Rosszabb a helyzet, mint húsz esztendővel ezelőtt

Az utóbbi négy-öt évben rendkívüli helyzet - vis maior - alakult ki Magyarországon a Gyurcsány-kormány tevékenységének eredményeképpen - hangzott el a Lakiteleki Találkozó 20. évfordulóján.

Létrehozva: 2007. szeptember 30., 17:27 | Utoljára frissítve: 2007. szeptember 30., 18:29	nyomtat	küld

kapcsolódó

	Nyílt nap a felcsúti fociakadémián
	Szent Mihálykor az a pásztor, aki elszámol
	Új rendszerváltás szükséges

"A rendszerváltás után az ország stratégiai vereséget szenvedett. Ma rosszabb a helyzet, mint húsz esztendővel ezelőtt" - mondta Pozsgay Imre az 1987. szeptember 27-én, 180 értelmiségi részvételével megtartott lakiteleki találkozó huszadik évfordulóján megtartott emlékülésen. Mint mondta, 1987-1990 között megvolt az esély arra, hogy a nemzet érdekeinek megfelelő berendezkedés alakuljon ki Magyarországon, megvolt a remény arra, hogy Magyarország újjászülessen, hogy megszabaduljon az előző rendszer örökségétől. "Sajnálom az elvesztegetett lehetőségeket" - mondta. Úgy vélte, a nemzeti kisebbrendűségi érzés erősebb volt bennünk, mint a felkészültség és a tettrekészség. Hangsúlyozta: az 1989-90-ben rossz alku során létrehozott intézményrendszer ma már kárára van az országnak, "őrzi azok pozícióját, akik ezt az országot kisajátították". Ha ezen tudunk változni, akkor ez a felemelkedés esélyét is magával hozza - tette hozzá Pozsgay Imre.

Fritz Tamás politológus szintén úgy vélte, a rendszerváltás idején rossz alkuk születtek, s az ezek eredményeképpen létrehozott demokratikus berendezkedés mára válságba jutott. Az utóbbi négy-öt évben rendkívüli helyzet - vis maior - alakult ki Magyarországon a Gyurcsány-kormány tevékenységének eredményeképpen - közölte. A rendkívüli helyzetnek szerint négy jellemzője van. Egyrészt, a 2006-os választási kampányban a szocialisták a szabad választás intézményét "rombolták szét hazugságaikkal", ezért a jelenlegi kormány és az Országgyűlés illegitim. A válság másik jele - mondta -, hogy Magyarországon kormányzás helyett kommunikáció van. A politológus szerint a válságot mutatja az is, hogy az elmúlt évtizedek erkölcsi normái - amelyek a nyugati demokráciákban élnek - nálunk nem léteznek. Példaként azt említette: megszűnt az az alapvető követelmény, hogy a politikusok felelősséget vállaljanak tetteikért. Fritz Tamás szerint a válság jele az is, hogy a kormány nem védi a magyar nemzeti érdekeket, látványosan elfordul a határon túli magyaroktól. A politológus álláspontja szerint a vis maior helyzetre csak rendkívüli módon lehet reagálni, így például az "illegitim Országgyűlésben nem érdemes az ellenzéki parlamenti mandátumhoz ragaszkodni", hiszen ez a jelenlegi, elfogadhatatlan állapot fenntartását jelenti.

Kelemen András, a Fidesz országgyűlési képviselője a tavaly őszi Kossuth téren események kapcsán azt mondta: ekkor sem sikerült megteremteni a nemzet egységét. Úgy vélte, az árok nem léphető át azok között, akik építeni akarják az országot, és azok között, akiknek esze ágában sincs ezt tenni. Mint mondta, feladatuk meghatározni a nemzetmentés lépéseit, amelyek között egyebek mellett a nemzet fogyását, a középréteg megerősítését, a szegénypolitika megalkotását, a vidék megtartó erejének növelését valamint a bevándorlási folyamat kézben tartását említette. Feladat az is, hogy szembeszálljunk azzal, hogy a kormány megszegje a társadalommal kötött szerződést - mondta.

