Gajdos Erzsébet interjúja, fidesz.hu

- A főváros elköltötte a 4-es metró megépítéséhez félretett összeget, jelentette be a napokban Demszyky Gábor főpolgármester. Történt mindez azután, hogy Medgyessy Péter évértékelő beszédében megígérte: idén elkezdik az építkezést. Hogyan értékeli a metróépítés helyzetét?

- Demszky Gábor egy évtizede az orránál fogva vezet mindenkit metróügyben. Budapestnek metró kell - ez igaz. 1990 óta nyilvánvaló, hogy új metróvonalakra van szükség, hiszen akkor (még az első önkormányzati választás előtt) adták át az utolsó elkészült szakaszt. Ennek ellenére azonban az elmúlt tizenkét évben egy méternyi metróvonal sem épült. A szónoklatok szintjén pedig annyira túlhangsúlyozták a metróépítés szerepét, hogy közben a fővárosi tömegközlekedés problémáinak megoldása szempontjából más, ugyancsak fontos beruházásokra, mint az útfejlesztések, a felszíni tömegközlekedés fejlesztése, a BKV leromlott gépjárműparkjának felújítása alig jutott figyelem, illetve pénz. A főpolgármester csak beszélt a metróépítésről, de nem épített. Demszky Gábor nem tud, és nem is akar metrót építeni, neki csak a mindenkori metróvita kell. A kilencvenes évek elején karnyújtásnyi közelségbe került a metróépítés elkezdése a Világkiállítás programja keretében. 1995-ben éppen a főváros állította le az elbírálási szakaszban lévő pályázatot. Az elmúlt években a főpolgármester sohasem a megegyezést kereste. A Medgyessy-kormány időszakában aztán egyszer csak kideríti a főpolgármester, hogy nincs is meg az a pénz, ami négy évig megvolt, sőt már nincs meg az a szándéka sem a fővárosnak, hogy olyan mértékben vegyen részt a beruházásban, mint amilyen mértékben annak idején tervezte. Nyilvánvaló tehát, hogy Demszky Gábor most sem a metróépítés hogyanján gondolkodik. A kormánnyal való tárgyalás és megállapodás helyett ismét politikai üzengetés történik. Ez a vita megint maga alá temeti a metróépítés tervét.

- Lát arra esélyt, hogy még az idén megkezdődjön a metróépítés?

- Nem. Amennyiben a főváros és a kormány között - valami csoda folytán - létrejönne a szükséges szakmai és politikai megegyezés, még akkor is nagyon hosszú idő telne el az építkezés megkezdéséig. A nyomvonal változtatása újratervezést, új engedélyek beszerzését, a beruházás forrásainak megtalálását és rendelkezésre bocsátását igényli.

- Mi a helyzet a 2-es metróval?

- Nyáron indul a felújítás többéves programja. Ebben a nettó 42-43 milliárdos metrófelújítás-programban nincs egyetlen fillér állami pénz sem. Demszky Gábort vajon mi akadályozta meg abban, hogy a felújításhoz évekkel ezelőtt hozzákezdjen, hiszen már akkor lehetett látni, hogy a metrószakasz elérte a műszaki teljesítőképessége határát. Mindenki tudta, hogy a kocsik, a sínek elhasználódtak, az alagútrendszer rossz állapotban van, a megállók felújításra szorulnak. Nem lehet azt sem mondani, hogy az elmúlt négy év gonosz kormánya nem adott pénzt, bezzeg a mostani igen, hiszen a főváros nem kért, így az állam nem adott pénzt, a beruházást Budapest saját forrásokból, illetve hitelfelvétellel oldja meg. Most vásárol a város új szerelvényeket a 4-es, 6-os villamos útvonalára. Ehhez az 50 milliárdos fejlesztéshez úgyszintén nincs állami támogatás. Mi akadályozta meg Demszky Gábort abban, hogy ezt előbb megtegye? Az, amiről már beszéltem, a 4-es metrót szavakban a középpontba állító csőlátás, ami minden más fejlesztést háttérbe szorított.

- Több éve tervezi a városvezetés a Margit híd út- és járdaburkolatának felújítást. Várható a nyáron a híd lezárása és a munkálatok megkezdése?

