Szocialista álomkommandó

Létrehozva: 2007. október 8., 09:09 | Utoljára frissítve: 2007. október 8., 09:33	nyomtat	küld

A tegnapi évfordulós ünnepségükön azért nem vetették el annyira a sulykot. Nem jövendöltek emberöltőnyi időre balhatalmat.

Bezzeg a tizenöt éves jubileumon! Bizakodásuk akkor még a csillagos eget ostromolta. Vadai Ágnes például egy gárdonyi örömünnepen abbéli hitét tette merészen közhírré, hogy a következő tizenöt évben is az MSZP lesz kormányon, mint mondta: sok örömöt szerezve ezzel saját maguknak, a párttagságnak és a Magyar Köztársaságnak. Mesterházy Attila még erre is rálicitált: ő nem csak a következő tizenöt évben gondolkodik, hanem a következő nyolc ciklusban. Mint magyarázta, azért éppen nyolcban, mert az harminckét évet ad ki, és ő ennyi időt szeretne eltölteni a politikusi pályán, és nyugdíjba vonulni.

Ahogy a dolgok ma állnak, nem kell még nyolc ciklust kibírnia.

Mesterházy akkor - szellemi ereje teljében - elmondta: három "tudatra" van szükségük a szocialistáknak, és az első mindjárt a küldetéstudat. A tegnapi ünnepség is erről tanúskodott: a párt ennek változatlanul nincs híján. Gyurcsány Ferenc erőtlen huszárrohamot idéző, mérsékelten hevült beszédében olyan bonmot-kat volt képes elővarázsolni, mint hogy a baloldal "soha nem sározódott be", mindvégig "megőrizte tisztességét". Módszertani útmutatót is adott híveinek. Azt javasolta, tán egy pillanatra elfeledve a párt körül kavargó korrupciós ügyeket: vágják oda hetykén, hogy "mi nem takargattuk a bűnt". Nem kevésbé meghökkentő fordulattal kelt ki azok ellen, akik az elmúlt tizenöt-húsz évben, az egyetemről kikerülve hipp-hopp meggazdagodtak - és látszott, hogy nem magára vagy a - hozzá hasonlóan - a száz leggazdagabb magyar sorát gyarapító kormánytagokra gondolt. Tudatta országgal-világgal, hogy kiirtja a korrupció írmagját is, a reformokat pedig bevégzi, mint mondta, "bármi áron". Láthatóan önmagát is győzködve, hallgatóságát lelkesítve jelentette ki: pártja nem legyőzhető.

Gyurcsány Ferenc minden lehetséges közvélemény-kutatási eredménynek ellentmondó beszéde egyszer majd a megfelelő helyre kerül a kis szocialista párttörténetben: az irrealitások fejezetébe. Az erdőt járó fiú története jut eszünkbe, aki fél, és rettegését eltakarandó magabiztosságot mímelve fütyörészik.

A tegnapi ünnepségen fütyörészés nem volt, de nagyon sok fütyörészéspótló igen, igen. És egy súlyos pártelnöki jóslat. Híveinek azt mondta: ha bátrak, meg fogják tudni csinálni, ha nem, akkor "bele fogunk dögleni".

A friss felmérések szerint a többség is így gondolja. Azzal a különbséggel, hogy a gyurcsányi reformokba mi, a többség fogunk beledögleni.