A következő uniós ciklusra előirányzott 8200 milliárd forint uniós forrásból 500 milliárd forint felhasználásáról még nem döntött a kormány, de a célokat már kijelölte – jelentette ki Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető államtitkár a Kossuth Rádió Vasárnapi Újság című műsorában.

Hozzátette: körülbelül 50 és 100 milliárd forint körüli az az összeg, amiről teljesen szabadon dönthet a kormányzat. Mint mondta: a legutóbbi kormányülésen is tárgyaltak a kérdésről, és várhatóan az augusztus 28-án zárják le a fejlesztési ügyeket. Lázár János leszögezte, hogy 600 milliárd forintos forrásvesztés fenyeget bennünket. Amikor egy vállalkozó, vagy egy önkormányzat nem él a lehetőséggel, az nem a kormány felelőssége. Ha egy iskolafenntartó, vagy egy kórházfenntartó nem él a lehetőséggel, az már a kormány felelőssége, és ilyenkor nagyon keménynek kell lenni. Európában az a szokás, hogy amelyik tárca forrást veszít, annak a forrásvesztés arányában csökkentik a költségvetését a következő esztendőben. Ez itt is kilátásban van – hangoztatta az államtitkár.

A forrásvesztés egy másik fajtájának nevezte azokat a csatornaberuházásokat, amelyeknél a különböző helyi érdekcsoportok nem tudnak megegyezni. Ezekben az esetekben államosítani fogják a beruházást, és minden kérdést el fognak dönteni – tette egyértelművé.

Van olyan település, ahol 2008-2009 óta gyűjtik a lakossági hozzájárulást a csatornázásra, és egyetlen kapavágás sem történt. Itt mire várjunk? A közösségi önrendelkezésnek is van határa. 2014-re a települések nagy részének rendelkeznie kellene csatorna- és ivóvízhálózattal, mely megfelel az uniós szabványoknak. Ezen kívül a hulladékkezelést említette, mint a harmadik kritikus területet. Ahol két-három éve állnak ezek a projektek, ott a kormány be fog avatkozni, egyébként el fogjuk veszíteni az uniós forrásokat. Majd ha mindent rendeztünk, akkor kell feltenni a kérdést, melyik az a vállalati, vagy önkormányzati vezető, akinek a hibájából ez a helyzet kialakult – mondta az államtitkár.

Beszélt arról is: azt szeretné, ha a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) tagjai a jövedelmüket 2014-től teljes egészében a magyar adófizetőktől kapnák, és nem a brüsszeli érdekeket képviselnék Magyarországon, hanem a magyar érdekeket Brüsszelben. Ez nem egy tehetségtelen társaság, a fejlesztési ügynökség európai összehasonlításban inkább professzionálisnak mondható. Rendet kell vágni a fejekben, világosan el kell magyarázni, mi az ország érdeke. Tartani kell azt a fegyelmet, rendet, mely nem engedi az öncélt érvényesülni – emelte ki Lázár János, aki elismerte: mindenhol van korrupciós fertőzöttség, a kérdés az, hogy ez milyen mértékű.

Kérdésre válaszolva elmondta azt is, hogy 13 program áll le különböző vizsgálatok, és brüsszeli támadások miatt. Ennek a kockázatnak a csökkentése a cél – szögezte le Lázár János, aki elfogadhatónak azt tartja, ha a 600 milliárd forintos várható forrásvesztést sikerül 100 milliárd forint alá csökkenteni.

Annak kapcsán, hogy Magyarország az előírtnál hamarabb visszafizette az IMF-hitelt, azt mondta: ha egy adós a törlesztési pont előtt fizet, akkor az az adós megbízhatóságát kell, hogy erősítse. Magyarország minden megrázkódtatás nélkül tudta előtörleszteni a hitelt, míg mások IMF-program alá kerülnek, és nem tudnak a hiteltől megszabadulni. A hitel visszafizetése a társadalmi-gazdasági mozgásterünket is bővíti – hangsúlyozta az államtitkár, aki szerint hazánkban a gazdasági visszaesés korszaka lezárult, a gazdaság motorjai beindulóban vannak. 

Az államtitkár furcsának nevezte, hogy a hamarosan lezáruló, 2007-2014-es uniós költségvetési ciklus végén Brüsszel előjött azzal, hogy súlyosan sérülnek a portugál és a litván műszaki ellenőrök érdekei, mert Magyarország a beruházásoknál előírta a magyar mérnöki kamarai tagságot. Ez 2007-es gyakorlat, és eddig soha senkinek fel sem tűnt. A 8200 milliárd forint 97 százalékáról már döntöttünk, ezután függesztettek fel 15 programból 13-at – hívta fel a figyelmet.

Arra a felvetésre, hogy az Európai Bizottság szóvivője azt nyilatkozta, a magyarországi árvízkárok mértéke messze elmarad attól, hogy hazánk súlyos természeti károkra hivatkozva pénzt igényelhessen az Európai Unió szolidaritási alapjából, Lázár János úgy reagált: ebből is lemérhető, hogy az integrációnak az egyik oldalán néha nagyon nagy figyelmet érdemlünk, Brüsszelt nagyon érdekli, hogy áll a demokrácia Magyarországon, nagyon aktív ebben a kérdésben, de amikor valakinek épp a házát viszi el a víz, az már kevésbé foglalkoztatja. Attól tartok, hogy a két probléma közül az utóbbi a magyar választókat jobban érdekli – fűzte hozzá.

Szólt arról is, hogy a brüsszeli bürokrácia szerinte az európai bankvilág érdekképviseleti szervezete. Nem véletlenül fenyegetnek a bankok azzal, hogy Brüsszelhez fordulnak, ha a kormány segít a devizahiteleseknek. Márpedig ez a kormány segíteni fog a devizahiteleseknek – hangoztatta Lázár János.