[ 1988 : 1989 : 1990 : 1991 : 1992 : 1993 : 1994 : 1995 : 1996 : 1997 : 1998 : 1999 : 2000 : 2001 : 2002 ]

1988

Budapesten, a Bibó István Szakkollégiumban március 30-án 37 egyetemi és főiskolai hallgató, fiatal értelmiségi megalapította a Fiatal Demokraták Szövetségét (Fidesz). Az alapítók a következő nap nemzetközi sajtótájékoztatón jelentették be a független ifjúsági szervezet megalapítását. Egy héttel később a rendőrség figyelmeztette a Fidesz öt alapítóját - köztük Orbán Viktort és Kövér Lászlót -, hogy "tevékenységük illegális szervezet létrehozására irányul".

Április végén egy budapesti filmszínházban a Fidesz 400 fős nagygyűlést tartott, amelyen már számos helyi Fidesz-csoport deklarálta megalakulását. A részvevők elhatározták, hogy a szervezet az ősszel megtartja első kongresszusát. A Fidesz két részletben - októberben és novemberben - megtartott I. Kongresszusán elfogadták a szervezet politikai programnyilatkozatát és alapszabályát, létrehozták az operatív testületeket, valamint megválasztották a Fidesz Ideiglenes Választmányát. A Kongresszus a Fidesz tiszteletbeli tagjává választotta Rácz Sándort, az 1956-os magyar forradalom Nagybudapesti Munkástanácsának elnökét.

A Fidesz októberben petíciót nyújtott be az Országgyűlésnek, amelyben követelte, hogy március 15. az 1848-49-es magyar forradalom és szabadságharc évfordulója legyen ismét nemzeti ünnep, a forradalom és szabadságharc leverésének napja, október 6. pedig nemzeti gyásznap. (Az állampárti parlament az első követelést végül az év végén megszavazta.) November végén megalakult a Magyar Ifjúsági Szervezetek Országos Tanácsa (MISZOT), amelynek munkájában a Fidesz kongresszusi döntése alapján részt vett.

1989

A Fidesz januárban bejelentette, hogy képviselői nem utaznak el az Észak-Koreában tartandó Világifjúsági Találkozóra, és javasolta, hogy az erre a célra szánt összeget a magyar állam inkább ifjúságpolitikai célokra használja. A Fidesz egyik szervezője és aktív résztvevője volt március 15-én, a nemzeti ünnepen a 31 független szervezet által megtartott megemlékezés-sorozatnak, amelyen több mint 100 ezer fő vett részt, szemben a hivatalos ünnep 20 ezer részvevőjével. A Kossuth téren a Fidesz részéről Orbán Viktor mondott beszédet.

Március 19-én a Fidesz Országos Választmányának veresegyházi tanácskozásán döntés született arról, hogy a testület javasolja a Kongresszusnak: a Fidesz induljon az 1990-es parlamenti és helyhatósági választásokon. Március 22-én a Független Jogász Fórum felhívására nyolc szervezet megalakította az Ellenzéki Kerekasztalt azzal a céllal, hogy tárgyalásokra szorítsák az állampártot, az MSZMP-t a demokráciába való békés átmenet feltételeiről. Az alakuló ülésen a Fideszt Kövér László és Orbán Viktor képviselte. Májusban a Fidesz kilépett a MISZOT-ból, mivel úgy ítélte meg, hogy nincs szükség Hazafias Népfront típusú ifjúsági tanácsra.

Június 16-án Nagy Imre miniszterelnök és mártírtársai kivégzésének 31. évfordulóján a Hősök terén tartott gyászszertartáson Orbán Viktor, a Fidesz szónoka a hazai és a külföldi sajtóban egyaránt nagy visszhangot kiváltó beszédet mondott, amelyben többek között tárgyalásokat javasolt az orosz csapat kivonásának haladéktalan megkezdéséről. Szeptemberben befejeződtek az Ellenzéki Kerekasztal, az MSZMP és a harmadik oldal tárgyalásai a békés átmenetről. A Fidesz és az SZDSZ nem írta alá a paktumot, de nem is vétózta meg, mert ragaszkodott ahhoz, hogy 1. a köztársasági elnök megválasztása ne előzze meg a szabad parlamenti választásokat, 2. az állampárt, az MSZMP számoljon el vagyonával, 3. az MSZMP vonuljon ki a munkahelyekről, 4. szüntessék meg az állampárt fegyveres testületét, a Munkásőrséget. A Fidesz által is kezdeményezett, november végén 58 százalékos részvétellel megtartott "négyigenes" népszavazással teljesült a kezdeményezők követelése a felvetett ügyekben.

