Kérdésre válaszolva elmondta: olyan ország nem létezik, melynek a gazdaságpolitikájának minden eleme illeszkedik az uniós ajánlásokhoz. Azokban az országokban - Spanyolország, Görögország, Ciprus, Magyarország -, ahol az elmúlt időszakban bajok voltak, és az Európai Unió, valamint az IMF megpróbált segíteni, nem tudtak kikerülni a válságból, újabb és újabb segélycsomagra szorultak, ráadásul az emberek teljesen elégedetlenek azzal, ami az adott országban történik. Ehhez képest az a magyar modell, amit mi választottunk, miszerint a közteherviselés legyen arányosabb, és abban bizonyos szektorok vállaljanak nagyobb részt, egy járhatóbb útnak bizonyult. Magyarországnak 2008 óta nem volt szüksége újabb segítségre, úgy tudott a lábára állni, hogy közben a mutatói javultak, s közben a társadalmi kohézió végig megmaradt – érvelt Varga Mihály.

Hangsúlyozta: Magyarországon nincsenek több százezren az utcán, nem borogatnak és gyújtanak fel autókat. Ez egy nagyon fontos értéke az országnak. Be tudtuk bizonyítani, egy konszolidációt meg lehet csinálni úgy is, hogy közben a béreket, a nyugdíjakat szinten tartjuk. Sőt, 5,2 százalékos nyugdíjnövekedés van ebben az évben, miközben az infláció 1,7 százalék volt áprilisban – mondta a nemzetgazdasági miniszter.

Beszélt arról is: a legnagyobb problémának azt látja, hogy 2002 és 2008 között, amikor konjunktúra volt Európában, és volt olyan ország a szomszédban, mely 8-10 százalékkal növekedett, Magyarország egy eladósodási pályán maradt. 2002 után nem tudott az a gazdaságpolitika folytatódni, ami 6 százalékos növekedést produkált, ehelyett leült a magyar gazdaság, az 53 százalékos államadóssági arány 80 százalék fölé emelkedett 2010-re, innen kellett visszajönni. A konszolidáció révén ez elkezdett csökkenni, az államháztartási hiány pedig 3 százalék alatt van. Végre addig nyújtózkodunk, ameddig a takarónk ér - fogalmazott Varga Mihály.