A helyi magyar hatalom packázik velünk

Létrehozva: 2007. november 22., 06:01 | Utoljára frissítve: 2007. november 22., 09:09	nyomtat	küld

- December 5-én lesz három éve annak, hogy eredménytelen népszavazás rendeztek Magyarországon a határon túl élő magyarok kettős állampolgárságáról. A fiaskó részben annak volt következménye, hogy a kormány előzőleg 23 millió román munkavállaló beözönlésével riogatott. A múlt héten ugyanez a szocialista-liberális koalíció valóban megnyitotta az utat sok millió román munkavállaló előtt. Miként értékeli ezt a helyzetet?

- A nagyszebeni közös román-magyar kormányülésen történtekből élesen kiviláglik, hogy a mostani budapesti vezetéstől távol áll a nemzetpolitika. A kormányülés napirendjére nem került egyetlen magyar ügy, sem az autonómia, sem a magyar egyetemek kérdése, és a csángók sürgető problémáival sem foglalkoztak. Olyan súlytalan témák kerültek terítékre, amelyek csak áttételesen fontosak a magyarság szempontjából, és megvitatásukhoz nem lett volna szükség közös kormányülésre. Sajnos nyoma sincs az európai és az államközi politikán, valamint a határon túli magyarsággal kapcsolatos lépéseken nyugvó konszenzusos antalli külpolitikának. Ma már tudjuk, a 23 millió román munkavállalóval való riogatás annak idején nem volt más, mint kacsa, amit nemzetellenes választási propagandafogásként Gyurcsány Ferenc talált ki. Most pedig ennek ellenkezőjéről határoztak a közös kormányülésen, ami pontosan megmutatja a gyurcsányi hazugságpolitika legmélyebb dimenzióit.

- Más tekintetben is kettősség jellemzi a kormánypolitikát. Hiszen miközben keményen ostorozta Orbán Viktort, mert támogatva az ön európai parlamenti jelöltségét, részt vett a kampányban, aközben Gyurcsány Ferenc a magyar adófizetők pénzén a közös kormányülést látványosan Markó Béla politikai támogatására igyekezett felhasználni.

- A Magyar Polgári Szövetség emiatt szólította fel az RMDSZ vezetőit, hogy ne csak Orbán Viktort ítéljék el az erdélyi belügyekbe való beavatkozásért, miként ez megtörtént, hanem Gyurcsány Ferencet és a magyar kormányt is.

- Önt azzal vádolták a közelmúltban, hogy illetéktelenül behatolt a nagyváradi Lórántffy Zsuzsanna Református Gimnázium sportpályájára, noha az a terület jogilag még a gimnáziumé. Mégis furcsa dimenziókat kapott ez az ügy az EP-választások előtt.

- A sportpályaügy önmagában kis fajsúlyúnak tűnhet, de nem az. Benne van egész magyar sorsunk minden megoldatlan kérdése, mint cseppben a tenger. Hogyan beszélhetnénk új honfoglalásról, ahogyan az RMDSZ teszi most az EP-választási kampányában, hogy ha még egy sportpályát sem tudunk nemhogy elfoglalni, de megtartani sem? A sportpályaügy tehát a magyarság térvesztésének elemi példaesete, mivel a mi területünkre tette rá a kezét a román egyház. Ezek után különösen tragikomikus, hogy a román ortodox egyház feljelentése alapján ezzel a mondvacsinált ürüggyel engem, Királyhágómellék püspökét, a Romániai Református Egyház Zsinatának társelnökét, a Magyar Reformátusok Világszövetségének elnökét Bukarestbe citáltak, és kerítésrongálás miatt bűnvádi eljárást indítottak ellenem.

- Számos furcsa történet kering önnel kapcsolatban Románia-szerte. Mennyire tiszta az európai parlamenti kampány?

- A kampányt a másik oldal, a hivatalos magyar érdekszövetség lehúzza a sárba, noha az RMDSZ korábban fogadkozott, hogy nem lesz negatív kampányolás. De nem tartja be az ígéretét, és már azzal sem elégszik meg, hogy ellenem kampányoljon, mert Orbán Viktor ellen is úgy kampányol, mintha éppenséggel ő volna Románia egyik EP-képviselőjelöltje. Sajnos a hétköznapok szintjén is sáros a kampány: kitiltanak falvakból és gyülekezetekből, visszavonják a teremfoglalási engedélyemet, azzal félemlítenek meg lelkipásztorokat, hogy nem kapnak központi pénzt felújításokra, ha engem támogatnak. Legutóbb egy önkormányzatot fenyegettek meg, hogy ha nem támogatja az RMDSZ-listát, akkor a település nem fog pénzt kapni, és emberek százai kerülnek hátrányos helyzetbe. De kétségtelenül van pozitív következménye is a kialakuló helyzetnek, hiszen most pályázat nélkül, számolatlanul dobják lelkészeink után a pénzt egyházi célokra, így igyekezvén megszerezni támogatásukat. Számtalan szomorú esetet ismerünk, ezért jegyzéket fogunk összeállítani a választások után a kampányolás magyarellenes, nemtelen voltáról. Azt még valahogy elfogadtuk, amikor a román főhatalom packázott az elnyomott magyar kisebbséggel, de az, hogy a helyi magyar hatalom teszi ugyanezt velünk, erkölcsileg elfogadhatatlan.

