A nemzetgazdasági miniszteri poszt várományosa kiemelte: a rezsiterheket csökkenteni kell, s az a cél, hogy egy partneri együttműködés keretében találják meg azt a helyes arányt, amelyet a szolgáltatók is el tudnak fogadni, és a családok számára is jó. Az elhibázott privatizációs lépések és az eszközarányos nyereséget garantáló szerződések jelentős erőforrást vontak el a családoktól és a gazdaságtól, a magas rezsiköltségek a magyar vállalkozások versenyképességét is csökkentették. Most eljött az az időszak, amikor a magyar kormány a sarkára áll, s az emberek és a gazdaság érdekeit szem előtt tartva megpróbálja megfékezni az árnövekedéseket.
A kis- és középvállalkozási szektor támogatásával kapcsolatban Varga Mihály elmondta: a kormány több milliárd forintot fordít erre a célra, ha azonban a hazai kereslet, a fogyasztás mértéke nem növekedik, akkor ezek csak féloldalas lépések lesznek. Az adócsökkentés – amely által több pénz marad az embereknél – hozzájárul, hogy a fogyasztás növekedésével a kisvállalkozásokat segítő lépések nagyobb gazdasági teljesítményben köszönjenek vissza.
Arra a kérdésre, hogy a fogyasztási adók növelése nem fogja-e vissza a fogyasztást, Varga Mihály azt válaszolta: a jövedelemadó rendszer átalakítása azt a célt szolgálta, hogy a munka támogatott, elismert, értékteremtő tevékenység legyen, és ne büntesse túlzott mértékű adó. Magyarország a munkával tud előrelépni, a munkán keresztül tud boldogulni. Rossz volt az az adórendszer, amely a többletmunkát hatványozottan büntette és vonta el onnan a jövedelmet. A jövedelmeket terhelő adók csökkentésével párhuzamosan a kormány a fogyasztást akarta magasabb adóval terhelni, hiszen a magyar gazdaságban még mindig nagyon magas a feketegazdaság aránya, s az onnan származó jövedelmek csak így vonhatók be a közfinanszírozásba.
Hogy fennmarad-e a jövőben is a pénzvilág elleni kurázsi, Varga Mihály az interjúban úgy reagált: egy jól működő bankrendszer nélkül nincs gazdasági növekedés. 2010-ben a kormány nem a bankokkal szemben lépett fel, hanem megértette velük, hogy Magyarországon új arányai alakulnak ki a közteherviselésnek, amelyben nekik is részt kell venniük. Ez nem egy bankellenes magatartás volt, hangsúlyozta Varga Mihály, aki hozzátette: a következő időszakban az a legfontosabb feladat, hogy a devizahitelesek és az eladósodott családok megsegítése mellett megjelenjen az az elem is, amely a gazdaság beruházásait, a munkahelyteremtést igyekszik segíteni nagyobb hitelezési lehetőséggel. Ehhez egyrészt olcsóbb kamatokra van szükség, másrészt pedig arra, hogy legyen hitelforrás, a hazai bankrendszerből ne vonják ki a forrásokat. Ebben mindenképpen egyeztetésre lesz szükség a pénzintézetekkel, szögezte le a kijelölt nemzetgazdasági miniszter.
A munkanélküliség problémájával kapcsolatban Varga Mihály úgy fogalmazott: a kormány azért nyúlt hozzá az oktatási, szakképzési rendszerhez, azért foglalkozott kiemelten a felsőoktatással, azért alakította át az egészségügy és a közigazgatás rendszerét, hogy a magyar munkaerőpiacon olyan képzett emberek jelenjenek meg, akik könnyebben tudnak elhelyezkedni. Kiemelte: a 2010-es kormányváltás óta 160 ezerrel többen dolgoznak, s az a cél, hogy ez a szám tovább nőjön.
Gazdaságpolitikai nézeteivel kapcsolatban Varga Mihály elmondta: nyugodt, kiszámítható gazdaságpolitikát képvisel, s ezt szeretné gazdasági miniszterként is megvalósítani. Hisz abban, hogy a piacnak vannak saját törvényszerűségei, de úgy látja, az állam nem dobhatja a gyeplőt a lovak közé, aktív szereplőként is részt kell vennie a gazdaságban.
Cikk: | Varga: A növekedést segíti az összhang |
Cikk: | Varga: Lényeg a kormányprogram és annak végrehajtása |
Cikk: | Varga: Nem változik a gazdaságpolitika iránya |