A Fidesz októberben Budapesten megtartott II. Kongresszusán a küldöttek elsöprő többséggel határoztak arról, hogy pártként indulnak az 1990-es parlamenti választásokon. A novemberben megrendezett választási felkészülési konferencián egyebek között döntöttek arról, hogy a Fidesz választási színei a narancssárga és a kék lesznek.

1990

Február végén befejeződött a jelölőcédulák gyűjtése a negyven év után első szabad parlamenti választásokra, és eldőlt, hogy a Fidesz minden megyében tudott listát állítani, országos listája élére pedig Orbán Viktor került. A március 25-én és április 8-án megtartott választásokon a Fidesz 22 mandátumot szerzett, képviselői közül Kövér László és Szájer József egyéni választókerületből jutott az Országgyűlésbe. A Fidesz frakcióvezetővé Orbán Viktort választotta meg.

A Fidesz III. Kongresszusát három fordulóban tartották meg: a június elején Budapesten rendezett első szakaszban gyökeresen megújult a választmány, mivel a parlamenti képviselők többsége nem vállalta a jelölést. A régi testületből csak Deutsch Tamás, Fodor Gábor, Hegedűs István maradt, s visszakerült Orbán Viktor. A Kongresszus több tervezet közül átmeneti megoldásként a Kövér László által benyújtott alapszabály-tervezetet fogadta el. A Kongresszus második fordulójában szintén Budapesten a küldöttek megtárgyalták a Fidesz költségvetését. A Szegeden decemberben rendezett harmadik fordulóban elfogadták a Fidesz új alapszabályát, valamint megválasztották az új választmányt, melybe a magát nem jelöltető Deutsch Tamás és Hegedűs István helyére Németh Zsolt és Tirts Tamás került be.

A két fordulóban szeptember-októberben tartott önkormányzati választások eredményeként a Fidesz a harmadik helyre ugrott előre a pártok rangsorában. A helyhatóságokba 792 képviselőjét választották be. Az országban 15 városnak - köztük öt megyeközpontnak -, két fővárosi kerületnek és 16 községnek lett fideszes polgármestere. Október végén az ország életét megbénító taxisblokád napjaiban a Fidesz Országos Választmánya nyilatkozataiban leszögezte, hogy a Fidesz csak olyan tiltakozó mozgalmat támogat, amely nem lépi túl az állampolgári engedetlenség bevett formáit és az alkotmányosság kereteit.

1991

Januárban a Fidesz Országos Választmánya levélben szorgalmazta a magyar kormánynál, hogy ismerje el a balti államok függetlenségét. A Fidesz március végén hatpárti tárgyalássorozatra tett javaslatot az országot érintő legfontosabb kérdések megvitatására. Az 1977-es spanyol Moncloa-paktum mintájára Orbán Viktor által ismertetett csomagterv indítványozta, hogy a parlamenti pártok egyezzenek meg a demokratikus intézményrendszer megszilárdítását, a piacgazdaság továbbépítését, a széles konszenzuson alapuló külpolitikát és a hiteles munkavállalói érdekképviseleti rendszer létrejöttét elősegítő alapkérdésekben. A "magyar Moncloa-paktum" javaslatát egyik párt sem utasította el, a megbeszélések első fordulóját megtartották, de a tárgyalássorozat végül megrekedt.

Új tartalmú szuverenitás felé címmel májusban megjelent a Fidesz külügyi koncepciója, amely az emberi jogok, a nemzet, a régió és az egységesülő Európa keretei közé helyezve értelmezte a főbb nemzetközi folyamatokat és határozta meg a párt külpolitikai törekvéseit. Júniusban a Fidesz központi székházának falán (a kommunista érában működő Állami Egyházügyi Hivatal volt épületén) a Fidesz és a Református Megújulási Mozgalom közös konferenciájának részvevői emléktáblát helyeztek el "a kommunista egyházüldözés áldozatainak emlékére". Augusztusban az Esztergomban ülésező Fidesz Országos Tanács javaslatot tett arra, hogy a párt csatlakozzon a Liberális Internacionáléhoz.

