Schmitt Pál pártot váltott? Vagy sportágat?

Egyszerűen csak fegyvernemet. Kétségtelen, hogy változás állt be az életemben: nem abban, amit Schmitt Pál gondol a világról, vagy amilyen értékek mellett eddig élt, nevelte gyerekeit és unokáit, hanem abban, hogy markánsabban vállalom föl ezeket az értékeket, és kész vagyok ezt nyilvánosan is képviselni.

Gondolom, eddig is ezeket vállalva küzdött a porondon, hiszen volt nagykövet is.

Igen. Tulajdonképpen így éltem, és ezek után is nagy hangsúlyt fogok fektetni arra, hogy azért, mert elköteleztem magam egy alakuló szövetség, a Fidesz Magyar Polgári Szövetség mellett, még ugyanúgy viselkedjek az emberekkel, akikkel találkozom, akik bizalommal fordulnak hozzám. Nem fogom másképp megítélni őket, mint eddig. Eddig sem azon az alapon tárgyaltam velük, hogy párttagok-e vagy sem, és ha igen, akkor melyik pártnak a tagjai, hanem azon az alapon, hogy milyen kérdéssel fordultak hozzám. Ebben részemről nem lesz változás, eddig is mindig tiszteletben tartottam, ha valaki olyannal kellett találkoznom, együtt dolgoznom, esetleg vitatkoznom, vagy közösen alkotnom, aki a dologról más véleménnyel volt. Más a világnézete, a vallása, a politikai felfogása. Ez nem zárja ki, hogy egy bizonyos ügyben jól együtt tudjunk dolgozni.

Sok ilyen volt?

Természetesen. Elsősorban, mint nagykövet és mint a Magyar Olimpiai Bizottság elnöke is igyekeztem a dolgokat szakmai mezsgyére terelni, és nem politikai megközelítéssel kezelni őket. Ez fontos és sikeres volt nekem.

A politikában van valami, ami azonos a versenyzéssel: ez a négyéves megmérettetés. Mint az olimpián, a legutóbb egyéniben, a fővárosban ezüstérmet szerzett.

Igen, egyéniben lettem megméretve, de mégiscsak volt egy csapat mögöttem, hiszen sem a Fidesz, sem az MDF, sem a Magyar Kerészténydemokrata Szövetség nem indított jelöltet ellenem.

Most csapatban indul?

Igen, ebből a szempontból nagy a különbség. Itt valóban csapatemberként kell tevékenykedjek, még ha úgy is tűnik, hogy csapatkapitányszerű feladatokat kell, ellátnom. Ebben én jól érzem magam. Eddig is nagyon szívesen tevékenykedtem a közért, és szívesen mérettem meg magam, oda szeretek állni, ahol a feladatokat osztják, és nem oda, ahol a javakat.

A sportban, néha előfordulhat indulat, mikor egy csapat nagyon jól áll, és valaki rossz formában van?

Előfordulhat, itt is és valószínűleg elő is fog fordulni. Arra ügyelnem kell, hogy ne az indulat vezérelje a gondolkodásomat, különösen ne a tetteimet, hiszen az nagyon rossz tanácsadó. Nincs ebben a pillanatban senki iránt indulat bennem, tiszteletbe tartom mások eltérő nézeteit. A szövetséget, amibe belépek úgy képzelem, hogy valamiről szól, és nem valaki, vagy valakik ellen. Ez nagyon fontos különbség. Szövetség lesz, nem csak nevében, hanem tartalmában is. Több lesz mennyiségileg és minőségileg is. Mennyiségileg nyilván azért, mert először is több tag lesz, nagyobb mennyiségű feladat, és nagyobb lesz az elvégzendő munka is. A súlya nagyobb lesz a magyar belpolitikában, de reményeink szerint a külpolitikában és az Európa-politikában is. Ne felejtsük el, hogy a néppárt - amihez majd tartozunk - az Európai Parlament egyik meghatározó jelentőséggel bíró pártja.
Minőségi oldalról több lesz a vállalt felelősség és az egyes emberek bekapcsolási lehetősége, hogy a szakterületén belül milyen mértékben kíván segíteni ennek a szövetségnek. Így több lesz a bizalom is.

