A KSH szerint idén a nyári hónapokban 77,4 ezerrel többen dolgoztak, mint egy évvel korábban, összesen 3,914 millióan. Vagyis két év alatt 138 ezerrel többen. A gazdaság motorjának felpörgetése, a vállalkozások hitelhez jutásának biztosítása, a befektetők aktivizálódása, az eurózóna válságának hatékonyabb kezelése, uniós összefogás nélkül ennél látványosabb eredményre aligha számíthatunk. A válság előtti foglalkoztatási szinthez képest még hiányzik hatvanezer munkahely. Ugyanakkor jó hír, hogy a munkanélküliségi ráta két és fél évvel ezelőtti szintjére csökkent, 10,4 százalék volt a nyári hónapokban. A közmunkaprogramba bevont százezernyi, korábban segélyezett munkanélküli némileg árnyalja a foglalkoztatás bővüléséről szóló statisztikai adat fényét. De ne becsüljük le ezt az eredményt. Már csak amiatt se, mert egy közcélú foglalkoztatott nagyobb eséllyel tud majd elhelyezkedni, mint ha munka nélkül több hónapos, akár -éves kényszerű tétlenség okozta lelki gyötrelem miatt képtelenné vált volna arra is, hogy akár egy állásmegbeszélésen eséllyel pályázzon a munkára. A foglalkoztatás terén komoly feladatot vállalt magára az Orbán-kabinet, hiszen tény: a magyar foglalkoztatási ráta a 90-es évektől kezdődően nem csupán a nyugati államokétól maradt el folyamatosan és jelentősen, de még a többi visegrádi országétól is. Nem árt figyelembe venni, hogy a magas munkanélküliség nálunk nem amiatt alakult ki, mert a magyarok nem akartak dolgozni. Elemzők mondják: nem a magyar munkaerő volt rugalmatlan, hanem a munkakínálatot befolyásoló tényezők. Ilyen tényező volt a magas adó, amit a kormány, hatalomra lépését követően, csökkentett is. Ráadásul 2010 előtt lehetőségeinket meghaladóan nagyvonalú jótékonysággal működtettük szociális ellátórendszerünket.

A teljes cikk elolvasható az mno.hu oldalon.