fidesz.hu főoldal
Hírek
Interjú
Publicisztika
Európai Unió
Mondatok
Hiteltelenek
2013. január 21., 09:24
A baloldal, a szocialisták nem tagadják meg magukat. A múlt kísért, legalábbis náluk. A jövő évi választásra készülve utcabizalmikat telepítenek, képeznek ki a választókerületekben, akiknek a feladatuk az lesz, hogy a körzetükben „ajtótól ajtóig” győzzék meg a választókat a szocialisták megkerülhetetlenségéről, a baloldali alternatíváról.

Az utcafelelősök Ron Werber szocialista kampányguru útmutatásai szerint adatbázisokat készítenek, kimutatást az emberek érzelmeiről, gondolatairól, hovatartozásáról – netán szokásairól, ügyeiről, álmai-ról. Egyszóval az MSZP nem egyszerűen gondolatrendőrséget épít ki magának, hanem a valóságban klasszikus gyűlöletfelelősöket telepít a lakóhelyekre, ahol majd egymást figyelik, egymásról jelentenek az emberek.

Most még a választásokig következmények nélkül tehetik. De gondoljunk csak bele, mi történne, ha a választók akaratából hatalmat kapnának. Jaj lenne azoknak, akik nem támogatták a baloldalt.

Ezt már ismerjük, legalábbis az idősebbek. Emlékszünk a Rákosi-, majd a Kádár-korszak házmestereire, ház- és tömbbizalmiaira. Ők voltak az ÁVO, a belügy szeme, ők voltak azok, akik szorgosan körmölték be megjegyzéseiket a lakó-nyilvántartási könyvbe: megbízható, megbízhatatlan. Ők jelentettek, feljelentettek rendületlenül, névtelenül, s a hazugságokat, hamis vádakat rendre követték a házkutatások, zaklatások, kihallgatások, fenyegetések, megfélemlítések.

Így éltünk mi. Ezt akarja az egyharmad? Ez jöjjön vissza? Horn Gyula nem véletlenül mondta a parlamentben a rendszerváltás hajnalán, hogy Magyarország a feljelentők országa volt. A jobboldalon ülők ugyan felháborodtak ezen – többen a tisztességükben érezték magukat sértve –, sajnos mégis ez volt az igazság. Soha annyi embert nem jelentettek fel érdekből, számításból, rosszindulatból, karriervágyból 1945 után, az ötvenes és a hatvanas években, mint akkor. Ártatlanok tízezreit hallgatták ki, sok ezer embert vetettek börtönbe vagy végeztek ki. Ez volt a kommunizmus, ez volt a bolsevizmus, a proletárdiktatúra, ez volt és ez ma is a baloldal igazi arca.

A kommunista nem vész el, csak átalakul. A baloldal ma is a hazugságra, a megtévesztésre és a felejtésre épít. Ennek eklatáns példája volt nemrégiben Mesterházy Attila botrányos kolozsvári kiruccanása. Szegény ember, a határon túli magyaroktól pártja, az MSZP nevében bocsánatot kért a 2004. december 5-i népszavazás kudarcáért, s mit tesz isten, az erdélyiek nem felejtettek. Kifütyülték, „beszóltak” neki. S ez a valóság. Nem lesz könnyű Ron Werber gyűlöletfelelős úrnak újabb hazugságkampánnyal, tömbbizalmikkal győzelemre vezetnie a baloldalt, mert még túl frissek az emlékek a szocialisták és liberálisok négy- plusz nyolcéves országlásáról, áldásos tevékenységéről is.

Stefka István teljes írását a Magyar Hírlap hétfői számában olvashatja.

(Magyar Hírlap, 2013. január 21.)