1992

Közvélemény-kutatási adatok szerint a Fidesz népszerűségi indexe az esztendőben tartósan 30 % körül mozgott. Februárban a Fidesz Pécsett tartott IV. Kongresszusán a küldöttek elsöprő többséggel szavazták meg, hogy a Fidesz kérje felvételét teljes jogú tagként a Liberális Internacionáléba. (A kérelmet szeptemberben az LI mainzi kongresszusa elfogadta, és Orbán Viktor bekerült a liberális pártszövetség szűkebb körű vezetőségébe.) A pécsi kongresszuson megújult a Fidesz választmánya, amelybe hét új tag - köztük Áder János, Glattfelder Béla, Kövér László és Rockenbauer Zoltán parlamenti képviselő - került be. A kongresszust, amelyen a Fidesz történetében először tartottak szekcióüléseket, zárszavában Rockenbauer Zoltán a kormányképes alternatíva felmutatásának tanácskozásaként jellemezte. Októberben a budapesti Corvin moziban rendezett Fidesz-nagygyűlésen Orbán Viktor kijelentette: az ország sorsát csak egy polgári középerőkből álló kormány tudja megnyugtatóan kézbe venni.

1993

Antall József miniszterelnök márciusban fogadta Orbán Viktort, a Fidesz frakcióvezetőjét, a megbeszélésen a törvényhozási munka gyorsításáról, a médiumok ügyéről és a szakszervezetek helyzetéről volt szó. Áprilisban a Fidesz V. (debreceni) Kongresszusa eltörölte a párttagság korábbi feltételeként szabott 35 éves korhatárt és új szervezeti modellt fogadott el. Utóbbi döntés alapján a legfőbb operatív testületként a választmányt az elnökség váltotta fel, amelynek élére a párt elnökévé megválasztott Orbán Viktor került. Ezt követően Orbán Viktort a parlamenti frakció élén Kövér László váltotta fel.

Az év eleje óta folyó tárgyalásokra tett pontot júliusban a Fidesz és az SZDSZ megállapodása, amelyben a két párt a következő évi választások második fordulójára olyan jelölt-visszaléptetési rendszert rögzített, amely elősegítheti a választások után az esetleges liberális kormány megalakulását. (Az egyezséghez a következő év elején az Agrárszövetség és a Vállalkozók Pártja is csatlakozott.) Az ősz elejére a párt parlamenti frakciója 26 tagúra bővült, mivel a korábban csatlakozott Horváth László (SZDSZ) és Weszelovszky Zoltán (MDF) mellett két volt MDF-es képviselő, Elek István és Katona Kálmán is tagjává vált. Novemberben a Fidesz Országos Választmánya Szájer Józsefet választotta meg jelentős többséggel elnökének Fodor Gáborral szemben, amire néhány hét múlva Fodor és Molnár Péter elnökségi tagok, parlamenti képviselők, majd Ungár Klára parlamenti képviselő kilépett a Fideszből és lemondott parlamenti mandátumáról. (Helyükre a parlamentbe Nagy Gábor Tamás, Répássy Róbert és Urbán László került.)

1994

Székesfehérvárott, a Fidesz márciusi országos kampánynyitó rendezvényén Orbán Viktor pártelnök kijelentette: a párt számára továbbra is vezérelv a polgári középerők összefogása. Olyan kormányt mellett érvelt, amely tudja, hogy Magyarországot történelmi hagyományai és nemzeti értékei Európa nyugati feléhez kötik, s amely eltökélten akarja az ország mielőbbi csatlakozását a NATO-hoz és az Európai Unióhoz.

A májusi parlamenti választásokon a Fidesz a listás szavazatok 7,02 százalékát szerezte meg és 20 képviselőt juttatott az Országgyűlésbe. A választásokat követően lemondott a párt teljes vezetősége. A június végén megtartott tisztújító kongresszuson a küldöttek elemezték a választási kudarc okait, amelyet az Ellenzékből ellenzékbe című vitaanyag tartalmazott. A csaknem kétharmados többséggel újra elnökké választott Orbán Viktor elnöki kortesbeszédében leszögezte: a Fidesz célja, hogy az MSZP-SZDSZ koalíció által létrejött baloldali blokkal szemben megőrizze Magyarországon a polgári fordulat esélyét. Az új elnökségben is megőrizte posztját Áder János, Deutsch Tamás és Kövér László, bekerült a korábbi választmányi elnök Szájer József, valamint Illés Zoltán, Pokorni Zoltán, Varga Mihály és az elnökségért vívott párharcban alulmaradt Wachsler Tamás. Később a Fidesz-frakció vezetőjévé Szájer Józsefet választották meg.

Ősszel a kormánytöbbség által egyfordulóssá változtatott helyhatósági választásokon a Fidesz az ország számos helyén közösen indult a Magyar Demokrata Fórummal (MDF) és a Kereszténydemokrata Néppárttal (KDNP). Önállóan 284, koalícióban 370 mandátumot szerzett. A Fidesz a városokban 7 helyen - köztük 4 megyeszékhelyen -, három budapesti kerületben és 15 kisebb településen adott polgármestert.