- Nem fog elkezdődni, sem a Margit híd, sem az Árpád híd teljes rendbetétele. Idén az útfelújításra, a kátyúk megszüntetésére fordítható pénz a szükséges összeg egyharmadára zsugorodott. A fővárosban hosszú évek óta az utak kevesebb, mint 1 százalékának a felújítására van csupán pénz. A Budapesthez hasonló európai nagyvárosokban ez az arány 5 százalék körüli, így 20 évente mindegyik utat felújítják. Nálunk ez 100 évente valósulhat meg. A fővárosi úthálózat 25 százaléka rendkívül rossz állapotban van, mondják a szakemberek. Amennyiben ez így folytatódik, akkor tíz éven belül az utak további 25 százaléka fog ebbe a kategóriába tartozni, azaz a fővárosi úthálózat fele járhatatlan lesz.

- A városházi vezetés tehetetlenségét megelégelve néhány hete fogta az aszfaltozáshoz szükséges munkaeszközöket és a XII. kerületi Maros és Csaba utca sarkán Demszky helyet kátyúzott.

- Nem titkolt célunk volt a figyelemfelkeltés: nem lehet már ezt a semmittevést tovább folytatni! A Fővárosi Közterület-fenntartó Rt. közlése szerint jelenleg 35-45 ezer lyuk tátong Budapest útjain. Tisztában van ezzel a Fővárosi Közgyűlés szabad demokrata - szocialista többsége is, ám sajátos módon fogott hozzá a helyzet megoldásához: az utak javítására fordítható költségvetési összeget csökkentette. A mostani 6-6,5 milliárd helyett évente legalább 30 milliárdot kellene erre a célra fordítani.

- Milyen visszhang fogadta a demonstrációt?

- "Még nem járt itt Deutsch!" - mondják tréfálkozva a barátaim, amikor a fővárosi utakon belehuppannak egy-egy kátyúba. (Csuklom is eleget...) De félretéve a viccet, nagyon sokan felfigyeltek erre a kezdeményezésre.

- Miben látja a közlekedést érintő infrastrukturális fejlesztések elmaradásának okát?

- Az egyik ok - elnézést, de ismételnem kell önmagam - a 4-es metróval kapcsolatos politikai hisztéria. A másik pedig a Városháza vezetésének gondolkodásmódja. Látnak egy komoly problémát, amit meg lehetne oldani 50 millió forintból, de hozzá sem kezdenek, hogy ebből az összegből meg is oldják. Ehelyett készíttetnek egy nagy volumenű többéves fejlesztési tervet, amihez már 5 milliárd forintra lenne szükség. Mivel nincs 5 milliárd, így ott marad megoldatlanul az 50 milliós probléma.
A főváros vezetése a szaporodó falfirkákkal, az engedély nélkül árusítókkal, az utak felújításával, a közlekedésfejlesztéssel, a lakások felújításával kapcsolatban - és még folytathatnám a sort - a maga tehetetlenségét, döntésképtelenségét, a problémák megoldására való alkalmatlanságát azzal igyekszik leplezni, hogy nagyléptékű, de semmitmondó programokat készít, amelyek megvalósíthatatlanok. Kettősség jellemzi a fővárost: látványosan kommunikálható üres programok mellett helyben járás a valóságban. A problémákat hólabdaszerűen görgetik maguk előtt, és azok egyre csak nőnek, növekednek.
Egy klasszikus példa erre a magatartásra, amikor azt mondja a feleség a férjnek, hogy cipő kellene a gyereknek, mert a régi kilyukadt. Na jó - feleli a férj - akkor nézzük meg, hogy a családban hány pár cipőre lenne szükség. Összeszámolják a nagymamától a legkisebb gyerekig az igényeket és megállapítják, hogy 16 pár cipő kellene. Ennyi pénzük azonban nincs, ezért nem vesznek senkinek sem. De fél év múlva már a másik gyereknek is kilyukad a lábbelije, s így már 17 pár cipőre lenne szükségük, hogy megoldják a cipőproblémát. Akkor már ketten járnak lyukas cipőben, de továbbra sem vesznek egyetlen pár cipőt sem, mert nincs pénz a 17 pár megvásárlására. Ha így mennek a dolgok tovább, az egész család lyukas cipőben fog járni...

- Ennyire rossz a helyzet?