Úgy fogalmazta meg, hogy a következő nemzedékért.

Ez így nagyon leegyszerűsített, de talán tágabban is értelmezi a dolgokat: benne van az oktatás, a környezetvédelem, a mezőgazdaság. Ebben szinte minden benne van, ami az embereket általában érdekli. Azt mondom, hogy tegyünk a következő nemzedékért, az ország, a nemzet hosszú távú felvirágoztatásáért. Az az érzésem, hogy erre nagy szükség lesz, ezeket markánsabban kell képviselni most, hogy belépünk az Európai Unióba, ahol azok, akik nem ügyelnek identitásaik megtartására és ápolására, hajlamosak egy kicsit feloldódni ebben a nagy kohóban.

Ön elég sokat élt ott, és eléggé ismeri a részleteket is. Nemzetközi porondon tevékenykedett.

Igen. Megéltem, láttam, hogy Spanyolország sokat kapott attól, hogy európai uniós taggá vált, és nem csak gazdasági értelemben, hanem tartásban, gondolkodásmódban is. A kultúra, az oktatás és a környezetvédelem területén egy nagy közösséghez való tartozás őket is megerősítette. Pedig ők, akik igazán nagy nemzet, fantasztikus kultúrával és történelemmel, gondosan ügyelnek arra, hogy spanyolságukat, jellegzetes vonásaikat megőrizzék, és megtartsák ebben a nagycsaládban, amit úgy hívunk, hogy Európai Unió.

Azt már sejti, hogy mit fog csinálni alelnökként?

Nyilván vannak velem együtt hozott értékek, vagy legalább is tapasztalatok, amikre támaszkodnom kell, amelyek alapján rám esett a választás, legyen az külpolitika, civil szervezetek, polgári körök, egyáltalán a civil társadalom szervezése egy bizonyos ügyben. Csapatemberként bármilyen ügyben részt vállalok. Mint az egyik alelnök - ha megválasztásra kerülök - a hozzám közel álló ügyeket pedig szinte kérni fogom, hogy hadd csináljam én, mert azt, ami az ember szívéhez közel áll, azt valószínűleg jól is tudja csinálni. A gyerekeim is nagyok már, mind a hárman a saját lábukon állnak.

A lányokat ki nem ismerte volna a televízióból, a tornából, ami sajnos megszűnt.

Nagyon nagy baj, de hát ez egy másik téma. Ők is nagyon jó néven veszik, hogy az édesapjuk életében egy ilyen fordulat állt be, és színt vall a függetlenség hangsúlyozásával. Jónak tartják azt, hogy a függetlenségemet nem feláldozom, nem elvesztem, hanem felkínálom.

Van egy kérdés, amit nem lehet elhanyagolni, a budapesti olimpia.

Ez lecsengeni látszik. Volt egy tiszteletre méltó kezdeményezés, volt hozzá 700 ezer támogató aláírás, a politika mindkét oldaláról. A jelenlegi miniszterelnök és a Magyar Szocialista Párt elnöke is aláírta ezt a támogató nyilatkozatot. Sajnálom, hogy a dologból nem lesz semmi. Tiszteletben tartom az illetékesek döntését, annak ellenére, hogy én nem értek vele egyet, mert szerintem akkor születnek nagy dolgok, ha az emberek bátrak, ha akarnak, mernek bátrak lenni. Többször jelentkeztünk már akkor, amikor rosszabb helyzetben voltunk, és az előttünk lévő olimpiák közül Barcelona is, Athén is példát mutatott bátorságból, elszántságból és nemzeti összefogásból, hogy nehéz körülmények között is össze lehet fogni a nemzeti fejlesztési - , város és régiófejlesztési terveket. Lehet nagyot alkotni. Ők semmivel nem voltak jobb helyzetben, amikor megpályázták a játékokat, mint ahogy mi állunk most. Ne felejtsük el, hogy 2012-ről beszélünk, amikor Magyarország már 9 éve leszaz Európai Unió tagja, talán akkor már euróval fizetünk, és az egy főre jutó kereset is akkor már megközelíti az Európai Unió jelenlegi átlagát.

Magyar Rádió, Reggeli Krónika 2003.április 23.