A Nemzetközi Valutaalap hitelének esetleges idő előtti törlesztéséről Varga elmondta: a forrás a rendelkezésre áll, ám a kormány még nem döntött a kérdésben. 2014-ben esedékes az utolsó részlet befizetése, így a lépés pusztán a kamatszámításokon múlik. Ha megéri Magyarországnak, mert olcsóbb kamatokra tudja cserélni a jelenlegieket és kisebbé válik a teher is, akkor van értelme előtörleszteni – húzta alá.

Varga Mihály a keleti nyitás politikájával kapcsolatban kifejtette: bár az elmúlt 15-20 év elvesztegetett időszakát nehéz lenne behozni néhány esztendő alatt, ám ha nem indul meg a munka, akkor a jövőben sem lesznek sikerek. Részben ezért döntött úgy a kormány, hogy haladéktalanul nekifog az új stratégiának, a másik okot pedig az Európai Unió gazdaságának recessziója szolgáltatta. Több lábra állt Magyarország, aminek 3-5 éven belül komoly eredménye lehet – nyomatékosította.

"Stabil középosztály nélkül nincs stabil ország"

A gazdasági tárca vezetője emlékeztetett, hogy a kabinet az adósságcsökkentésen kívül még két komoly célt tűzött ki maga elé, mégpedig a középosztály megerősítését és a közteherviselés kiterjesztését. Előbbivel kapcsolatban kijelentette: mivel stabil középosztály nélkül nincs stabil ország, így „elemi érdek”, hogy a középréteg meg tudjon takarítani, kellő mértékben fogyasszon és a népesség megújításából is kivegye a részét. Az adó- és járulékrendszer átalakítása, valamint a végtörlesztés és az árfolyamgát lehetősége is azt a célt szolgálja, hogy „a középosztály az ország legfontosabb támaszává tudjon válni” – emelte ki.

Varga Mihály a közteherviselés kiterjesztését firtató műsorvezetői kérdésre reagálva rögzítette, hogy bár a reklámadó ötlete alapvetően a túlzottdeficit-eljárás megszűntetése miatt került elő, ám hosszú távú lehetőséget is jelent a valódi, arányos közteherviselés irányába, amelyet 2010-ben hirdetett meg a kormány.

A költségvetés jelentős tartalékokat tartalmaz

Az árvízi károkra és a felmerülő költségekre kitérve mindenkit megnyugtatott: a költségvetés jelentős tartalékokat tartalmaz, így valamennyi kiadást lehet fedezni. A katasztrófavédelemnél több mint 51 milliárd forintos forrás áll rendelkezésre, amelynek egy részét a helyreállításra lehet használni, továbbá a Belügyminisztériumnál és a helyi önkormányzatoknál is van vis maior keretösszeg, uniós országként pedig Magyarország is jogosult az EU szolidaritási alapjából források lehívására – részletezte a miniszter.