- A városvezetés rossz irányba halad. Budapestnek sajnos nem főpolgármestere, hanem Demszky Gábora van. 1990 óta vezeti a fővárost, és Budapest azóta egyre rosszabb állapotban van. Az emberek elképzelése, hogy milyennek is kell lennie egy főpolgármesternek, Demszky Gábor teljesítménye alapján alakult ki. Nincs más összehasonlítási pont, így a főpolgármester-választások eddig arról szóltak, ki a legjobb Demszky Gábor, s nem arról, ki lenne jobb főpolgármester.

- A Fidesz-MKDSZ-frakció javaslatait általában elvetik. A Fővárosi Közgyűlésen belül is vannak koalíciós feszültségek. Miben mutatkoznak meg ezek?

- Bármilyen jól előkészített és megalapozott javaslatot terjesztünk a közgyűlés elé, csak nagyon ritkán fogadnak el bármit is azokból. Legtöbbször nem azt nézik, hogy mi szerepel a javaslatban, hanem, hogy ki nyújtotta be azokat. De van egy másik probléma, amiért nehéz dolgozni: a Fővárosi Közgyűlés nagyon rendetlenül, áttekinthetetlenül, kaotikusan működik. Ennek egyik oka az állandó koalíciós vita. 12 éve vagyok parlamenti képviselő. Az Országgyűlésben szerzett tapasztalataim alapján azt kell mondjam, hogy a Fővárosi Közgyűlésben nagyon rossz munkakultúra alakult ki.
Az ülések a meghirdetett időponthoz képest általában egy órával később kezdődnek, nem tartják be az Szervezeti és Működési Szabályzatot, utolsó pillanatban kapjuk meg az előterjesztéseket, láthatóan a koalícióhoz tartozó képviselők sem tudják, mi kerül napirendre. A bizottságok esetében már jobb a helyzet, ott szervezettebb, érdemi munka folyik, esetenként még kooperatív magatartás is jellemzi az egyik vagy másik politikai oldalhoz tartozókat.

- És a köztisztviselők?

- A Városháza szakemberei, a köztisztviselők hihetetlenül méltatlan körülmények között dolgoznak. Mindenkinek ajánlom, hogy jöjjön be, nézze meg a Városházát! Még egy ennyire ütött-kopott, igénytelen, elhasznált és rossz hangulatú közhivatalról nem tudok Budapesten. Az a rendetlenség, ami az épületben, a tárgyi kultúrában megmutatkozik, sajnos az egész fővárosi önkormányzat működésére is igaz. Ennek pedig elsősorban a fővárosiak látják kárát. Ezért is intéződnek lassan az ügyek, ezért küldözgetik az embereket egyik ügyosztályról a másikra, ezért sok a pontatlanság az ügykezelések során.

- Budapest Plusz elnevezéssel a főváros Fidesz-MKDSZ frakciója a 2003. évi költségvetéshez 100 milliárd forint nagyságrendű, 26 tételből álló javaslatcsomagot nyújtott be az Országgyűlésnek. Ezek között szerepelt az új északi Duna-híd megépítése, az MO-ás autóút továbbépítése az M3 és M5-ös autópálya között, a kórházak adósságállományának konszolidálása, panelrekonstrukció, a Budapesti Közlekedési Szövetség létrehozása. Mit fogadtak el a módosító javaslatcsomagból?

- Semmit. Amennyiben a Budapest Pluszt elfogadta volna a Parlament, egészen más lenne a költségvetés helyzete a fővárosban. Az volt a szándékunk, hogy a 2003-as költségvetés hozza helyzetbe az önkormányzatokat, ezen belül a fővárost is. Speciálisan Budapestre vonatkozó fejlesztési elképzeléseket tartalmazott ez a módosító javaslatcsomag.

- Közpénzekkel spekulál a főváros, jelentette ki a március 13-i közgyűlés rendkívüli ülése közben tartott tájékoztatón. Hogyan jutott tudomásukra a devizaátváltási tranzakció?