1995

Az április végén Budapesten rendezett VII. Kongresszuson a küldöttek döntöttek arról, hogy a párt neve egészüljön ki Fidesz - Magyar Polgári Párttá. Elfogadták A polgári Magyarországért című programnyilatkozatot, amely többek között deklarálta, hogy a Fidesz szabadelvű, polgári párt. Egyben emlékeztetett arra, hogy a Fidesz kezdetektől fogva az egyének és közösségek anyagi, szellemi és erkölcsi kiteljedésének programját, vagyis a polgárosodás, az új Magyarország megteremtésének programját hirdeti. A kongresszus harmadszorra is Orbán Viktort választotta meg elnökké. Alelnök lett: Áder János, Deutsch Tamás, Illés Zoltán, Kövér László, Németh Zsolt, Pokorni Zoltán, Szájer József és Varga Mihály. Októberben a pártelnök, Orbán Viktor egy sajtónyilatkozatában a KDNP-vel és az MDF-fel hárompárti polgári szövetség létrehozásának gondolatát vetette fel, mert szerinte csak így mutatható fel alternatíva a 72 százalékos MSZP-SZDSZ többséggel szemben.

1996

Orbán Viktor, a Fidesz-Magyar Polgári Párt és Lezsák Sándor, az MDF elnöke májusban megkezdte a tárgyalásokat a két párt 1998 decemberéig tartó együttműködéséről. Szeptemberben Deutsch Tamás kirobbantotta az úgynevezett Tocsik-ügyet, amelynek későbbi vizsgálata során kiderült: az állami privatizációs vállalat és az önkormányzatok belterületi földjeiért cserébe járó vagyonról folytatott tárgyalások nyomán a közvetítésért járó pénzből százmilliós összegek kerültek a két kormánypárthoz közel álló üzletemberek cégeinek számlájára. A Fidesz megjelentette A polgári Magyarországért című vitairatát, amelyet számos fórumon, köztük decemberben a Magyar Katolikus Püspöki Kar körlevelével együtt elemeztek. Az év végén a Fidesz együttműködési megállapodást kötött a Századvég Politikai Iskolával, amely a párt megbízásából elemezte a rendszerváltozás óta eltelt évek kormányzati tapasztalatait, valamint a Fidesz kormányzati felkészülésére tekintettel javaslatokat tett a korábbiaknál modernebb és működőképesebb államszerkezet kialakítására.

1997

A Fidesz-Magyar Polgári Párt áprilisban, Budapesten tartott VIII. Kongresszusán elfogadták a Van más választás: polgári Magyarország című programtéziseket, amelynek alapján megkezdődött a párt választási programjának kidolgozása. A tisztújító tanácskozáson negyedszerre is - az akkor sportbalesete miatt kórházban ápolt - Orbán Viktort választották meg elnökké. Orbán elnöki korteslevelében leszögezte, ha megválasztják, továbbra is törekedni fog a jobbközép polgári erők és koalíciójuk összefogására. Áder János alelnök politikai vitaindítójában kiemelte, a Fidesz nemzeti és euro-atlanti elkötelezettségű, szabadelvű néppártként olyan Magyarországot akar, ahol megvalósul Széchenyi álma: szabadság és jólét, polgári lét mindenkinek. A kongresszus a tisztújítás mellett (az elnökség összetétele nem változott) határozatokat fogadott el a privatizációról, az oktatásról, az agráriumról, az alkotmányosságról, a közbiztonságról és a korrupcióról.

Júniusban a reformkor szabadelvű politikusa, Deák Ferenc által 150 évvel azelőtt kiadott ellenzéki nyilatkozat évfordulóján a Fidesz meghirdette a polgári ellenzék napját, és a Zeneakadémián megtartott rendezvényen 10 pontos új ellenzéki nyilatkozatot fogadott el. A Fidesz a nyáron részt vett a külföldiek földszerzésének engedélyezése elleni aláírásgyűjtésben, amelynek eredményeként szeptemberre összegyűlt a népszavazás kiírásához szükséges számú aláírás. Bár a kérdésben a balközép parlamenti többség az év őszén megakadályozta a referendum kiírását, a Horn-kormány kénytelen volt elfogadni a Fidesz-Magyar Polgári Párt javaslatát arra, hogy Magyarország NATO-csatlakozásáról ne csupán véleménynyilvánító, hanem ügydöntő népszavazást rendezzenek. (A novemberben megtartott referendumon a szavazók elsöprő többsége voksolt hazánk NATO-csatlakozása mellett.)

