Illő tisztelettel és áhítattal kell szólnunk erről a történelmi sorsfordulóról, még akkor is, ha a kardinális változásokat egyelőre nem érzékeljük, sőt úgy látjuk, mintha mi sem történt volna, hiszen most is Kovács László bazsalyog a tévében, akár a "történelem előtti" időkben. De ez csak a látszat. Klaszszikus, az esemény szelleméhez méltó idézettel élve: a történelem kohójának méhében egy új világ formálódik, de szerencsére még nem dőlt el teljesen, hogy kire fog hasonlítani. Ebből a derült, kicsit hűvös szombati napból hamarosan érettségi tétel lesz, persze csak akkor, ha lesz még történelemérettségi, mert az sem kizárt, miszerint az új történelem vihara azt is elsodorja majd.

Magyarország választott, és Medgyessy Péter feledhetetlen szavait idézve: a választáson európai szintű eredmény született. Sajnos a kitűnő szónok nem fejtette ki bővebben, hogy egy választás eredménye miként lesz európai szintű, így csak azt állapíthattuk meg újfent, hogy miniszterelnökünk még mindig nem érte el az elemista szintet, s talán ezért szüntetik meg a bukást az általános iskolák első három évfolyamán. Mindenesetre Medgyessy személye is példázza, a formálódó új Európában mindenki megtalálhatja a helyét, nem számít a múltja, a műveltsége, a jelleme, s ennél biztatóbbat aligha mondhatunk a jövőnkre nézve.

Az ország lakosainak 30, választópolgárainak 38 százaléka az uniós csatlakozásra szavazott, ennyi bőven elegendő, hogy Medgyessynek, cimboráinak, üzletfeleinek jó dolga legyen a közös Európában, a többiek érjék be azon magasztos vigasszal: történelmi tettet hajtottak végre. Medgyessy, miként pártja és kormánya is, roppant elégedett, a 45 százalékos részvételt nagyarányúnak, a 38 százaléknyi támogatást elsöprő többségnek mondják - ilyenkor nem meglepő, hogy a matematika- érettségi is veszélybe került.

Kétségtelen, az urnákhoz járulók 84 százaléka az unióra szavazott. Arról soha nem készül tudományos felmérés, hogy tudták-e, mire adták a voksukat. Előttünk áll kerek egy esztendő, hogy végre a lelkesedőket és a közömbösöket is felvilágosítsák, mi vár rájuk, mire számíthatnak az EU-ban. A kormány tudatlanságra, információhiányra, ködös reménykedésekre építő kampánya bejött. Most már tájékoztathatnák is az embereket, az sem kerül többe, mint a butítás, viszont megkímélhetné az országot egy újabb csalódástól.

Lehet, hogy az átverés, a becsapás területein otthonosabban mozognak, s nehezükre esik igazat mondani, de legalább azt észrevehetnék, nem az ellenzék, s nem is az ellenzők tartották távol a választók 55 százalékát a szavazástól, hanem az ő agyalágyult és tisztességtelen kampányuk. Vajon hány százezer, millió szimpatizánst, érzelmileg kötődő, az európai összefogásban bízó választót bizonytalanított el az az ostoba propaganda, amit a kormány kifejtett? S a jelek szerint ezen a mezsgyén akarnak továbbhaladni.

Egetverő sikerként könyvelik el, hogy rossz, olykor megalázó feltételeket "csikartak ki" a csatlakozási tárgyalásokon, hogy szívós agitációval az emberek többségét közömbössé tették az unió iránt, hogy a pár hónappal ezelőtti kiugróan magas, 75-80 százalékos támogatottságot leküzdötték 38 százalékra. Minden okuk megvan önmaguk ünneplésére, történelmi tett volt!

Némileg megnyugtató, hogy nem az általuk hamisított, hanem a mindannyiunk által megélt és megszenvedett, a közös európai értékeket őrző, igazi történelem fog ítélkezni felettük.

Ugró Miklós, Magyar Nemzet