- Megtörténhet, hogy miközben az erdélyi magyarság a határok nélküli Európa létrejöttéért, a nemzetek feletti egységért kampányol, végérvényesen kettéhasad?

- Ez nem következhet be, hiszen jelen esetben nem egységbontásról beszélhetünk. Ami a szemünk előtt zajlik, az egy partikuláris kisebbségnek a különállása az egészséges nemzeti közösséggel szemben, és ezt jól jellemzi a kampány alakulása. A mi kortesgyűlésünkre az emberek saját akaratukból százával jönnek el, miközben ugyanazon a településen az RMDSZ kampányrendezvényén csupán a fizetett tisztségviselők, vagyis a nómenklatúra és a pártklientúra vesz részt. Egyáltalán nem arányos a két oldalon állók tábora, ezért nem kettéválás, hanem leszakadás következhet be.

- Mennyire érzékenyen érintette önt, hogy miközben a néppárt egyik alelnökeként Orbán Viktor ön mellett kampányol, az Európai Néppárt leszögezte: független jelöltet nem támogat?

- Ez a kérdés nem ilyen egyszerű, ugyanis Wilfried Martens, az Európai Néppárt elnöke kiadott egy közleményt, amelyben megfogalmazta: személyem közeli barátja az Európai Néppártnak, emellett pedig megerősítette Orbán Viktor alelnök támogatási szándékát, nem találván semmi kivetnivalót benne. Vagyis míg hallgatólagosan támogat az Európai Néppárt, és nem vonta vissza támogatását az elnök sem, értelemszerűen a tagpártok mellett állnak.

- Szász Jenő, az MPSZ elnöke szerint majdnem mindegy, hogy hány képviselő jut be az Európai Parlamentbe Erdélyből, sokkal fontosabb, hogy ki lesz az, aki bejut. Nem tart attól, hogy mint a magyarság egyik emblematikus integráló személyiségéből egy rossz választás miatt könnyen a széthúzás figurája lehet?

- Ezt a kérdést egy másik kérdésnek kell megelőznie. A múlt év októberétől januárig hiába szorgalmaztuk, hogy közös nemzeti listát indítsunk az európai parlamenti választáson Erdélyben. Előre látván a megosztás veszélyét, minden tőlünk telhetőt megtettünk annak érdekében, hogy egyetlen nemzeti lista jöjjön létre. Az RMDSZ azonban - noha hónapokig hitegetett bennünket - egyik óráról a másikra elfogadott egy pártlistát. Ezek után történelmietlen feltenni a kérdést, hogy ki osztja meg a magyarságot. Azok osztják meg, akik ezt a helyzetet előidézték. Később persze észbe kaptak, amikor már kicsúszott a lábuk alól a talaj, és a szavazótábor kihátrált mögülük, miután aláírták a román államfő elleni tavaszi referendumot: akkor a magyarok hetven százaléka az RMDSZ ellen szavazott. Amikor pedig összegyűlt az indulásomhoz szükséges száznegyvenezer támogatói aláírás, végleg rádöbbent az RMDSZ-vezetés, hogy ő szorult kisebbségbe. Most ezen a helyzeten próbálnak javítani, már biztosan felmérték, hogy nem tudnak bejutni az Európai Parlamentbe. De nem azért, mert én jelöltettem magam, hanem mert hónapok óta három százalék körül stagnál a párt támogatottsága. Nem én raboltam el a szavazataikat, hanem ők veszítették el, ezért könnyen meglehet, hogy az én feladatom lesz az erdélyi magyarság képviselete Brüsszelben.

- Függetlenként indul, de az MPSZ-nek oroszlánrésze volt abban, hogy a szükséges számú támogatói aláírás összegyűlt ön mellett. Emiatt óriási a felelőssége, hiszen az ön sikere az ő sikerük is lesz.

- Pártokon kívülinek és pártok felettinek tekintem magam. Mindazonáltal azoknak a pártoknak a támogatását nagy köszönettel elfogadom, amelyek fenntartás nélkül támogatják a magyar önrendelkezés és az autonómia ügyét. Így fogadtam el a Fidesz támogatását, mert nem pártos érdek hozott bennünket egy táborba, hanem az ügynek a képviselete. Ugyanígy köszönjük a Magyar Polgári Szövetség támogatását is, de merem állítani, hogy RMDSZ-esek tízezreinek támogatását is megköszönhetném.

- Erdélyben különösen fontos kérdés: ön milyen Európát szeretne, egy nemzetek feletti szuperhatalmat vagy a nemzetek Európáját?

- Az önkormányzatiság, a nemzeti érdekek talaján álló közösségek, régiók, nemzetek Európáját azzal a fajta önállósággal, amely az amerikai vagy a spanyolországi tagállamokat, tartományokat is jellemzi.

- Mit gondol, bejut-e a parlamentbe, sikeres lesz-e a visszafogott kampánya?

- A csalástól nagyon tartok, de ha csak valamilyen nagy disznóság nem történik, ha Bukarestben nem döntötték el, hogy nekem nem szabad bejutnom, akkor sikerülni fog.