Szeptemberben a Fidesz parlamenti képviselőcsoportjához csatlakozott a KDNP akkor megszűnt frakciójának 13 tagja, és az MDF frakciójának 1996-os szakadása után már fideszessé vált Salamon Lászlóval együtt 34 fősre bővült képviselőcsoport a legnagyobb ellenzéki frakcióvá vált, amely Áder János személyében alelnököt jelölhetett az Országgyűlésbe. Az új frakcióvezető Pokorni Zoltán lett. Októberben a Fidesz választmánya határozatot fogadott el arról, hogy a párt kössön megállapodást az MDF-fel a minél sikeresebb parlamenti választási szereplés érdekében. Ezt az év végén kötötte meg a két párt. A Fidesz szintén együttműködési megállapodást kötött a KDNP-ből kivált Magyar Kereszténydemokrata Szövetség (MKDSZ) nevű szervezettel, amelynek a Fidesszel közös jelöltjei indultak az egyéni választókerületekben, illetve felkerültek a Fidesz listáira.

December közepén a Fidesz elnökeinek országos értekezletén Orbán Viktor bejelentette: teljesültek az előfeltételei a polgári erők összefogásának, amelynek zászlóshajója a Fidesz-Magyar Polgári Párt lett. A tanácskozáson Orbán ismertette azoknak a személyeknek - köztük a párton kívüli szakembereknek - a névsorát, akik a Fidesz kormányzati felkészülésében az egyes szakterületekért feleltek, és választási győzelem esetén miniszteri posztok várományosai lehettek.

1998

Az év elején Orbán Viktor levelet írt Göncz Árpád köztársasági elnöknek, amelyben kérte az államfőt, hogy mihamarabb jelölje ki az 1998-as parlamenti választások időpontját. A Fidesz Országos Elnöksége február 5-én nyilatkozatot adott ki, amelyben elfogadhatatlannak és a magyar polgárok érdekeit sértőnek nevezte a Horn-kormány döntését a nagymarosi vízlépcső ügyében, hogy 600 milliárd forintot kíván költeni egy olyan vízlépcsőre, amelynek megépítésére senki sem kötelezi Magyarországot. A hónap végén a párt képviselőcsoportja parlamenti vitanapot kezdeményezett a kérdésben, és a Fidesz tagjai nagy számban vettek részt a Duna-mozgalmak február utolsó napjára meghirdetett fővárosi tüntetésén. Ugyancsak februárban tartotta meg Budapesten a Fidesz-Magyar Polgári Párt IX. Kongresszusát, amelyen a küldöttek egyhangúlag fogadták el a 48 pontból álló, Szabadság és jólét című választási programot.

Márciusban a Fidesz Országos Választmánya döntött arról, hogy Orbán Viktor lesz a párt miniszterelnök-jelöltje. Programadó beszédét Orbán Viktor április 8-án, az első felelős magyar kormány megalakulásának 150. évfordulóján mondta el a Pesti Vigadóban. Egyúttal ismertette azt a 40 pontból álló intézkedési tervet, amelyet kormányra kerülése esetén a Fidesz a kabinet működésének első hónapjaiban hajtana végre.

A májusban tartott parlamenti választásokon a Fidesz listán 29,48 százalékot ért el, és a legtöbb mandátumot, 147-et szerzett. Emellett az MDF 16 képviselője a Fidesszel közös jelöltként, egyéni választókerületből jutott be az Országgyűlésbe. Június 6-án a Fidesz X. Kongresszusán a küldöttek felhatalmazást adtak Orbán Viktornak, hogy az MDF mellett kezdjen koalíciós tárgyalásokat a Független Kisgazdapárttal is. Megbízták azzal, hogy alakítsa meg a polgári jövő kormányát és az ország politikai stabilitása érdekében többségi kormányt alakítson. Június végén a kijelölt miniszterelnök aláírta a megállapodásokat Torgyán Józseffel, az FKGP és Lezsák Sándorral, az MDF elnökével. Az új Országgyűlés június 18-ai alakuló ülésén Áder Jánost, a Fidesz alelnökét választotta meg a magyar parlament elnökévé. Július 8-án pedig letette a hivatali esküt az Orbán Viktor vezette kormány. A kabinet 17 miniszteréből 12-őt a Fidesz jelölt és ugyancsak 12 államtitkárt ad a Fidesz.

Az októberben megrendezett egyfordulós önkormányzati választásokon a Fidesz és a polgári szövetség helyi szinten is erősítette pozícióit. A 10 ezres lélekszám alatti településeken önálló és szövetségeseivel közös listáin 30,16%-os, a 10 ezret meghaladó városokban 28,7%-os eredményt ért el. Magyarország 19 megyéjéből 16-ban a Fidesz és szövetségesei irányítanak. A városokban 39 helyen - köztük 8 megyeszékhelyen - ad a Fidesz polgármestert, összességében pedig több mint 150 települést fideszes polgármester irányít. A képviselők száma megközelíti a kétezret. Mindez az 1994-es eredményhez képest 72%-os növekedés.

