Az álláskeresők kálváriája

Létrehozva: 2008. január 18., 06:22	nyomtat	küld

A kegyetlen adatokból kiderül, hogy ez a cél egyáltalán nem valósult meg az elmúlt csaknem hat esztendőben: a munkából élők aránya mélyen az uniós átlag alatt maradt, és évek óta nem éri el a négymilliós álomhatárt. A munkanélküliség viszont növekszik — az Állami Foglalkoztatási Szolgálat (ÁFSZ) legfrissebb jelentése szerint 2007 végén 41 ezerrel voltak többen, mint egy évvel korábban.

Ámbár ha a munkaügyi kormányzat szemszögéből nézzük a foglalkoztatás ügyeit, a munkanélküliséget teljesen felszámoltuk Magyarországon. Az ÁFSZ jelentéseiben ugyanis ezeket az embereket álláskeresőknek kell nevezni, hiszen nyilvántartásba vétetik magukat, és ugrásra készen állnak, hogy éljenek a munkába állás lehetőségével. A szolgálat januári jelentése ennek megfelelően közli, hogy 2007 decemberében csaknem 27 ezer új álláshelyet jelentettek be a munkáltatók.

Sajnos ez az adat sem igazán örvendetes. A 445 ezer regisztrált munkanélküli — bocsánat, álláskereső - seregét a 27 ezer álláshely akkor sem csökkentené lényegesen, ha mindegyik elkelne. Ám a céltömeg képzettsége az esetek döntő többségében nem esik egybe az ajánlatokhoz mellékelt elvárásokkal. Így az álláskeresők kálváriája folytatódik: segélyből élnek vagy a feketeszektorban néznek munka után, miközben a statisztikák szerint keresik a törvényes állást.

Úgy látjuk: azok a támogatási programok, amelyekkel az állam a regisztrált munkanélküliek foglalkoztatását kívánta segíteni, nem bizonyultak sikereseknek, különben nem bővülne ilyen kitartóan az állástalanok tábora. Amúgy a hatalom mindent megtesz, hogy a kellemetlen adatokat szemrevalóan csomagolja. Amikor az ország foglalkoztatási helyzetéről beszélnek a kormány emberei, rendre a Központi Statisztikai Hivatalnál szereplő kisebb számú munkanélkülit említik. Valóban, a KSH-nál "csak" 300 ezer körüli az alkalmazásra váró tömeg, hiszen ott nem a munkaügyi kirendeltségek adtabázisából, hanem saját felmérésükből indulnak ki. Véleményünk szerint azonban szembe kell nézni a tényekkel: a növekvő munkanélküliség gazdaságunk egyik legvészesebb betegsége. A részadatokat is hiába szépítgeti a foglalkoztatási szolgálat - ez csak szemfényvesztés.

Az ÁFSZ jelentése arról beszél, hogy az előző hónaphoz képest kevesebb lett a pályakezdő munkanélküli. Az adatokból azonban kiderül: az elmúlt év hasonló időszakával összevetve csaknem kilencszázalékos növekedésről beszélhetünk. Most a munkanélküliek közül szinte minden tizedik az iskolapadból került az állástalanok közé, és a gazdaság jelenlegi állapotából nehéz lenne arra a következtetni, hogy ezek az ifjak egyhamar sikeresekké válhatnak a munkaerőpiacon.