Havas Szófia: "Kikérem magamnak"

Ízig-vérig baloldali: nagyapja a Vörös Hadsereg tábornoka volt, ő KISZ- és MSZMP-karriert futott be a diktatúrában. A rendszerváltás után az MSZP-hez csatlakozott, holott inkább otthon érezte volna magát a Munkáspártban. Négy éve azzal keltett feltűnést, hogy az MSZP-ben egyedüliként - bár jelen volt a parlamenti ülésteremben, nem szavazott az uniós csatlakozási szerződés megerősítésére. Most forradalomtagadó nyilatkozatát kommentálja.

Létrehozva: 2007. október 19., 12:49 \| Utoljára frissítve: 2007. október 19., 13:11	nyomtat	küld

- Ön abban az Országgyűlésben tett esküt, amely jogszabályba foglalta az 1956-os forradalom dicső emlékét. Miért nem tartja be a törvényeket?

- Az, hogy létezik ilyen törvény, hála istennek még nem jelenti azt, hogy az orwelli gondolatrendőrség módjára bárki megszabhatná, mi legyen a véleményem. A törvényeket megtartom, de az álláspontomhoz jogom van.

- Sólyom László szerint, aki a forradalmat tagadja, az az alkotmányos alapértékeket tagadja. Ön az alkotmányra is felesküdött.

- Ez egyike azoknak a túlzásoknak, amelyeket a köztársasági elnök az utóbbi időben megenged magának. Ehhez semmi joga nincs. Mert ugyan az alkotmány melyik passzusa rendelkezik erről? Nekem viszont jogom van ahhoz, hogy véleményem legyen. Ha Wittner Mária - aki volt olyan szerencsés, hogy túlélte az eseményeket - ezt megteheti, miért ne tehetném én, akinek az édesapja nem volt ilyen szerencsés?

- Mécs Imre szerint az ön édesapját nem a forradalmárok ölték meg, hanem szerencsétlen baleset áldozata lett.

- Én sem kutakodom az iránt, hogy Mécs Imrét miért börtönözték be és miért ítélték halálra, kikérem hát magamnak, hogy ő vagy bárki a családom múltjában vájkáljon. Apám halálának körülményei egyértelműek.

- Ha így van, akkor ennek miért nincs cáfolhatatlan bizonyítéka, és miért vitatják a körülményeket még balliberális történészek is?

- A rendőrségi vizsgálat megerősítette, hogy apámat a párttitkársága miatt hónapokon át életveszélyesen fenyegették - akik ezt tették, azok is gyilkolták meg. Nem tudom, kit ért balliberális történészeken, családunkat senki nem kereste meg dokumentumok ügyében.

- A nyilaskeresztes csőcselékró1 szóló HVG-nyilatkozatával a holokauszttagadó David Irvinggel került egy platformra, aki szerint az 56-os forradalom antiszemita pogrom volt. Nem zavarja a párhuzam?

- Aki tagadja, hogy 1956-ban bűnözők, zsidókra vadászó alakulatok voltak az utcákon, történelmet hamisít. Ezek ugyanolyan tények, mint a fiatal, csalódott értelmiségiek felkelése, az elégedetlen munkásság tiltakozása. A holokauszt tagadásával való párhuzam pedig felháborító.

- Nyilván senki sem tagadja, hogy szerepet kaphattak kétes alakok, netán náci elemek. Kérdés, hogy a tevékenységük volt-e olyan hangsúlyos, hogy az eseménysorozatot az ő fellépésük alapján kelljen megítélni.
- Ahány ember, annyi '56. Engedtessék meg, hogy én így ítéljem meg a helyzetet.

- Ha '56.ot nem forradalomnak tartja, akkor milyen kifejezést használ?

- Semmilyet sem.

- Nevezné mondjuk ellenforradalomnak?

- Azt, hogy minek nevezném, csak rám tartozik. 1956 ügye egyébként nem lezárt dolog, még több évtized kell ahhoz, hogy tisztán lássunk, Görgey szerepe máig nem tisztázott, pedig azóta 150 év telt el.

(Heti Válasz)