ajánlott oldalak
Magyarország nemcsak az európai átlagnál teljesít jobban, de visszakapaszkodott régiónk élbolyába is.
Orbán Viktor sajtónyilatkozata a TAKATÁ-val kötött stratégiai megállapodás aláírása után, 2013. november 15.
 

Alapító levél

Létrehozva: 2003. május 17., 16:57 | Utoljára frissítve: 2003. május 17., 19:38
nyomtat küld

I.

Az új évezred második évében a rendszerváltoztatás óta először, a nemzeti érzelmű polgárok a választások után is bátran kiálltak értékeik, meggyőződésük és az országépítő munka folytatása mellett. Megértették, hogy az elmúlt esztendők közös erőfeszítéseinek eredményeit meg kell védelmezniük.

Ráébredtek, hogy érdekeik védelmét nem bízhatják csupán választott képviselőikre, nekik maguknak is cselekedniük kell. Megmozdultak, felmutatták akaratukat; sokszázezer ember, lelkes és békés tüntetéseken hozta mindenki tudtára, vannak értékei és ragaszkodik hozzájuk. Értékvilágukat, cselekedni kész helytállásukat tízezernyi polgári kör megalapításával fejezték ki.


II.

Mi, Magyarország szabad és felelős polgárai, felismerve a magyarok közéletet megújítani óhajtó igényét, tanulva az 1990 óta végbement változások tapasztalataiból, szem előtt tartva az igazságosság, a szabadság és a szeretet örök parancsát, kinyilvánítjuk akaratunkat, hogy szövetségre lépjünk egymással.

Szövetségkötésünk eredményeképpen a mai napon megszületik a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség, amely várja a nemzetért felelősséget vállalni kész, értékeinkben osztozó állampolgárokat. Szövetségünket a keresztény erkölcs, a szabadság, a rend és a természet törvényeinek tiszteletére építjük.

Szövetségünk olyan közösség, amely a nemzet valamennyi polgára előtt nyitott, tartozzék társadalmunk bármely csoportjához vagy közösségéhez. Szövetségünk célja, hogy a kereszténydemokrácia, a szociális piacgazdaság hagyományait követve, az európai néppártok nagy családjához csatlakozva megteremtsük a magyar polgárok boldogulásának feltételeit, s erősítsük a nemzet együvé tartozását.

III.

Szövetségünk erkölcsi alapját az esendő emberi természetből fakadó felismerések és belátások adják.

Valljuk, hogy létezik erkölcsi rend, amely az emberi akarat felett áll.

Valljuk, hogy az igazság megismerhető, és a közéleti cselekvés kiindulópontjává tehető.

Valljuk, hogy az ember mindenek előtt lélek, érzés, gondolat; az emberi élet nem merül ki a fogyasztásban, s a mégoly vonzó vágyak minél gyorsabb kielégítésében.

Valljuk, hogy noha mindannyian gyarló és hibákat vétő lények vagyunk, megvan a képességünk a javulásra és az erkölcsi tökéletesedésre.

Valljuk, hogy az emberellenes XX. századi események erkölcsi elbizonytalanodáshoz vezető évtizedei után, múlhatatlanul szükségünk van a lelki, szellemi megújulásra.

Valljuk, hogy az ember felelősséggel tartozik önmaga, családja és nemzete boldogulásáért; hogy aki nem tesz meg mindent önmagáért, családjáért, hazájáért, az nem fogja becsülni azt sem, amit családjától és hazájától kap.

IV.

Hisszük, hogy erőfeszítéseink végső célja és értelme a boldog emberi élet. A történelmi bölcsesség és a szomorú tapasztalatok azt bizonyítják, hogy senkit nem lehet boldogságra kényszeríteni, mert az előbb-utóbb zsarnoksághoz vezet. Ezért mi csak arra vállalkozhatunk, hogy az emberek boldogulásának előfeltételeit megteremtsük.

