A magyar népet már nem érdekelte az összpolitikai cirkusz, otthon maradásával kifejezte azt az érzületét, hogy nem kér ebből az elitből. Nem kér abból, hogy a nyakunkon üljenek. Emellett kifejezett még egy alapvető gondolatot, megerősítette ugyanazt, amit a NATO-népszavazás alkalmával 1997-ben már elmondott. Akkor 49% volt a részvételi arány, most még kevesebb. A konklúzió: Magyarország nem kér a nagyhatalmi tömbökből, nem akar azok részévé válni! Nincs az a kormány vagy elit, mely ezen változtathatna!
Igaza van Orbán Viktornak: valóban nem a legfontosabb sorskérdés, hogy nyithatunk-e cukrászdát Bécsben. Az EU-n belül, ha tényleg bevisznek minket, valóban magyaroknak kell képviselni a magyar népet, ezen pedig még "dolgozni kell". Az egy év pedig a munkához talán kevés, az ünnepléshez viszont sok... Mit csinál majd Medgyessy és társasága ebben az egy évben? A felvilágosításban biztosan nem jeleskednek majd, erre garancia az EU Kommunikációs Közalapítvány. Talán segítenek majd elnyerni a pályázatokat, vagy megadják a biztos receptet ehhez? Nem valószínű, mert ezt megtehették volna már az előcsatlakozási alapok elvesztésének idején is.
Most már felesleges azon elmélkedni, hogy a demokráciától távol áll egy olyan szavazás érvényessége, melyen a választásra jogosultak fele sem vett részt, és távol áll az is, hogy akkor kérdezzék meg a nemzetet szándékáról, amikor a gazdaságot, jogrendet, adminisztrációt már átállították "európai irányba". Ezt ők, a mostani elit, legitimálják, tehetünk akármit.
De a magyar gulyásból nem lehet McGulyás, ahogy a közszolgálatiban a szavazás estéjén már felvetették fura urak. Ez a mi felelősségünk. Medgyessyék meg csak filozofáljanak azon, hogy miként magyarázzák meg ezt a kudarcot brüsszeli uraiknak, és hogyan dolgozzák fel, hogy a nép magasról tesz rájuk és a mákosgubás kampányukra. Hogy vágjanak neki nyugodtan az európai parlamenti választásoknak? Lehet, hogy még előrehozott választások megtartására is kényszerülnek?
Ez nem a mi problémánk. Másnap mindig felkel a nap, mi pedig magyarok voltunk, vagyunk és maradunk. Mindörökké. Ámen.

Nemeskéri, dnp.hu