A kútban több az olaj, mint a víz

Létrehozva: 2007. december 8., 10:54	nyomtat	küld

A zalavári és a sármelléki önkormányzat tulajdonában lévő, egykori szovjet katonai légikikötőt 2004-ben 99 évre bérbe vette az ír-magyar Cape Clear Aviation Repülőtér Üzemeltető és Fejlesztő Kft. A cég nem egészen három év alatt 2,5 milliárd forintot fordított a FlyBalaton névre keresztelt reptér fejlesztésére, egyebek mellett biztonsági kerítést, pályafényt, új utasterminált és Cargo-központot épített. A beruházásoknak köszönhetően a reptérforgalma egyre nőtt: 2005-ben 25 ezer utast fogadtak itt, az idén már több mint százezret. Noha a repteret megmentette, felfuttatta az ír-magyar befektető, a légikikötő tulajdonosai nem lehetnek maradéktalanul elégedettek. Mind a mai napig nem jutott ugyanis pénz arra, hogy a repülőtér úgynevezett külső - a Cape Clear Aviation által nem használt - területein felszámolják a tizenhét évvel ezelőtt kivonult szovjet katonai alakulat által okozott károkat, s a hátrahagyott romokat.

A mintegy kétszáz hektáros - évek óta érintetlen - területen egymást érik az egykori katonai létesítmények. A tavaly átadott modern utasterminál közelében, egy kisebb erdő jótékony takarásában lévő kísértetvárosban csaknem kétszáz kisebb-nagyobb épület - laktanya, tiszti lakás, tornaterem, raktár, hangár - düledezik. A rogyadozó épületeknél nagyobb gondot okoz az, hogy jókora területen még ma is kerozin, olaj és benzin itatja át a talajt. Az itt állomásozó egységek ugyanis a legalapvetőbb környezeti szabályokat sem tartották be, ezért az évtizedek alatt becslések szerint több tízezer liter üzemanyag szivárgott a földbe - a még ma is meglévő, de már üres - tartályokból, vezetékrendszerekből.

- A szennyezés mértékére jellemző, hogy a kilencvenes évek elején a falu egyes kútjaiban több volt az olaj, mint a víz - mondta Szabó Vendel, Sármellék polgármestere. Hozzátette: - Azóta a környezetgazdálkodási intézet elvégezte a közvetlen veszély elhárítását. Ez azonban csak arra volt elég, hogy a lakosság számára ne jelentsen kockázatot a szennyezés. Ahhoz, hogy a reptér külső területeit is hasznosítani, bérbe adni, értékesíteni tudjuk, el kellene végezni a végleges kármentesítést. Erre viszont nincs pénze a két tulajdonos önkormányzatnak.

A polgármester elmondta, hogy a 2005-ben elkészült részletes rehabilitációs terv szerint - két évvel ezelőtti árakon számolva - 1,2 milliárd forintba kerülne a szénhidrogén származékokkal szennyezett talaj és talajvíz cseréje, megtisztítása. Az épületek lebontásának, a törmelékek elszállításának, a mélybe ásott hatalmas, 7000 köbméteres kerozin- és benzintartályok kiemelésének, megsemmisítésének költségei nem szerepelnek a tervben, vagyis ezek a munkálatok további jelentős összegekkel növelnék a kiadásokat. Szabó Vendel elmondta: van olyan pályázat, amely éppen az ilyen feladatokhoz biztosítana pénzt, ám mivel mindkét tulajdonos önkormányzat forráshiánnyal küzd, még a kötelező önrész előteremtésére sincs esélyük. A polgármester szerint csak abban reménykedhetnek, hogy a hamarosan kiírásra kerülő úgynevezett Környezet és Energia Operatív Program keretében lehetőségük nyílik önrész nélküli támogatások megpályázására. Ha így lesz - mondta a polgármester - akkor azonnal pályáznak, és szerencsés esetben már jövőre elkezdhetik végleg felszámolni a kárt, amit a szovjet hadsereg hagyott hátra Sármelléken.