Tanulmányok szezonja

Emlékszik még valaki a brókerbotrány elsikkasztott milliárdjaira? Vagy a darabonként egymillióért vesztegetett kakaóbiztos óvodai számítógépekre? Netán Kiss Elemér állami megbízásokkal kistafírozott ügyvédi irodájára? Ha a kedves olvasónak egyre halványabb emlékei lennének ezekről az ügyekről, nem az ő hibája. Még a napi híreket szorgosan figyelő újságíróknak is egyre nagyobb gondot okoz az akár csak néhány hónappal ezelőtti korrupciós ügyek, MSZP-SZDSZ-mutyizások, ilyen-olyan luxusbeszerzések felidézése. Dunát lehet rekeszteni az ilyen Lop Stop! tábláért kiáltó hírekkel.

Létrehozva: 2008. január 8., 06:04	nyomtat	küld

Most éppen a tanulmányok szezonját éljük: tavaly egyedül a kancellária 19 tanulmányt rendelt meg potom 118 millió forintért. Nincs ez így jól, de baj csak akkor lesz belőle, ha valaki e műveket el is olvassa. Az Origo újságírója vette a fáradságot, és belelapozott egy bruttó nyolcmilliós irományba. Kiderült: egy évekkel ezelőtt készült fércműről van szó, amely tele van elavult információkkal és helyesírási hibákkal. Az ügybe - vannak még csodák - belebukott Pimper Richárd szakállamtitkár.

Ám alig hűlt ki a széke, jött az újabb nagy ívű tanulmány. Gyurcsány Ferenc korábbi üzlettársának, Honti Pálnak a cége (Digital Natives) tízmillió forintért gyártott le 60-80 gépelt oldalt. Már a mű címe is érdekfeszítő: Nemzetközi kormányzati kommunikációs eszközök a lakossági tájékoztatásban az interneten. Honti tanulmányíró korábban a Gyurcsány-féle Altus felügyelőbizottsági tagja volt, de kapcsolatuk ma is bimbózik, hisz Honti kuratóriumi tagként ott sertepertél a Gyurcsány által gründolt Amőba nevű szervezetnél. Nagyon rosszindulatúnak kell lennie annak, aki a tanulmány és a két férfiú viszonya között összefüggést keres? Honti két másik cégének (Mimóza Kft., Coedu Távoktatási Kft.) állami megbízásaira kár kitérni. Amúgy is, ki emlékszik már azokra?

Szeret milliós tanulmányokat írni Dessewffy Tibor is, aki a Demos nevű szervezet vezetője. Hol a kancelláriának, hol más állami intézménynek: a lényeg, hogy közpénzhez lehessen jutni, közbeszerzés nélkül. Hiszen 25 millió forintos értékhatárig nem kell tendereztetni. Ugyancsak az elmúlt hetek termése az őszödi hazugságbeszéd médiamegjelenéseit taglaló tanulmány, amiről kiderült, hogy nagyrészt plágium, az anyag jó részét az ORTT nem nyilvános monitoringjelentéséből másolták át.

De kár leragadni a tanulmányoknál, hiszen máris itt az újabb hír: 1,1 milliárd forintért vásárol 4788 kerékpárt az állami tulajdonban lévő Magyar Posta. Ez átszámítva több mint 220 ezres bicikliket jelent, igaz, magában foglalja az öt éven keresztüli szervizelést is. A posta természetesen azonnal cáfolt, mondván: egy jármű ára csupán 124-130 ezer forint, a fennmaradó összeg (százezer forint) a karbantartásra megy el. Biztos bennünk van a hiba, ha nem látjuk be: évi húszezer forintért a hülyének is megéri meghúzni két csavart, és bezsírozni a láncot. A tendert megnyerő, amúgy főként ingatlanberuházásokkal foglalkozó Cronopont Kft.-nek minden bizonnyal megéri. Ha már a postánál tartunk: ugyancsak nagy port kavart a hír, hogy eladják a Krisztina körúti impozáns székházukat. A pályázat eredményét a napokban hirdetik ki. Állandó székház helyett a posta ezentúl bérli majd az irodáit, mégpedig úgy havi százmillióért. Nyilván ez is megéri. Elfuserált tanulmányok, luxusbeszerzések, milliók a haveroknak. A fair play-féle, egészen véletlenül plágiumgyanús kormánykampányból (valakik itt is nagyon jól jártak) ismerős kopasz bíró ilyenkor félrenéz. És minket lehet még sokkolni valamivel?

(Pilhál Tamás, Magyar Nemzet)