1999

A Fidesz - Magyar Polgári Párt Országos Választmányának januári ülésén Szájer József alelnök, parlamenti frakcióvezető értékelte a polgári kormány és a párt első féléves tevékenységét. Beszédében megállapította: az Orbán-kormány hat hónap alatt több munkát végzett el, mint amit más kabinetek évek alatt. Megvalósította a polgárok életkörülményeinek javítására kidolgozott 40 pontos cselekvési program túlnyomó részét, mindössze néhány pont húzódott át erre az évre.

Orbán Viktor kormányfő-pártelnök február 6-án, a Pesti Vigadóban egy új kezdeményezésnek eleget téve a Magyar Polgári Együttműködés Egyesület meghívására értékelte az ország állapotát. A Liberális Internacionálé március 3-5-ei brüsszeli kongresszusának ünnepi szónoka Orbán Viktor volt. A Fidesz elnöke beszédében egyebek között kiemelte: a közép-kelet-európai rendszerváltozások sikeréhez szükség volt a liberális gondolkodás megújítására. Ennek elemei között említette az értékek világossá tételét, az egyéni szabadság és a jogérvényesítés határának megtalálását, a kábítószerrel és a bűnözéssel szembeni fellépést, a családi értékek, a nemzeti hagyományok és a kulturális örökség megőrzésének törekvését.

A Fidesz-Magyar Polgári Párt május 8-9-én Budapesten megtartott XI. Kongresszusán újra Orbán Viktort választották meg a párt elnökévé, változatlan összetételben szavaztak bizalmat az elnökség tagjainak és póttagjainak. A tanácskozáson módosították a Fidesz alapszabályát: a lényegesebb változtatások a párt partnerszervezeteinek jogosítványait, a tagdíjfizetés rendjét, illetve az egyes testűletek hatásköreinek pontosítását érintették. A kongresszus nyolc szekcióban vitatta meg a párt előtt a kormányzásban álló fontosabb feladatokat, valamint a külügyi szekció javaslatára biztonság- és külpolitikai nyilatkozatot fogadott el. A kongresszust követően megújultak helyi, megyei választmányai és azok vezetőségei, az új országos választmány június 19-ei alakuló ülésén újra Várhegyi Attilát választotta meg elnökévé.

Szeptemberben a Fidesz együttműködési megállapodást írt alá a Magyar Kereszténydemokrata Szövetséggel, ez lehetővé teszi, hogy a két szervezet elnökségének egy tagja tanácskozási joggal részt vegyen a másik elnökségének ülésén, illetőleg az MKDSZ öt tagot és egy alelnököt delegálhat a Fidesz Országos Választmányába. A 148 tagú parlamenti frakció az esztendő végére 144 fősre mérséklődött (elhunyt Gyuricza Béla székesfehérvári és Rajcsányi Péter siófoki egyéni képviselő, kilépett a képviselőcsoportból Szabó Attila Csongrád megyei, illetve a pártból december 20-án kizárt Helmeczy László Szabolcs megyei listás képviselő.) A decemberben bejelentett kormányátalakítás nyomán Chikán Attila gazdasági miniszter helyére Matolcsy György, míg Hámori József kulturális miniszter helyére Rockenbauer Zoltán került 2000. január elsejével. Évközben több államtitkári csere, illetve kinevezés is történt Balsay István, Selmeczi Gabriella, valamint az elhunyt Gyuricza Béla helyére Mikes Éva, Frajna Imre, Rockenbauer Zoltán került, s államtitkárrá nevezték ki Borókai Gábor kormányszóvivőt, majd az év végén Szemerkényi Rékát.

Az év közben tartott időközi választásokon fideszes polgármestert választottak a Békés megyei Kondoroson, a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Kántorjánosiban, a Tolna megyei Szalkán és a Pest megyei Zsámbékon. Több helyen (Komlón, Mohácson, Pécsett, Pakson, Hajdúnánáson, Szeghalmon) új fideszes, illetve a párt által támogatott képviselők kerültek a testületbe. Újraválasztották Kisbér város polgármesterét Udvardy Erzsébetet, valamint növelte részvételét a Fidesz a Komárom-Esztergom megyei település újraválasztott képviselői testületében is.

