománya, most is annyi. Idén, a 37 milliárdos költségvetés egyensúlyban tartásáért 900 millió forintnyi hitelt vesz fel a város, ami kevesebb, mint az éves törlesztés. A szigorúbb vagyongazdálkodásnak köszönhetően nem kerültünk olyan pénzügyi helyzetbe, mint Szeged vagy Veszprém. A kötvénykibocsátásból befolyó 1,2 milliárd forintból a hároméves fejlesztési programunkban szereplő nagyobb beruházások idei számláit fizetjük majd. Olyan stratégiai beruházásokat indítunk, amelyek elengedhetetlenek, a város vonzerejének növelése szempontjából.

- Egy nagyváros fejlődésének elengedhetetlen feltétele a gazdasági növekedés. A működő tőke fogadásakor - földrajzi helyzete miatt - Debrecen eleve nehéz helyzetben van. Mit tud tenni az önkormányzat a város nagyobb tőkevonzó képességéért, mennyire kapnak elsőbbséget az ezt célzó fejlesztések?

- A multinacionális cégek gyorsan érkeznek egy-egy térségbe, és a kedvezmények kihasználásával is előfordul, hogy gyorsan távoznak. Én fontosnak érzem, hogy a város tradicionális cégei itt maradtak, itt fejlesztenek, és ez hosszú távon is vonzani fogja az újonnan érkezőket. Az önkormányzat a város vonzerejét növelő beruházásokat kezdeményez. A nyáron korszerűsítik a város egyik fontos ipari útját, ezáltal újabb cégek letelepedését segíthetjük elő a délkeleti iparterületen. Elkezdődik a regionális hulladéklerakó építése is.
Véleményem szerint a régióban nagyon szükséges egy kongresszusi központ tető alá hozása. Erre a tervek elkészültek, tavasszal elbontják az egykori Kölcsey művelődési központot, aminek a helyére építjük az idegenforgalomra is lendítő hatást gyakorló létesítményt. Ha már az idegenforgalomnál tartunk. Az itt élőknek és az ide érkezőknek is fontos a fürdő fejlesztése. Még mindig nem tudja mindenki, hogy a debreceni gyógyvíz összetétele majdnem megegyezik a hajdúszoboszlói gyógyvízével, ám a szomszédban több a vendég. A debreceni gyógyfürdő fejlesztése elkezdődött, így hosszú távon a város visszaszerezheti korábbi pozícióját a turizmusban.

- Ezek szerint az intézményrendszer fenntartása nem előzi meg a fejlesztéseket. Milyen területen szigorítottak?

- Debrecen - országos összehasonlításban is - kiemelkedő mennyiségi és összetettségi mutatókkal rendelkező intézményrendszert tart fenn, ezen belül is 98 oktatási intézményt. Nagy a város iskoláinak elszívó hatása. Miután a valóságban lényegesen többe kerül egy-egy diák oktatása, illetve kollégiumi ellátása, mint az állami hozzájárulás, így a hiányzó összeget Debrecen költségvetéséből fedezzük. Közel hétezer vidéki diákja van a debreceni önkormányzati iskoláknak. Ha a diákonkénti több tízezer forintos különbségeket összeadnánk, kiderülne, hogy százmilliós nagyságrendű összeget költünk a költségvetésből erre a célra. Én úgy gondolom, hogy Debrecen iskolavárosi hírének fenntartása, a város vonzerejének növelése hosszabb távon megéri a befektetést.
Az önkormányzati intézményrendszerben dolgozók létszáma 600 fővel csökkent egy esztendő alatt. Az iskolai étkeztetés szakmai befektetője a szükséges fejlesztéseket is végrehajtja, tehermentesítve az önkormányzatot több mint egymilliárd forintnyi beruházástól, felújítástól.

- Az idei költségvetés elfogadásakor a városi önkormányzat MSZP-frakciója azt kifogásolta, hogy a város jelentős összegekkel támogatja saját tulajdonú vállalatait. Korábban épp arra hivatkozva hozták létre a Debreceni Vagyonkezelő Részvénytársaságot, hogy a tagvállalatok az önkormányzat anyagi segítsége nélkül végezzék tevékenységüket.

- Az önkormányzati vállalkozások holding típusú működtetése egyedülálló kezdeményezésnek számít Magyarországon. 2000 közepétől a korábban 100 százalékban önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságokat tömöríti egy szervezetbe a Tiszántúl egyik legnagyobb vagyonú vállalata, a Debreceni Vagyonkezelő Rt. Megalakulásáig a város évente több mint 400 millió forintot költött saját cégei támogatására. A holding tavalyi, adózás előtti nyeresége meghaladja az egymilliárd forintot, így ha a közgyűlés úgy dönt, hogy az osztalékot felveszi a város, akkor még többet is kapunk vissza, mint amennyit zömmel fejlesztésekre megszavaztunk.

- A debreceni közgyűlésben ismét abszolút többségben vannak a Fidesz - Magyar Polgári Párt és az MDF képviselői. Nagy valószínűséggel támogatni fogják a város vezetőinek javaslatait. Ön a Fidesz megyei elnöke is, és az országgyűlési választásokon a megye valamennyi egyéni választókerületében győztek jelöltjeik. Ilyen választási eredmények után, ilyen hátországgal maga mögött mennyire érzi presztízsveszteségnek, ha nem lesz alelnöke pártjának?

- A Fidesz - Magyar Polgári Párt szervezeti struktúrája átalakul, hat alelnök helyett kettő lesz. A képviselőcsoportban frakcióvezető-helyettes, a döntéshozatali mechanizmusban részt tudok anélkül is venni, hogy alelnök lennék. Ha a változás azt eredményezi, hogy kevesebbet kell majd a fővárosba utazni, s többet tudok otthon dolgozni, nem érzem, hogy bármi hátránnyal járna a változás.

Hajdu István - Magyar Hírlap