Felmelegedés: zöldprogramokon csúszunk a pokolba?

Létrehozva: 2008. január 16., 11:13	nyomtat	küld

Eközben Sarkozy francia elnök támadást intézett az EU zöldenergia-terve ellen, amely szerinte a nagy európai gazdaságokat, így Franciaországot bünteti. Az üvegházgázok kibocsátása lehet, hogy nem fog csökkenni, Magyarországon pedig alapanyaghiány és bioüzemanyag-túltermelés alakulhat ki.

Néhány nappal azután, hogy az Európai Bizottság nyilvánosságra hozta részletes, országokra lebontott tervét a károsanyag-kibocsátás csökkentésére, a javaslat máris támadások kereszttüzébe került. A francia kormány tárgyalásokat kezdett a németekkel egy közös javaslatellenes front megnyitásáról, s abban reménykednek, hogy képesek lesznek megakadályozni a brüsszeli szándékok megvalósulását.

Nicolas Sarkozy francia elnök azt írta José Manuel Barroso bizottsági elnöknek, hogy a javaslat nem eléggé hatékony, és nem is tartható fenn gazdaságilag, mert nem számol azokkal a költségekkel, amelyeket Franciaországnak kell megfizetnie. A Financial Times beszámolója szerint Sakozy kifejezte támogatását a szén-dioxid-kibocsátás csökkentése és a megújuló energiák elterjesztése mellett, de figyelmeztetett, hogy a jelenlegi javaslat tisztességtelenül bünteti Franciaországot és veszélyezteti az európai ipart. Ez akár oda is vezethet a francia elnök szerint (ha a világ más országai nem tesznek hasonló lépéseket), hogy a globális szén-dioxid-kibocsátás nem csökken, a munkahelyek viszont eltűnnek Európából.

A FT számításai szerint a franciáknak az EU javaslata alapján a jelenlegi 9-ről 20 százalékra kéne emelniük a megújuló energia felhasználását 2020-ig. Nagy-Britanniában ez a szám 2-ről 13-14 százalékra nőne, Németországban pedig 18 százalékra. Svédországban az arány addigra már az 50 százalékot is meghaladná.

A viták a közös célok meghatározásakor és elfogadásakor még nem robbantak ki. Ezek szerint a szén-doxid-kibocsátást az 1990-es szint 20 százalékával kívánják csökkenteni, a megújuló energia felhasználását pedig 20 százalékkal növelni (ez a jelenlegi szint háromszorosa), s a növényi eredetű közlekedési üzemanyagok arányát 10 százalékra tervezik emelni 2020-ig.