Lázár János, kormánybiztos az M1 A Lényeg című műsorában úgy fogalmazott: a 8200 milliárd forintot hazánk 2007 és 2013 között használhatja fel, a pénzek elosztásáról már igen, de a kiosztásáról még nem döntött az NFÜ. Elmaradások vannak a beruházásoknál is, vannak megvalósulatlan vállalkozások, mivel a pénzek még nem jutottak el az érintettekhez. Hozzátette: a legfontosabb feladat, hogy még idén a legalább 1300, optimálisan 1500 milliárd forintot megkapják a magyar családok, vállalkozások és a közintézményi szféra.

Az ügynökség még a Gyurcsány-kormány idején állt fel, majd Bajnai Gordon miniszterelnöksége alatt vett lendületet, az alkalmazottak több mint fele Brüsszelből kapja a fizetését; a hivatal szerkezete pedig már akkor dilemma tárgyát képezte. Az államtitkár kifejtette, erre a szervezetre Brüsszel úgy tekint, mintha a saját szervezete lenne. Lázár János hangsúlyozta: az ott dolgozóknak nem Brüsszel érdekeit kell képviselniük Budapesten, hanem a magyar nemzeti érdekeket kell képviselniük Brüsszelben. Megjegyezte, arra utaló jelek eddig is voltak, hogy a pályázatok kiírásait illetően, a pénzek elosztásában és az intézmények fejlesztésében Brüsszel szempontjai érvényesültek. „Nem mindenkinek volt érdeke az, hogy ez a pénz bekerüljön a magyar gazdaságba és versenyképesebbé tegye az országot”- fogalmazott a kormánybiztos a műsorban.

Ugyancsak fontos szempontként értékelte az államtitkár, hogy ne az öncél, hanem a közcél legyen a továbbiakban a dolgozók számára a meghatározó, hiszen a szervezetet az utóbbi időben elérte a korrupció vádja, így jelentős átszervezések is várhatóak. Többek között felmerült 2007-re visszamenőleg az összes nyertes vállalkozás átvilágítása, hogy szóba jöhet-e az offshore gyanúja bármelyik cég esetében. Lázár János úgy véli, hogy 2014 májusában az újjáalakuló vagy az új kormánynak úgy kell átadni a rendszert, hogy addigra az ÁSZ az elmúlt hét esztendőt teljes egészében megvizsgálja.

„Brüsszel megtámadta a magyar fejlesztéspolitikát – mondta a kormánybiztos –, a támadás azonban mondvacsinált. Azért akarnak megbírságolni minket és nem fogadnak be számlákat, mert 2007-ben, az előző kormány kikötötte, hogy magyar mérnöki tagsággal rendelkező műszaki ellenőrök vehetnek részt a beruházásokon, ami egyébként kiváló ötlet volt. Brüsszel véleménye szerint azonban ez hátrányosan diszkriminálja a Portugáliában vagy Litvániában élő műszaki ellenőröket” – fűzte hozzá.

Lázár János elmondta, először is tovább kell lépni, meg kell oldani a programok felfüggesztésének ügyét, vissza kell verni a támadást vagy meg kell állapodni. El kell érni, hogy megérkezzen 1300 milliárd forint, és ne legyen 500-600 milliárdos forrásvesztés. Hangsúlyozta, hogy amennyiben 100 milliárd alá sikerül csökkenteni a forrásvesztést, az öt-hatszáz milliárddal szemben, az messze megfelelne az európai átlagnak. Hozzátette, ez a technikai forrásvesztésen belül maradna, ami a meg nem valósult fejlesztéseket jelentené.

Az államtitkár szerint ehhez az NFÜ újraindítására és újraszervezésére van szükség. Tekintettel arra, hogy 2013-ban le kell zárni ezeket a kérdéseket, a kormánynak és az országnak alapvető érdeke, hogy a programok tovább menjenek - mondta. „Azt a politikai mandátumot kaptam a miniszterelnöktől, hogy szeptember elején egy jó egyezség szülessen Brüsszelben Magyarország javára” – jegyezte meg az NFÜ irányításáért felelős kormánybiztos. Lázár János úgy véli, Brüsszelben alkudozás vagy egy akár évekig is elhúzódó bírósági eljárás következik. Szeptember elején Barroso elnök kabinetjével és több biztosával lesznek egyeztetések.

Kérdésre válaszolva az államtitkár elmondta, hogy 2007 után olyan jogszabályi környezetet alakítottak ki a hivatalnál, ami lényegében lehetetlenné tette a pénzekhez való hozzáférést. Lázár János hozzátette, legkésőbb szeptember elején javaslatot terjeszt a kormány elé a bürokratikus gátak lebontására. Célként tűzte ki, hogy 2014-től az NFÜ szolgáltatóként működjön, hogy a vállalkozók, az önkormányzatok és a civil szervezetek, tehát a pályázatok nyertesei elégedettek legyenek.

A kormánybiztos szerint már 2010-ben változtatásokra lett volna szükség, amely akkor még megakasztotta volna a folyamatban lévő pályázatokat. Az idei év rendbetétele mellett az államtitkár feladata egy másik intézményrendszer felállítása is, amelyik a következő fejlesztési ciklusban, 2014-től működne. Elmondta, hogy eddig kötve volt a kormányok keze, mivel Brüsszel a változásokat kockázatosnak minősítette a kifizetések szempontjából.