A Btk. kormány által kezdeményezett módosítása három évig terjedő szabadságvesztéssel sújtaná azokat, akik olyan kihívóan közösségellenes magatartást tanúsítanak, ami riadalmat kelthet a nemzeti, etnikai, faji, vallási csoporthoz tartozó közösségek tagjaiban. A Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter által jegyzett javaslat ennek szükségességét azzal indokolja, hogy elszaporodtak az olyan etnikai feszültséget szító magatartások, amelyek ugyan nem érik el a közösség tagja elleni erőszak büntetőjogi tényállását, de alkalmasak a félelemkeltésre. A jogállam nem engedheti, hogy a közbiztonság fenntartására vonatkozó állami monopóliumot civil szerveződések állami kontroll nélkül, a hivatalosság látszatát keltve szervezzék - fogalmaz az előterjesztés.

Orbán Viktor miniszterelnök a Btk. tervezett szigorításával összefüggésben a napokban úgy nyilatkozott, a módosítás hosszú távon kezeli a Gyöngyöspatán kialakult, illetve az ahhoz hasonló helyzeteket. A kormányfő a TV2-nek adott interjújában azt mondta, az ilyen típusú bűncselekmények visszaeső elkövetőire kiszabható végrehajtandó szabadságvesztés lehetővé tétele megoldja ezt a problémát.

A kabinet javaslata ezzel egy időben két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő vétségként határozná meg a közbiztonság, a közrend fenntartására irányuló, vagy hivatkozó, de másokban riadalmat keltő tevékenység szervezését. Az indítvány továbbá azokat a polgárőröket is büntetné, akik nem teljesítik a polgárőrségről szóló törvényben meghatározott együttműködési kötelezettséget.

Az Országgyűlés hétfőn abban az esetben fogadhatja el a jogszabályt, ha az arról szóló határozathozatal megatartásához a jelen lévő képviselők négyötöde hozzájárul. Az előterjesztés elfogadásához ezt követően már az egyszerű többség támogatása is elegendő.

A képviselők kedden a kormány- és köztisztviselők jogállásáról szóló törvény módosításának tárgyalását kezdhetik meg. A változtatás azért vált szükségessé, mert az Alkotmánybíróság mindkét esetben alkotmányellenesnek minősítette az indoklás nélküli elbocsátást, amit a kormánytöbbség tavaly tett lehetővé. A kabinet által benyújtott tervezet szerint a kormány- és köztisztviselőket a jövőben méltatlanság, bizalomvesztés, illetve nem megfelelő munkavégzés esetén fel kell, létszámcsökkentés miatt pedig fel lehet menteni. Az előterjesztés alapján a munkáltató a felmentést köteles indokolni, és bizonyítani, hogy a felmentés indoka valós és jogszerű.

A Ház szintén második ülésnapján nyithatja meg a sporttörvény, Bánki Erik és Szalay Ferenc, fideszes képviselők által kezdeményezett változtatásait. A javaslat alapján a kormány a jövőben - a Nemzet Színésze cím jelölési rendjéhez hasonlóan - a nemzet sportolóinak jelöléséről is a cím birtokosainak javaslatára döntene. Emellett általános vita kezdődhet a Herendi Porcelánmanufaktúra Zrt., 25 százalék plusz egy kisebbségi részvényének, Navracsics Tibor és Horváth Zsolt (Fidesz) által kezdeményezett tartós állami tulajdonban tartásáról.