2000

A január végén megtartott XII. Kongresszus döntött a miniszterelnöki és a pártelnöki tisztség szétválasztásáról. A Fidesz elnökévé Kövér László volt alelnököt választották meg, aki május 1-jével megvált miniszteri posztjától. A Fidesz ügyvezető alelnökévé az elnökség újra Áder Jánost választotta meg.

Évközben a parlamenti frakció létszáma 141-re mérséklődött, Gyuga Pál, Hortobágyi Krisztina kilépése, illetve Buza Attila ócsai polgármester tragikus halála miatt. Ugyanakkor a Fidesz támogatásával lett parlamenti képviselő a fehérgyarmati időközi választásokon az FKgP színeiben induló Lengyel János. Az időközi önkormányzati választásokon a Fidesz jelöltje szerzett polgármesteri címet Esztergomban (Meggyes Tamás), s fideszes vagy a párt által támogatott független polgármesterjelölt nyert Dorogházán, Géberjénben Kemecsén, Sámsonházán és Tabajdon. Újraválasztották Balatonfüred (Pálfy Sándor) és Hódmezővásárhely (Rapcsák András) fideszes polgármesterét. Ezenkívül eredményesen szerepeltek a Fidesz jelöltjei többek között Karcagon, Keszthelyen, Sárváron, Balatonfüreden, valamint Hódmezővásárhelyen, ahol a decemberi választásokon 14 körzetből 13-at a Fidesz-MKDSZ jelöltjei nyertek meg.

A kormánynak a párt által jelölt miniszteri posztjain májusban Kövér Lászlót a titkosszolgálatokat felügyelő miniszter tisztségében Demeter Ervin követte, akinek államtitkári pozíciójába Simicskó István lépett. A közlekedési tárcánál Katona Kálmánt Nógrádi László (MKDSZ), majd Fónagy János követte. A szociális tárcánál Szilágyiné Szemkeő Judit (MKDSZ) lett a Miniszterelnöki Hivatal államtitkárává kinevezett Őry Csaba utódja, míg az Egészségügyi Minisztériumban Pusztai Erzsébetet a fideszes Horváth Zsolt váltotta.

Novemberben az Európai Néppárt (EPP) társult tagjává vették fel a Fideszt, amelynek ezzel egyidejűleg megszűnt a tagsága a Liberális Internacionáléban. Decemberben a Fidesz tagja lett az Európai Demokratikus Uniónak (EDU) is. Az év utolsó hónapjában a Fidesz volt a házigazdája a Közép-európai Polgári Pártok II. Konferenciájának. December 18-án letette a hivatali esküt az Orbán-kormány két új, a Fidesz által jelölt minisztere, akik 2001. január 1-jétől kezdték meg munkájukat az egészségügyi és a pénzügyi tárca élén. Mikola István az egészségügyi miniszteri székben Gógl Árpádot, míg Varga Mihály márciusban a Magyar Nemzeti Bank elnöki posztját elfoglaló Járai Zsigmondot váltotta fel a pénzügyminiszteri tisztségben. Varga utódja az államtitkári poszton Tállai András fideszes országgyűlési képviselő lett.

2001

A Fidesz - Magyar Polgári Párt május 5-6-án Szegeden megtartott XIII. Kongresszusán Pokorni Zoltánt választotta meg a párt elnökévé. Alelnökké választották Kövér Lászlót, Áder Jánost, Varga Mihályt, Szájer Józsefet, Deutsch Tamást, Németh Zsoltot, Kósa Lajost és Rogán Antalt, az elnökség póttagjává Sasvári Szilárdot és Illés Zoltánt. A kongresszuson első olvasatban tárgyalták meg A jövő elkezdődött című vitairatot. A szegedi tanácskozáson mondott beszédében Orbán Viktor miniszterelnök kiemelte: a Fidesznek jó esélye van arra, hogy megnyerje a 2002-es parlamenti választásokat, hiszen a polgári Magyarország jövőképével szemben nincs más értékteremtő jövőkép. A kormányfő felhívta a figyelmet a nemzet összefogásának fontosságára is. Júniusban megújultak a párt helyi és területi szervezeteinek vezetőségei, az Országos Választmány elnöke ismét Várhegyi Attila lett, s a testület hat alelnöke közül kettőt a partnerszervezetek jelöltek Rubovszky György (MKDSZ) és Dobó László (Fidelitas) személyében.

