Az infláció elviszi az emelést

Létrehozva: 2007. november 30., 06:16 | Utoljára frissítve: 2007. november 30., 09:10	nyomtat	küld

"Az előző rendszer szakszervezeteiből mentették át magukat azok a szervezetek, a NYOSZ és az MSZOSZ, amelyek most a kormány megszorításait támogatják" - mondta a lapnak Aszódi Pál. Emlékeztetett arra a nyugdíjas-vezetői nyilatkozatra, mely szerint a társadalom, így a nyugdíjasok is túlköltekeztek, ezért nekik is viselniük kell a terheket. Aszódi Pál az Állami Számvevőszék megállapításait idézve cáfolta ezt, hiszen csak az MSZP-SZDSZ-kormány költekezett túl sokat, nem az emberek.

Aszódi elítélte azt, hogy a régi nomenklatúrához tartozó emberek a nyugdíjas-társadalom nevében kiállnak a szociálisan teljesen érzéketlen Gyurcsány-kormány intézkedései mellett.

"A több millió nyugdíjas azonban pénztárcáján érzi, hogy itt minden az ő érdekei ellen történik - mondta. - Már azok is bizonytalanságban érezhetik magukat, akik a megérdemelt nyugdíj előtt állnak."

Szerinte a kormány mást nem tud harsogni, mint hogy január elsejétől öt százalékkal emeli a nyugdíjakat. Fontos, hogy az emelés törvényi kötelezettség.

"Azt viszont a kabinet elhallgatja, hogy a nyugdíjas-infláció ennek az emelésnek több mint a duplája, 11,5 százalék lesz" - hívta fel a figyelmet Aszódi. A nyugdíjasok életminősége tehát nem javul.

Szerinte a jelenlegi nyugdíjemelési rendszert a differenciált emeléssel kellene felváltani, hiszen most az egymillió, negyven-ötvenezer forintos havi nyugdíjból élő ember ugyanakkora mértékű emelést kap, mint a leggazdagabbak. "Viszont a megélhetéssel küszködőket érintik legfájdalmasabban a megszorítások" - mondta a képviselő. Jövőre azonban azok is rosszul járnak, akik a nyugdíjuk mellett munkát vállalnak, vagy vállalkoznak. Ugyanis nekik is járulékot kell fizetniük.

A Gyurcsány-kormány a Ratkó-korszakban született generációt is sújtja. Aszódi Pál ezt azzal magyarázta, hogy az ötvenes évek elején születettekre vonatkozik az a tavalyi törvénymódosítást felülíró döntés, hogy 2009-től a férfiaknál 59-ről 60 évre, míg a nőknél 57-ről 59 évre emelték a kedvezményes nyugdíj korhatárát.

A kormány intézkedéseit sorolva kifogásolta, hogy aki jövőre vonul nyugdíjba, legalább nyolc százalékkal kevesebb nyugdíjat kap.

Aszódi szerint a veszélyeztetett munkakörben dolgozókat, tehát a korkedvezményes nyugdíjra jogosultakat ugyancsak sújtja a kabinet. 2012-től a mostani tizenhárom százalékos járulékfizetési kötelezettséget az állam utánuk nem vállalja, a munkáltatóra terheli. A munkáltató pedig megváltoztathatja az ártalmasnak minősülő munkahelyek körét. Így jogvita alakulhat ki a dolgozó és a munkáltató között.