Hisszük, hogy a jólét a boldog élet előfeltétele, s ezért hiszünk az olyan társadalom eszményében, amely munkát biztosít minden dolgozni akaró és tudó embernek.

Hisszük, hogy a jólét nemcsak kenyeret, munkát, iskolát, fogyasztási javakat, hanem családot, gyermeket, barátokat, nemzeti büszkeséget, szeretetet, összetartozást, ünnepeket is jelent.

Hisszük, hogy a kenyér jobban ízlik, ha van kivel megosztanunk, a lakás kényelmesebb, ha nemcsak fedél, hanem otthon is. A munka jobban megy, ha általa közöset építünk, és a világra szóló tett is többet ér, ha utána közösen énekelhetjük a Himnuszt.

Hisszük, hogy a köz- és államéletnek a legnagyobb emberi célok elérését: a szeretet, a békesség, a biztonság, a rend, az igazság, a szabadság kiteljesedését kell szolgálnia.

Hisszük, hogy a demokrácia számos fogyatékossága mellett is olyan berendezkedés, amely alkalmas az emberi boldogulás szolgálatára.

Hisszük, hogy a politika a kötelességérzet, a megfontoltság és az alkotó cselekvés egysége, amelyet történelmi tapasztalatokon alapuló felismerések fognak össze.

V.

Történelmi tapasztalatok, a politikai bölcselet és természetes észjárásunk arra tanított meg, hogy tisztelni kell az ember méltóságát. Az emberi méltóság mindenkit megillet, bármi legyen neme, származása, kora, nemzeti hovatartozása, vallása, egészségi állapota. Tisztelete nélkül elvész a szabadság, védtelenné válnak közösségeink, a család és a nemzet.

Megtanultuk, hogy az ember közösségben élő és szeretetre vágyó lény, ezért minden gyermeket megillet az érzelmi, erkölcsi és anyagi biztonság, amelyet a család képes nyújtani.

Megtanultuk, a boldog élet előfeltétele, ha mindenki saját erőfeszítése révén teremtheti meg az önmaga és szerettei számára szükséges életminőséget. A munka az önfenntartáson túl önbecsülést is ad az embernek. A munka megbecsülése az egész nemzet lelki egészségének is feltétele.

Megtanultuk, hogy a munka a magántulajdon végső forrása is. Ahol nem becsülik meg a munkát, ott a tulajdon sincs biztonságban, s ahol a tulajdont megkérdőjelezik, ott a munkát sem fogják megbecsülni.

Megtanultuk, hogy a szabadság az ember természetes állapota. Szabad ember nem tesz olyat a másik emberrel, amit nem szeretne, ha vele cselekednének. A szabad ember tudja, hogy van külső mércéje az emberi cselekedetnek, és eljön az a pillanat, amikor el kell számolnia életével.

Megtanultuk, hogy a szabad ember felelősséggel tartozik az utódaiért is, és ezért gondoskodik a természet megőrzéséről és továbbörökítéséről.

Megtanultuk, hogy büszkén vállalhatjuk az emberi méltóságot tiszteletben tartó történelmi hagyományainkat, Szent Istvántól a magyar sorskérdéseket elhivatottság és bölcsesség alapján megválaszoló XX. századi államférfiakig.

Megtanultuk, hogy csak szabad polgárok és erős közösségek alkotnak életképes nemzetet. A nemzet számunkra a közös múltból eredő megtartó erő és a jövőre vonatkozó közös terv is.

VI.

A XXI. század elején a magyar polgároknak és a magyar nemzetnek a többi európai nemzet polgáraihoz és nemzeteihez hasonlóan már nem a hagyományos ideológiák, már nem a hagyományos politikai erők, hanem a hamis ígéretek és a valóban boldog és értelmes élet között kell választaniuk.

