Mélytengeri vonóhálós halászat kontra korallzátonyok

Létrehozva: 2008. január 9., 08:02	nyomtat	küld

A World Wildlife Fund természetvédelmi világszervezet (WWF) a minap arra figyelmeztetett, hogy a fokozódó mélytengeri halászat tönkreteszi az Atlanti-óceán északkeleti részének korallzátonyait. A szervezet követeli, hogy világszerte szüntessék hagyjanak fel a romboló hatású halászati módszerekkel az érzékeny ökoszisztémákban - írja a bécsi Der Standard.

A nyílttengeri halászat egyre inkább elterjedőben van, mivel a partokat már lehalászták, a zátonyok viszont dúskálnak a halakban, tudósít a WWF. A mélytengeri vonóhálók a maguk többtonnányi fémlemezeivel és kerekeivel "jóformán szétlapítják a korallokat". Néhány régióban már a zátonyok fele megsemmisült.

A WWF azzal kapcsolatban adta ki felhívását, hogy megkezdődött 2008, A Korallzátonyok Nemzetközi Éve.

A csupán az elmúlt évtizedekben felfedezett hidegvízi korallok a WWF szerint az Ausztrália partjai előtt húzódó Nagy Korallzátony európai megfelelői.

Eddig több mint 2.000 e térségekben élő fajt sikerült meghatározni, többek között szivacsokat, tengeri csillagokat, tengeri sünöket és mélytengeri halak változatos sokaságát. Mivel a korallok a hűvös mélységben lassabban nőnek, mint a trópusi vizekben, a megsemmisült korallzátony regenerációja évszázadokba telhet.

A WWF sikereket is elkönyvelhet a korallzátony-védelem területén. 1999 óta több mint 20 régió lett védett Norvégia, Nagy-Britannia és az Azori-szigetek partjai előtt, ezekben a térségekben betiltották a mélytengeri vonóhálós halászatot. Ez összesen mintegy 500.000 négyzetkilométer védett területet jelent.

Sajnos, ez a hidegvízi korallok élőhelyének még az öt százalékát sem éri el.