A szabadság kis köre

A rendőrségi törvény módosítására tett javaslatot a nemrég létrejött Szabadság Kör. Az alapító tizennyolc személy között találjuk Hegedűs Zsuzsa szociológust, Elek István közírót és több fideszes politikust. Köztük Szájer Józsefet is, aki a Fidesz európai parlamenti képviselője.

Létrehozva: 2007. október 11., 08:11 | Utoljára frissítve: 2007. október 11., 08:15	nyomtat	küld

kapcsolódó

Megalakult a Szabadság Kör

Kinek az ötlete volt a Szabadság Kör létrehozása?

Többen voltunk, akik egyszerre gondoltuk úgy, hogy tenni kellene valamit. A körben régóta egymást figyelő, egymást ismerő emberek dolgoznak.

A csoportot a tavaly őszi események hívták életre?

Megalakulásunk azzal is összefügg, hiszen azt láttuk, hogy az őszi események után a hatalom nem vonta le a következtetéseket. De ami ennél is elkeserítőbb: azt tapasztaljuk, hogy inognak a szabadság pillérei. A rendszerváltozás során kivívott szabadságjogok, a gyülekezési, a sajtó- és a szólásszabadság joga nagyon sűrű támadásnak van kitéve.

Mit tehet a Szabadság Kör?

Bibó István a szabadságszerető ember tízparancsolatában azt írta: azonnal, együttesen vagy akár egyedül is fel kell lépni az emberi szabadság korlátozása, az emberi méltóság mindenféle megalázása ellen. Mi külön-külön eddig is elmondtuk a véleményünket, hiszen közéleti emberek vagyunk, de úgy gondoltuk, ha együttesen lépünk fel, talán erősebben hallatszik a hangunk.

Nem késtek el a fellépéssel?

A szabadságjogokért küzdeni soha nem késő, főleg, ha súlyos fenyegetés éri őket. Éppen Bibó István mondta, hogy a küzdelmet soha nem szabad feladni. Mert egyetlen ember jogának a megsértése az egész közösség jogának a megsértését jelenti. Meggyőződésem, hogy effajta szervezetnek olyan társadalomban is helye van az, amely normális jogállami demokráciaként működik. Magyarországon súlyosabb a helyzet, ezért a felelősségünk is nagyobb.

Milyen problémákat tapasztalnak ? Magyarországon ma a szabadságjogok gyakorlását sok esetben kriminalizálják.

A békés tüntetőket jogsértőknek kívánják feltüntetni. Be akarják vonni a randalírozók körébe a szabadságjogokat gyakorló embereket is, vagyis a hatalom a határvonalak elmosására törekszik.

Tehát főként a hatalom ellen lépnek fel?

A hatalom elfogadhatatlan cselekedetei ellen. Meggyőződésem, hogy a szabadságjogokat többnyire a hatalom felől érkező támadásokkal szemben kell megvédeni. Hiszen a szabadságjogok sérelme a hatalom és a civil társadalom konfliktusaként jelenik meg. Egy ellenzéki politikusnak nem is nagyon van eszköze arra, hogy megsértse másoknak a jogait, míg egy kormánypárti politikus rávezényelheti a rendőrséget békés tüntetőkre.

A Szabadság Kör tagjai között több fideszes politikus is van. Ez mennyiben határozza meg a kör érzékenységét?

Gyakran tapasztaljuk, hogy a szabadságjog megsértését sokan politikai szimpátiáik alapján ítélik meg, és esetleg megbocsátóbbak, ha a jogsértést a saját oldalukon állók követik el. Ezen változtatni szeretnénk. Ha a jövőben egy fideszes politikus fogja azt mondani, hogy filmre kell venni az utcára menő embereket, mi akkor is el fogjuk mondani, hogy ez sérti a szabadságjogokat, és elriasztja az embereket a gyülekezési joguk gyakorlásától.

Nem fog ez a párton belül feszültséget okozni?

Én az Európai Parlamentben a Fidesz nevében politizálok, de attól még nem kell, hogy elvakult legyek a pártommal szemben, és elvitassam egy baloldali embernek a szóláshoz, a sajtószabadsághoz, a gyülekezéshez való jogát. Ha egy párt megsérti a szabadságjogokat, akkor a Szabadság Kör fel fog szólalni ez ellen, akkor is, ha az a mi kedvenc pártunk. A szabadságjogok védelmét ugyanis missziónak tekintjük.

Mások is csatlakozhatnak a körhöz?

Ez elsősorban egy baráti társaság, a bent lévők egyetértésével lehet hozzá csatlakozni. Már többen jelezték, hogy jönnének. De nem kívánunk sem hivatalos tagságot, sem formális szervezetet létrehozni, és irodánk sem lesz. A nyilatkozatainkat viszont bárki aláírhatja, aki egyetért vele. Ha csak az elmúlt egy hetet nézzük, majdnem mindennap volt olyan ügy volt, ami ellen felszólalhattunk volna.

Első akciójukkal a rendőrségi törvényt szeretnék módosítani. Miért?

Az amerikai filmekben szoktuk látni, hogy mielőtt a rendőrség megkezdi az intézkedést, az érintettet figyelmezteti a jogaira. Azt szeretnénk, hogy ez nálunk is kerüljön be a rendőrségi törvénybe. Ez segítheti a megbomlott bizalmat helyreállítani a rendőrség és a polgárok között. Másrészt ezzel a rendőrök körében is nagyobb lesz a szabadságjogok iránti tisztelet. Ez a módosítás erősíti a szabadságjogok érvényesülését.

Ki fogja ezt a javaslatot beterjeszteni az Országgyűlésnek?

A Szabadság Kör nevében elküldjük a köztársasági elnöknek, a miniszterelnöknek, az Országgyűlés elnökének, a politikai pártoknak, a frakcióvezetőknek. Bízunk benne, hogy valaki felkarolja, és legalább önálló indítvány formájában a parlament elé kerül.