A kormány fideszes posztjain két kisebb módosítás történt: az egészségügyi államtitkári poszton Horváth Zsolt helyére Benyhe István került, míg a Miniszterelnöki Hivatal új államtitkára lett Mádi László s távozott Frajna Imre. A parlamenti frakció három képviselővel gyarapodott. A Pest megyei 14. számú választókerületben (Dabas) március-áprilisban megtartott időközi választást Szűcs Lajos nyerte meg, míg szeptemberben Kiszely Katalin és Molnár Róbert volt kisgazda képviselők csatlakoztak a frakcióhoz. Az időközi önkormányzati választásokon is több győzelmet arattak a Fidesz jelöltjei. Buza Attila özvegye, Icsó Zsuzsanna nyerte el a polgármesteri címet Ócsán. Ugyancsak fideszes vagy a párt által támogatott jelölt lett a település első embere Bükkszéken, Feldebrőn, Kéken, Pusztavacson, Tiszatenyőn és Magyaralmáson. A Fidesz jelöltje nyert képviselői mandátumot az ősszel Karcagon és Pécsett. A Fidesz partnerszervezete, az MKDSZ jelöltje lett Golop polgármestere, valamint két jelöltjük került be az újjáválasztott abaújszántói képviselőtestületbe.

A Fidesz - Magyar Polgári Párt májusban választási együttműködési megállapodást írt alá két partnerszervezetével, a Magyar Kereszténydemokrata Szövetséggel és a Fidelitasszal. Augusztus 31-én pedig a Fidesz és a Magyar Demokrata Fórum választási megállapodását írta alá Pokorni Zoltán, a Fidesz és Dávid Ibolya, az MDF elnöke.

November 10-én lemondott tisztségéről bírósági ügye miatt Várhegyi Attila, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának politikai államtitkára. December 3-án Mádl Ferenc köztársasági elnök az országgyűlési választások első fordulóját április 7-ére tűzte ki.

2002

Nyilvánosságra hozzák a Jövő elkezdődött címet viselő vitairatot, melyet Pokorni Zoltán, a Fidesz, és Dávid Ibolya, az MDF elnöke mutat be a szélesebb nyilvánosság előtt. A szakmai részleteket tartalmazó kiadvány társadalmi vitáját követően, a párt, 2002. február 16-án Budapesten, az Összefogás Kongresszusán, a Fidesz hivatalos programjaként elfogadta.

A kampánycsend előtti napon, április 5-én a Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetemen ismét megrendezésre került a miniszterelnök-jelöltek-, ezúttal Medgyessy Péter és Orbán Viktor vitája.

Az országgyűlési választások első fordulója nem igazolta a közvélemény-kutatások jobbközép erők javára mért előnyét. Április 9-én Orbán Viktor a Testnevelési Egyetemen, majd 13-án a Kossuth téren közel egymillió választópolgár előtt elmondott beszédében a választás első fordulójára utalva felhívta a figyelmet: sokan voltunk, de nem voltunk elegen.

A választásokon végül a polgári összefogás 48,7%-os eredményt ért el, mely összesen 188 mandátumot eredményezett. Szocialista-szabaddemokrata koalíciós kormány alakult. A megállapodásnak megfelelően a Magyar Demokrata Fórum 24 fős önálló frakciót alakított, a Fidesz 164 tagú képviselőcsoportot hozhatott létre.

Május 7-én Orbán Viktor a Dísz téren bejelentette a Demokrácia Központ létrehozását és polgári körök megalakítását kérte az egybegyűltektől. Beszédét a hajrá Magyarország, hajrá magyarok jelszóval zárta. Nem sokkal később létrehozta a Szövetség a Nemzetért Polgári Kört.

Június közepén a Magyar Nemzet cikke nyomán kipattant Medgyessy-botrány az elmúlt rendszer titkosszolgálati működésére irányította a figyelmet. Pokorni Zoltán, a Fidesz elnöke éles hangon vonta kérdőre a parlamentben a miniszterelnököt, és a köztársaság morális válságáról beszélt. Pár nappal később, július 3-án, miután tudomást szerez édesapja ügynök múltjáról, azonnali hatállyal lemond pártelnöki és frakcióvezetői tisztségéről. A képviselőcsoport élére Áder Jánost választják, s ugyancsak ő irányítja ügyvezető elnökként a pártot a következő kongresszusig.

Október elején lemond országgyűlési mandátumáról Várhegyi Attila, miután jogerős ítéletben elmarasztalja a másodfokú bíróság.

Október 20-án tartották a helyhatósági választásokat. A jobbközép erők országos átlagban teret veszítettek. A 19 megyei közgyűlésből 16-ban kormánypárti többség alakult ki, a fővárosi közgyűlésben baloldali többség mellett, 21 tagú Fidesz-MDF-MKDSZ frakció alakult.

Mivel Sasvári Szilárd a Magyar Televízió Közalapítvány kuratóriumának elnökségi tagja lett, lemondott a Fidesz országos elnökségében betöltött póttagi tisztségéről.