Egyre erőszakosabban hirdetik a világban, hogy csak azzal törődj, amit gyorsan megkaphatsz, amiért nem kell gondolkozni, mélyen érezni, magadból feláldozni, elköteleződni, hűségesnek maradni, amiért nem kell másokat szeretni, és másokban bízni. Azt hirdetik, nem számít a múlt, nem számít kinek az áldozatából lett, ami lett. Azt hirdetik, nem kell az igazság, elég a többség, nem kell a valódi szabadság, elég, ha az üresség annak látszik. Mi azt mondjuk, az ilyen élet aligha lehet értelmes és boldog.

Mi arra kötünk szövetséget, hogy hamis ígéretek délibábja helyett a szabadságra és felelősségre épüljön a magyar polgárok jövője, szabadságra és felelősségre épüljön a nemzet.

Mi arra kötünk szövetséget, hogy megtartsuk, ami igazán fontos a nemzet számára: az emberi méltóságot, történelmünket, kultúránkat és nyelvünket, családjaink jövőjét, fiataljaink tehetségét, az időskor tisztességét, a határon túlra vetett magyarokat, anyaföldünket, a magyar termőföldet és hazánk maradék közvagyonát.

Mi arra kötünk szövetséget, hogy a családok támogatásával, a nők megbecsülésével, az egyházak segítségével megerősítsük a nemzet gyengülő és ritkuló szövetét.

Mi arra kötünk szövetséget, hogy a magyarok érdekét szolgáló gazdasági rendszer épüljön fel Magyarországon, amely javítja az emberek rendszerváltoztatás óta megrendült anyagi biztonságát.

Mi arra kötünk szövetséget, hogy segítséget nyújtsunk azoknak is, akik máig a rendszerváltoztatás vesztesei maradtak, s akiknek a szabadság nyújtotta lehetőségek megragadása helyett csak problémák, nehézségek és a terhek viselése jut osztályrészül.

Mi arra kötünk szövetséget, hogy a falusi élet és a családi gazdaságok saját rangot és távlatot kapjanak, a vidéki Magyarország erősödjék.

Mi arra kötünk szövetséget, hogy a nemzeti öntudatot tovább bátorítsuk, erősítsük a polgári értékeket, és véghez vigyük a nemzet határokon átívelő újraegyesítését.

Mi arra kötünk szövetséget, hogy az Európai Unió polgáraivá váló magyarok mindannyian a csatlakozás nyertesei legyenek, és maradjon Európa a szabad nemzetek szövetsége.

Mi arra kötünk szövetséget, hogy olyan helyet foglaljunk el a most formálódó új világrendben, mely biztosítja a Kárpát-medencei magyarok számára a biztonságot és a szabadságot.

VII.

Bízunk abban, hogy szövetségünkkel a nemzeti összefogást is szolgáljuk.

Bízunk abban, hogy szövetségünkkel hozzájárulunk az erős és egységes magyar nemzet ügyéhez.

Bízunk abban, hogy szövetségünk segíti a magyarok közötti bizalom, barátság és együttérzés erősödését.

Rendületlenül hiszünk a szeretet és az összefogás erejében.


2003. Budapest, Gesztenyéskert

 
médianaptár
-több
Jelenleg nincs információ
dosszié
Fundamentumok MSZP-SZDSZ Korrupédia Rendőri Brutalitás EU-Elnökség
események
-több
Tartsa a kurzort egy dátum fölé az aznapi programok- ért. Kattintson egy napra a részletekért.
Jelenleg nincs erre a napra vonatkozó információ
szervezet kereső
Keresse meg irányítószám alapján az Önhöz legközelebb működő választókerületi irodát!
Keres
új hozzászólók
 
 
HírekÁrvízi védekezésEU elnökségÖnkormányzatZöldEurópai UnióMondatokDossziéHírlevelek
Önkormányzati választások 2010 InterjúkInterjúPublicisztikaFórum
FrakcióVálasztott testületekTagozatokDokumentumokÖnkormányzati választások 2010Kapcsolat
KözleményekSajtótájékoztatók
VideókFotókHanganyagokDokumentumok
News in EnglishContact
EU-ElnökségMagyarország többre képes
Nyilvános szerződések