Kísérleti alanyok

Létrehozva: 2008. január 5., 09:51	nyomtat	küld

Miközben az Országgyűlés egészségügyi bizottságának szocialista elnöke és az egészségügyi miniszter is sikerként éli meg, hogy a köztársasági elnök visszaküldte a parlamentnek az egészségbiztosításról szóló törvényt, nem telik el nap anélkül, hogy egy alkotmányjogász ne rántsa le a leplet arról a tákolmányról, amelynek eredménye "fekete hétfő"-ként vonul majd be a legújabb kori magyar történelembe. Korai tehát a kormányzat - és a háttérben a toborzást már megkezdő magánbiztosítók - öröme, bizony itt még az Alkotmánybíróság is közbeszólhat.

És ne feledjük: Morvai Krisztina törvénymegerősítő népszavazási kérelme már ott landolt. Újabb és újabb bizonyítékát kapjuk annak, hogy az egészségügyi reform tűzzel-vassal történő áterőszakolása súlyos alkotmányos alapelveket sért. Most éppen az derült ki, hogy az állam egyszerre akar vállalkozó és hatóság lenni, s a "potyautasokon" adók módjára behajtani a járulékot. A cél - a reform - szentesíti az eszközt, s ilyenkor nem számít az alkotmány, nem számítanak a törvények.

Sólyom László köztársasági elnök egyértelműen fogalmazott, amikor visszaküldte az Országgyűlésnek az egészségbiztosítási törvényt: "A törvénnyel nem értek egyet, azt nem írom alá, nem hirdetem ki." Hozzátette: "Kértem az Országgyűlést, hogy orvosolja a jogalkotási eljárás súlyos hiányosságait. Ezt az államszervezet demokratikus működésének biztosítása megköveteli."

Többen is sérelmezték, hogy az elnök, aki maga is alkotmányjogász, "csak" politikai vétót emelt ellene, s nem küldte egyenesen az Alkotmánybírósághoz a törvényt előzetes normakontrollra. Kumin Ferenc, a Köztársasági Elnöki Hivatal főosztályvezetője azonban egyértelművé tette: nincs alacsonyabb és magasabb fokozatú vétó. Csak vétó van.

Az egészségbiztosítási törvény elfogadásával decemberben a kormánypártoknak olyan jogszabályt sikerült tehát tető alá hozniuk, amelyik a szakemberek többségének véleménye szerint több pontján is alkotmánysértő. Máris készülnek a végrehajtási rendeletek, holott alkotmányos alapjogot csak törvényben lehet szabályozni. A rendeleti kormányzást pedig általában a diktatórikus berendezkedés jellemzőjének tartjuk. Kökény Mihály, a szocialisták egészségügyi szakpolitikusa máris jelezte, hogy az elvárások ellenére az MSZP nem kíván változtatni a törvény alapkoncepcióján.

"Az egész ország egy olyan kísérlet kényszerű alanyává válna, amelynek kimenetele bizonytalan" - mondta Sólyom László. Tegyük hozzá: egy alkotmányellenes kísérlet alanyává. A parlament februári üléséig, amikor újra a képviselők elé kerül az egészségbiztosítási törvény, a kormánypártoknak még van idejük, hogy mérlegeljék a kifogásokat, az alkotmányossági aggályokat. S ezt el is várjuk tőlük, nemcsak egészségünk és ellátásunk biztonsága érdekében, hanem azért is, mert államszervezet demokratikus működése ezt megköveteli.