- Az önkormányzatok rendszeresen módosítják saját költségvetésüket, mert az időközben megjelenő bevételek felhasználásáról rendelkezni kell. Egy ilyen költségvetési módosítás alkalmával rábukkantunk egy olyan tételre, ami 276 millió forint pénzügyi-technikai veszteségről szólt. Utánanéztünk és kiderült, hogy a főváros egy hitelszerződése terhére lehívott több tízmillió euro hitelt, majd elhelyezte azt egy deviza bankszámlán. Egy évvel később, 2002 decemberében ezt az eurot forintra váltotta át. Azonban az eltelt egy év alatt az árfolyam különbségből adódóan veszteség érte a fővárost. A helyzetet látva egyszerű kérdéseket fogalmaztunk meg: miért következett be ez az árfolyamveszteség, mi a magyarázata az egész lépéssorozatnak? Ám ahelyett, hogy választ kaptunk volna, arrogáns, kioktató elutasításban volt részünk. Ezek után egy tényfeltáró bizottság felállítására tettünk javaslatot, de napirendre sem tűzték a kezdeményezésünket. Javasoltuk, hogy hallgassa meg a Fővárosi Közgyűlés Pénzügyi Ellenőrző Bizottsága Demszky Gábort, hogy választ kaphassunk kérdéseinkre. Az már kiderült, hogy nem egyedi ügyről van szó. A főváros spekulatív pénzügyi manővereket hajt végre és ezeknél a kockázat elhárítására szolgáló biztosítékokat nem veszi igénybe. Egy ilyen pénzügyi tranzakció során bármikor komoly veszteség érheti a fővárost. Ez összeegyeztethetetlen a közpénzekkel való gazdálkodással. Demszky Gáboréknak nyilvánvalóan van takargatnivalójuk, oly mértékben titkolódznak, és hárítják a kérdéseinkre adott választ, hogy az több, mint gyanús.

- Az Orbán-kormány sportminiszterét meghívták a Budapest Sportaréna hivatalos átadására?

- Nem, nem kaptam meghívót. Parlamenti képviselőként jártam ott az Országgyűlés Ifjúsági- és Sportbizottságának kihelyezett ülésen, majd Orbán Viktor társaságában egy bejáráson. Az aréna gyönyörű! Nagyszerű közös sikere az országnak, hogy a Budapest Sportcsarnok leégése után ilyen rövid idő alatt, ilyen csodálatos létesítményt épülhetett a helyén. Élmény a sportarénába elmenni sportversenyre, koncertre, kiállításra, sőt még az aréna környékén is érdemes körülnézni, sétálni a hatalmas parkban, nézelődni a Sportmúzeumban. Hétvégi programként mindenkinek ajánlom.

- Minisztersége alatt kezdődött el a Budapest Sportaréna építése. Hogyan emlékszik vissza erre, mit érez most?

- Csodálatos dolog volt részt venni ebben a nem mindennapi munkában. Láttam a tervezőasztalon az első vázlatokat és most láthatjuk megvalósulni az épületet. Láttam azt a sok munkát, aminek eredményeképpen megszületett Európa egyik legmodernebb, legszebb sportcsarnoka. Szerénykedés nélkül mondom: ez olyan öröm, ami nem gyakran adódik egy ember életében. Bár túl fiatal vagyok ahhoz, hogy azt nézzem, mit alkottam, mit hagyok magam után... de azért megdobban az ember szíve! Hiszen megdobban akkor is, ha "csak" egy családi házat építésében vesz részt valaki. Talán nem ennyire látványos, de ugyanilyen jó érzés tölt el, ha a sporttörvényre, a kábítószer-fogyasztás megelőzéséért végzett munkára, a stadionrekonstrukciós programra, az átadott sportcsarnokokra, uszodákra, jégpályákra, játszóterekre, iskolai sportpályákra vagy a fogyatékos emberek érdekében végzett munkára gondolok. A felsorolás persze korántsem teljes és semmiképpen sem tükröz fontossági sorrendet. Öröm számomra, hogy ezeknek a feladatoknak részese lehettem, hozzájárulhattam az elért sikerekhez.
Ez egy ilyen kormány volt, amelyik épített. Hosszú idő és meddő vita után felépült a Nemzeti Színház. Most nem ilyen idők járnak. Az elmúlt négy év nem volt hiba nélküli, de az építkezés négy éve volt, aminek folytatódnia kell. Ez az ember természetéből fakad.
Ennek az országnak a polgárai valamit akarnak, ezért ennek az országnak olyan kormánya kell, hogy legyen, amelyik akar valamit.
Az itt élőknek szükségük van arra, amit az Orbán-kormány négy éve alatt megtapasztalhattak: végre merjünk nagyok lenni!

Fotó: Névai Gábor és dnp