Morvai Krisztina, a Civil Jogász Bizottság társelnöke úgy vélte, a kormány démonizálta az emberi jogokat a tavaly őszi események után. Közölte: tavaly szeptember 17-én a Kossuth téren az emberek megpróbáltak élni állampolgári jogukkal. Álláspontja szerint semmi baj nincs azzal, hogy valaki a parlament falain kívül politizáljon. Mint mondta, az embereknek kötelessége volt, hogy felemeljék a szavukat a hazugság ellen, amit a kormány veszélyesnek állított be. A Magyar Televíziót megtámadó kis csoportot a kormány összemosta a kritikus hangot megütő emberekkel. "Ez egy nagyon aljas folyamat volt" - jelentette ki Morvai Krisztina, aki felszólása végén vastapsot kapott.

Szűrös Mátyás, a volt állampárt politikusa, ideiglenes köztársasági elnök, későbbi szocialista képviselő is megjelent a húsz éves évfordulón.

Ángyán József egyetemi tanár, a Fidesz országgyűlési képviselője beszédében úgy vélte, a társadalmat két részre osztó határvonal nem pártok, hanem a globális tőke és a helyi közösségek által létrehozott társadalom között húzódik. "A magyar állam átállt a globális tőke oldalára" - mondta, hozzátéve, hogy a kormány vezetői maguk is milliárdosok. "Mohó, zsákmányszerző rablóbandával van dolgunk" - mondta, s felhívta az egyszerű baloldali emberek figyelmét arra, hogy a mai politikai baloldalnak semmi köze nincs a valódi baloldalisághoz. A képviselő egyetlen megoldásnak az azonnali, előrehozott választások kikényszerítését tartja.

Ékes József, a Fidesz országgyűlési képviselője, A hazai termék esélye az Európai Unióban címmel tartott előadását egy kijelentéssel kezdte: "Ezzel a kormánnyal nincs esélye". Leszögezte: a kormánynak nincs programja arra, hogy az Európai Uniós pénzeket a nemzet érdekében felhasználja. "Ott tart az ország, hogy teljes szétrablása folyik" - mondta, hozzátéve, hogy szerinte ebből a helyzetből, csak egy nemzetben gondolkodó kormány tud kiutat találni.

Pálinkás József akadémikus, a Fidesz országgyűlési képviselője a tudomány embereinek nemzeti felelősségéről beszélt. A magyar nemzetnek nem kell szégyenkeznie a tudomány területén - utalt a magyar tudósok eredményeire az akadémikus, aki szerint két dologra van nagy szükség; tehetségre és munkára. A magyar tudomány legnagyobb kihívása, hogy a tehetséges fiataloknak teret tudunk-e adni itthon - mondta Pálinkás József, hozzátéve: a nemzetnek azt az erőforrását, amit a fiatalok jelentenek, meg kell tartani.

Széles Gábor, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége elnöke előadásában hangsúlyozta, hogy az elmúlt 17 évben a gazdaságban is stratégiai vereséget szenvedtünk. Mint mondta, az ország az elmúlt 17 évben átlagosan évente a GDP-hez viszonyítva 6 százalék hitelt vett fel, miközben az átlagos növekedés 4 százalék volt. Széles Gábor kiemelte a 2006-os évet, amikor 10 százalék körüli volt a GDP-hez viszonyított hitelfelvétel. Úgy vélte, igazából meg sem lehet mondani, mennyi volt a valós növekedés tavaly, és a legnagyobb problémának nevezte, hogy nem lehet tudni, volt-e valós életszínvonal emelkedés. Emlékeztetett arra, hogy "egyetlen időszak volt az elmúlt 17 évben, amikor a csökkenő hitelállomány mellett nőtt a GDP, az Orbán-kormány utolsó két évében". Leszögezte: a mai kormánynak sincs gazdaságpolitikája. A Gyurcsány-kormány politikáját a rombolás politikájának nevezte, melyet a kínai kulturális forradalomhoz hasonlított. Hangsúlyozta, hogy ésszerű és egyszerű programot kell készíteni, amit mindenki megért és mellé tud állni.

A Lakiteleki Népfőiskolán a délutáni szünetben Farkasházi Bertalan, Lezsák Sándor, Széles Gábor és Orbán Viktor koszorút helyeztek el Szent-Györgyi Albert mellszobra előtt abból az alkalomból, hogy 70 évvel ezelőtt ítélték oda a világhírű tudósnak a Nobel-díjat, majd folytatódtak az emlékülésen a beszédek.